„A párhuzam akció fenntartásokat ébreszt. Az emberiség történetében azonban nincs önkényes visszakozz.” Robert Musil könyve, A tulajdonságok nélküli ember jutott egyből eszembe, amelyet annak idején sebtében olvastam, mert csak rövid időre kaptam kölcsön a kevés elérhető példányok egyikét – újra kellene olvasnom persze. Talán e felületes olvasás miatt van az, hogy leginkább a párhuzam-akció maradt meg bennem, azaz olyan eseménysorozatot szervezni Ferenc József trónralépésének 70. évfordulója alkalmából, amely méltó választ ad Vilmos német császár hasonló évfordulós ünneplésére.
Két nappal ezelőtt hangzott el a Pfizer és a BioNTech gyógyszergyárak közös sajtótájékoztatóján, hogy oltásuk tervezett interim analízise során 90 százalékot meghaladó hatást becsültek, erről az Új Hét is tájékoztatott. És már el is indult a XXI. század párhuzam-akciója, a mai moszkvai sajtótájékoztató, amely „a világ első törzskönyvezett”, Szputnyik V nevű oltásának eredményeiről számol be. Ezt az oltást augusztus 11-i dátummal törzskönyvezték Oroszországban, és csak azt követően kezdődött meg 3-as fázisú, széles körű klinikai kipróbálása. (A klinikai kutatás fázisairól az olvasó bővebben dr. Ferenci Tamás összeállításában olvashat).
Az oroszországi kutatásban a tervezett teljes betegszám: 40 ezer egészséges önkéntes. November 11-ig több mint 20 ezer ember kapta meg az első oltást, és több mint 16 ezer a másodikat is. Ezeknek az interim adatoknak az elemzését követően 92 százalékos hatékonyságot jelentettek be a mai sajtótájékoztatón, összesen 20 COVID-19-es fertőzéses eset alapján.
Mindezidáig egyetlen nem várt mellékhatást sem észleltek (sic!) – amúgy ez úgy értendő, hogy az úgynevezett várt mellékhatásokat (enyhe fejfájás, gyengeség, émelygés, fájdalom vagy bőrpír az oltás helyén, esetleg rövid ideig tartó láz stb.) nem számítják ide, mert azok ismert mellékhatásai az influenza oltásoknak általában is.
Hogy miért pont ma történt ez a tájékoztatás, hogy előre tervezték-e az időközi elemzést, hogy véletlen egybeesés-e a kétnapos különbség a másik oltás sikerének bejelentéséhez képest – ezekre a kérdésekre nem tudjuk a választ. Vagy netán folyamatosan monitorozzák a hatásosságra vonatkozó eredményeket? Mert az nagyon szabálytalan lenne. A vizsgálati protokollról részleteket nem árultak el.
Nos, akár az is megtörténhet, hogy az oltás hatása valóban 92 százalék. Bár az, hogy 20 ezer ember közül senki nem tapasztalt mellékhatást, kész csoda, majdnem olyan, mint egy öttalálatos a lottón. Az ilyen titkos protokollokkal és a nyitott kérdésekkel meg a látszólag véletlen egybeesésekkel az a gond, hogy lehetetlen megítélni a bejelentés valóságtartalmát.
———-
A szerző, Singer Júlia biostatisztikus, a magyarországi Klinikai Biostatisztikai Társaság elnöke.