Botrányos volt, ahogy Ferenc pápa beszédeit magyarra fordították – véli Gábor György. A vallásfilozófus úgy gondolja, ilyen nem történik véletlenül, hiszen éppen azokat a részeket „fordították félre”, vagy manipulálták, amelyek a jelenlegi magyar politikai hatalomnak, a kormánynak kellemetlenek voltak.
hirklikk.hu
Ön követte Ferenc pápa budapesti beszédeit?
Természetesen. Ezek gondos, patikamérlegen kimért beszédek voltak. A kormánypártiak és az ellenzékiek, politikai életünk mindkét oldala idézett belőlük, mindegyik azt, ami az ő számára fontos volt. Egyfelől beszélt az egyre szörnyűbbé váló nacionalizmusokról, az egyre durvább beszédről, másfelől szólt a család meg a gender problematikáról, és ezeket lehetne folytatni egyfelől, másfelől tovább is.
Tulajdonképpen mindenki örül. A Kossuth téren a „nyitott kapuk” volt a fő vezérmotívum, amiről tudjuk, hogy jelenti a menekülők, a rászorulók befogadását, ami a hallgatóság nagy részének valószínűleg „át se jött”. Sok mindent mondott, de igazából nem lettünk ezekkel okosabbak. Az ellenzék hiába reménykedett abban, hogy a pápa majd idejön, és jól beolvas Orbánéknak. Ilyen nincs, ezt a pápa nem teheti meg. Nekik kéne tizenhárom éve jól beolvasni Orbánéknak, amit nem tesznek meg. Ezt a pápától nem érdemes elvárni. Másfelől a pápa nem adta át Szent Péter trónját Orbán Viktornak. Pedig a kormánypártiak abban reménykedtek, hogy kiderül, Krisztus földi helytartója igazából nem is a pápa, hanem Orbán Viktor. Az nyilvánvaló, hogy az abortuszról nem is mondhatott mást, mint amit mondott. Katolikus emberként, a nyugati katolicizmus fejeként hogyan is mondhatna mást? Ez az ő hitének az egyik lényegi eleme, ugyanakkor ezt – nagyon helyesen – nem teszi kötelezővé. Minden katolikus embernek, egyáltalán mindenkinek joga van átgondolni azt, hogy elfogadja-e ezzel kapcsolatosan az egyház tanácsát. Az egyház elutasítja, joguk van elutasítani, ugyanakkor ez ne legyen normatíva, ne emelkedjék törvényerőre. Egy plurális társdalomban mindenki szabadon dönthesse el, hogy ő a katolikus tanítást fogadja el, vagy pedig a női önrendelkezési jogára hivatkozzon.
Volt újdonság a pápai beszédekben?
Én nem hallottam semmi újdonságot. Megismétlődtek azok az elemek, amelyekről tudjuk, hogy a pápa képviseli. A pápa számára katolikus emberként nem elfogadható egy nemzeti nacionalista szint öltött katolicizmus. A „catholicos” szóban benne van az, hogy egyetemes. Ez nem nemzeti ügy. Jézus nem a magyar, az angol, az orosz vagy a hottentotta nemzetért vállalta a kereszthalált, ő az egész emberiségért
szenvedett kínhalált. Ez az egyház alaptanításának a része, mivel a katolicizmus, a kereszténység az egyik legkozmopolitább intézmény, hiszen az egész emberiségről szól. Magyarországon – sajnos a hazai katolikus egyház közreműködésével – a katolicizmusból egy nemzeti identitárius ideológiát próbálnak faragni. Ez mind elutasítandó a pápa részéről. A beszédét befogadókkal kapcsolatos álláspontja egy
külön kérdés. Ez egy keresztény ember számára, aki a Biblia tanítása szerint abból indul ki, hogy az isten „embert” teremtett, és nem „magyar embert” vagy „hottentotta embert”, mások számára nyilván kevésbé elfogadható, hiszen itt civilizatorikus problémákat, konfliktusokat lehet érzékelni.
A hvg.hu írta meg, hogy a tévéközvetítésben a fordításban elhangzott, miszerint a pápa a Szűzanyához könyörögve azt mondta: „Tekints a meggyötört ukrán és orosz népre”. Csakhogy Ferenc pápa olaszul beszélt és úgy fogalmazott: Guarda soprattutto al vicino martoriato popolo ucraino e al popolo russo, a te consacrati. Ami magyarul annyit tesz: „Tekints különösen a szomszédos, meggyötört ukrán népre és a neked szentelt orosznépre.”
Ön szerint ez félrefordítás volt?
Ez nem félrefordítás, hanem a legocsmányabb, tudatos hazugság volt. Aki egy kicsit is jártas az olasz nyelvben – legalább két éve tanulja – annak is nyilvánvaló, hogy ez egy hazugság volt. Volt egy másik rész is, amit tompított a magyar fordítás. A pápa befogadásra biztatott
sok más mellett azokért, akik „nincsenek rendben”. A fordításban ezt lehetett hallani. Azonban ez egészen pontosan azokról szólt, akik kánonjogilag rendezetlen helyzetben vannak (például elváltak, majd újraházasodottak, vagy más vallású házastársak, vagy rendezetlen kapcsolatban élnek).
Szándékos vagy véletlen lehetett, hogy félrefordították, illetve „tompították” a pápa beszédének egyik-másik fontos részét?
Én eufemisztikusnak, szépítő, enyhítő kifejezésnek tartom ezeket félrefordításnak nevezni. A félrefordítás az gyakori hiba, sok mindenből következhet, de ezek manipulatív hazugságok. A tolmács előre megkapta a beszédet, vagy egy az egyben a helyszínen, rögtön fordított? Bár azt nem tudom, hogy itt hogyan volt, de az én tudomásom szerint a gyakorlat az, hogy a tolmácsok előre megkapják a beszédet, és előre elkészül a fordítás szövege. Sőt, azt kézbe is adják, hiszen a Kossuth téren ülők is tartottak egy kis füzetecskét a kezükben, tehát a fordítást előre ki is osztották. A Vatikán gyakorlatában előfordul ilyen, én Rómában többször is találkoztam ezzel. Vagyis ami a Kossuth téren elhangzott, az nem egy rögtönzött fordítás volt, az egészen biztos. A pápa szövegét nem teszik ki egy ilyen rögtönzött fordításnak, pláne egy olyan szöveget nem, amit maga is leírt, és amit elmond.
Ezeket a „félrefordításokat milyen célokra használják?
Abszolút politikaiakra.
Kinek volt fontos, hogy a pápa Magyarországra jöjjön?
A pápa apostoli útja fontos volt Orbán Viktornak, mert ezzel legitimálta az Orbán-rendszert, amit a propagandagépezete mérnöki precizitással ki is használt. De azoknak a menekülteknek, szegényeknek, hátrányos helyzetűeknek, az egyházi és világi hívőknek is fontos volt, akiknek valóban megújhodást jelentett a pápa ittléte, meg a szavai.
Ferenc pápa a magyarországi látogatásáról hazafele a repülőn azt nyilatkozta, hogy a Vatikán részt vesz egy Oroszország és Ukrajna közötti békemisszióban, valamint segédkezik az oroszok által elhurcolt ukrán gyerekek hazajuttatásában. Ukrajnában viszont azt közölték, nem tudnak ilyesmiről. MI lehet az igazság?
Itt egy csomó taktikai, politikai szempont merülhet fel, amiket nem látunk át. Azt tudjuk, hogy közvetlenül magyarországi utazása előtt a pápánál ott volt az ukrán miniszterelnök, Denisz Smihal, aki meghívta Kijevbe. A pápa azt válaszolta, hogy elmegy, de csak akkor, ha Moszkvába is meghívják.
Forrás: Újnépszabadság
