Az Átlátszó legújabb cikkében arról számol be, hogy akárcsak négy évvel ezelőtt, úgy idén is 30 fok feletti hőmérsékletet mértek a Dunában a paksi atomerőműnél. A korábbi esetből tanulva az atomerőmű szakembereinek módszerét használták az átlátszósok, és a szakszerű hőmérés is azt mutatja, hogy az atomerőmű harminc fok fölé hevíti a folyót.
Az, hogy az atomerőmű túlhevíti a Dunát nem túl meglepő, ugyanis az elmúlt időszak legmelegebb és legszárazabb nyarát tapasztaljuk, ami mind a folyó vízmagasságát, mind hőmérsékletét befolyásolta.
Alacsonyabb és melegebb vízállással kell hűtenie az amúgy sem maximális kapacitáson működő atomerőművet a Dunának, aminek következtében az erőmű sem hűl rendesen, cserébe felforr a folyó vize.
A klímaváltozás ellen úgy tűnik nem tudunk atomerőművekkel védekezni itthon, ugyanis a nyarak ennél csak melegebbek lesznek, akárcsak a Duna vize, és az akkor mért adatok ellenére, egyre biztosabbá válik, hogy a Paks 2-t biztosan nem fogja tudni lehűteni a Duna anélkül, hogy teljesen tönkremenne benne a folyó ökoszisztémája.
Minek készül még egy atomerőmű, ha egyet sem tudunk lehűteni?
Utóbbira hívta fel a figyelmet Jávor Benedek is, a Párbeszéd politikusa, aki már 2015-ban felhívta arra a figyelmet, hogy a klímaválság tükrében a Duna nem lesz képes két atomerőmű hűtésére, és egy második atomerőmű építése nem egy klímavédelmi bravúr, hanem ökológiai vakvágány.
„Világos, hogy az orosz atomenergia nem csak pénzügyi, geopolitikai vagy biztonsági szempontból rossz opció, de környezetileg és ellátásbiztonság oldaláról is téves irány. Erre a zsákutcára fordítottuk az elmúlt 12 évet, szélerőműtilalommal, napelemadóval és más idiotizmusokkal” – olvashatjuk Facebook-posztjában.
Azonban nemcsak itthon okoz problémákat az aszály és a kegyetlen hőhullám, hanem Franciaországban is, ahol az atomerőművek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az ország energiaellátásában, az energiatermelés 20 százalékáért felelnek.
A Loire folyó az alacsony vízállása miatt nem tudja megfelelően hűteni a területén elhelyezkedő erőműveket, így azok egy részét vagy le kellett állítani vagy csökkenteni a kapacitásukat, írja a Portfólió.
A szerkesztő megjegyzése
Íme Jávor benedek Facebook-bejegyzése az Átlátszó fontos cikke apropóján:
Ismét túlmelegíti a Dunát a Paksi Atomerőmű az Átlátszó mérései alapján. Ahogy 2018 augusztusában, úgy most is, a forró, száraz nyár eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy az atomerőmű vélhetőleg nem tudja teljesíteni a környezetvédelmi engedélyben szereplő határértékeket, és csak mérési trükkökkel tudják a 30 C fok alatt tartani a vízhőmérsékleti adatokat. Egy olyan időszakban, amikor karbantartás és műszaki leállás miatt amúgy is csak a blokkok fele üzemel, amúgy az éves csúcsfogyasztási időszakban, ezzel jelentős mértékű importra kényszerítve a magyar villamos-energia rendszert. Ez mindent elárul arról, hogy mennyire érdemes nagy arányban nukleáris energiára építeni az ország ellátását. A hasonló időszakok a klímaváltozás fokozódásával csak egyre gyakoribbak lesznek, így egyre sűrűbben állnak majd elő olyan helyzetek, amikor a legnagyobb fogyasztási igény idején az atomerőmű(vek) nem fognak tudni megfelelően termelni. Franciaországban az elmúlt időszakban a hőség és az aszály eredményeképpen szintén kiesett az atomerőművi flotta fele, és az ország az Energiewende miatt sokat ostorozott Németországból kénytelen áramot importálni (ahol most már viszonylag stabilan a termelés fele megújulókból jön össze).
Ebben a helyzetben erőlteti a kormány a Paks2 beruházást, ami még további hőterhelést jelentene a Dunának, logikus módon tehát vagy hiába épül az erőmű, mert a kritikus időszakokban pont nem fog tudni termelni, vagy egyszerűen nem törődve a folyó ökoszisztémájával, szépen felfőzik a Dunát. Mi sem jellemzőbb, mint hogy Paks2 környezetvédelmi engedélykérelmében a hűtővíz hőterhelése kapcsán szelektíven kiválogatott történeti adatokkal dolgoztak, és ezek alapján számították ki, hogy „elfér” még Paks2 is a határértékek betartása mellett, egyáltalán nem kalkuláltak reális mértékben azzal, hogy a Duna vízhozama és várható hőmérséklete a klímaváltozás eredményeképpen változni, az előbbi csökkenni, az utóbbi nőni fog. Már 2015-ben felhívtam erre a figyelmet:
„Durván csúsztatnak a várható dunai vízhozamokat és vízhőmérsékleteket illető feltételezések. Elsőre a hatástanulmány készítői megpróbálkoztak egy teljesen nevetséges, 1500 m3/s vízhozammal, mint referenciaértékkel számolni. De ez még az amúgy igen hajlékony hatóságnak is sok volt, és jelezték, hogy a melegvíz kibocsátás nyilván nem közepes vízhozamoknál okozhat gondot, hanem amikor kevés a víz a Dunában, és az alapból is meleg – mondjuk forró, aszályos nyári időszakokban. Hatóság előírta, hogy 950 m3/s vízhozamra is meg kell csinálni a hőterhelési modelleket (itt jegyzem meg, hogy a Duna legalacsonyabb vízállásai egyébként 750 m3 körül vannak). A hiánypótlás formailag ennek eleget tett, a trükközést azonban itt sem tudták elfelejteni. Egyetlen év, 2014 adataiból indulnak ki, és ez alapján elhanyagolható valószínűséget adtak annak, hogy a Duna egyszerre alacsony vízhozamú és magas háttérhőmérsékletű legyen. Csakhogy ha visszanéztek volna legalább 30-40 évnyi adatsort, akkor ezt nem mondhatták volna ki, mivel ezek alapján évi több ilyen kritikus hét is előfordulhat, amikor várhatóan nem fogják tudni tartani a hőmérsékleti határértékeket. Ekkor vagy leállítják az erőművet – tovább rontva annak amúgy is rémisztően rossz megtérülését –, vagy túllépik a határértéket, befizetik a várhatóan nem túl acélos büntetést, oszt’ jónapot. Vajon melyiket fogják választani Önök szerint?
De még egy ilyen hosszabb adatsorra alapozott modell sem tükrözné a valóságot, mert számolnunk kell a klímaváltozás hatásaival – a csökkenő vízhozamokkal és a növekvő hőmérséklettel. 2015-ben az éghajlatváltozást teljesen figyelmen kívül hagyni már ők sem merték, az alkalmazott klímamodelljük azonban – hát, az, hogy hurráoptimista, az enyhe kifejezés.”
Világos, hogy az orosz atomenergia nem csak pénzügyi, geopolitikai vagy biztonsági szempontból rossz opció, de környezetileg és ellátásbiztonság oldaláról is téves irány. Erre a zsákutcára fordítottuk az elmúlt tizenkét évet, szélerőműtilalommal, napelemadóval és más idiotizmusokkal.
Ideje végre leszállni erről a döglött lóról – ahogy a Párbeszéd már egy évtizede mondja.
