A jelek arra utalnak, hogy már jelene se nagyon van. Épp most olvastam, hogy a Mediaworks Hungary Zrt a „háborús inflációra” és a papírárak növekedésére hivatkozva „határozatlan időre” felfüggeszti a Világgazdaság és a Figyelő nyomtatott kiadását. Ráadásul a KESMA-orgánumokat működtető cég a közelmúltban bezárt két több milliárd forintnyi értékű nyomdát is.

A „nonprofit” alapítvány 2018 végén úgy kormánypártosított négyszáznál több újságot, rádiót, tévét, hogy fokozatosan leépítette a papírra nyomtatott lapokat. Ezért csak részben felel meg a valóságnak az ellenzéki értelmezés, miszerint az tette tönkre a megyei napilapokat, hogy beolvasztották őket az állami propaganda-gépezetbe. Ez is szerepet játszott a példátlan példányszám-csökkenésben, észre kéne venni azonban, hogy ezzel párhuzamosan a KESMA fejleszti ugyanezen újságok online kiadását. A sokáig életképes offline sajtó nyereségéből kistafírozta az online sajtót. A folyamat persze nem korlátozható a legutóbbi tizenkét esztendőre.

Már az állami gleichschaltolás (egybehangolás) előtt is ugyanez a gyakorlat jellemezte a magyar sajtó többnyire külföldi tulajdonosait. E világtendenciát gyorsította fel a KESMA-Mediaworks, majd napjainkban a fában gazdag Ukrajnában kitört háború és a papírárak növelése. Ezzel magyarázható az is, hogy a másik oldalon a Magyar Nemzet romjain felépített Magyar Hang szintén bajban van. Miközben itthon bőven lett volna nyomdai kapacitás az előállítására, a kormányzat kiszorította az országból, és a papírárak növekedése miatt a pozsonyi nyomda is többet kér a kinyomtatásáért. Remélem, hogy a válságot túléli a konzervatív értékrendű hetilap, mégis talán fordítva kellett volna csinálnia.


A Magyar Nemzet volt munkatársainak digitális véleményportált kellett volna létrehozni, és előkészíteni a terepet ahhoz, hogy a legérdekesebb témák hátterét olvasmányosan feldolgozva a papír alapú hétvégi szám tartalmát küldhesse nyomdába. Amidőn viszont a Népszavába olvadt a Vasárnapi Hírek című hetilap, azért nem ajánlottam volna e kézenfekvő megoldást, mert az egyetlen ellenzéki napilap olvasótáborában akkor még sok volt az idősebb évjáratú „szaki”. Azóta évek teltek el, és a két pandémiás-karanténos esztendőben 800 ezerrel gyarapodott a fészbukozók száma. A nagyszülők is kitanulták a világhálót, hogy láthassák az unokáikat.

Az a benyomásom, hogy a kormánykritikus oldalon sem ártana végiggondolni a papír alapú sajtó sorvadó esélyeit.

Tíz mondat a nyomtatott sajtóról

Az internet nem csökkenti a nyomtatott újság iránti vágyat. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Amőba. hu, 2006. február 7.)

A nyomtatott sajtóra vonatkozó szabályok nem lesznek szigorúbbak, csak pontosabbak. (Szalai Annamária Fidesz-médiapolitikus, Zalai Hírlap, 2010. augusztus 26.)

A szamizdat a papírkorszak válasza volt az önkény kihívásaira. (Konrád György író, Népszabadság, 2011. január 17.)

Az online média messze nem termel annyi bevételt, ami pótolhatná a nyomtatott média kieső bevételeit. (Pécsi Ferenc blogger, hvg.hu, 2011. szeptember 5.)

Aki azt gondolja 2016-ban, hogy egy printmédium lététől függ a politikai napirend, az a 90-es években ragadt. (Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár, 24.hu, 2016. október 10.)

A nyomtatott politikai napilapok kora Magyarországon ezzel lezárult. (Dési János újságíró a Fidesz választási győzelméről, A B1 blogcsalád, 2018. április 11.)

A digitális forradalom megette a jó öreg, papír alapú termékeket. (Györfi András újságíró, Portfolio Blogger, 2018. április 28.)

Azt én sem gondoltam, hogy fenn tudok tartani egy mindennap megjelenő nyomtatott lapot, de azt elhittem, hogy online formában tovább tud működni. (Ungár Péter milliárdos LMP-politikus a Magyar Nemzetről, Népszava, 2018. szeptember 4.)

A nyomtatott lapok iránti igény drasztikusan csökkent, ezért azt is vizsgáljuk, hogyan érdemes a hírlapterjesztést megtartani. (Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója, Magyar Nemzet, 2019. november 9.)

A független magyar média jó része már leginkább csak az online térben van jelen. (Haraszti Miklós liberális médiapolitikus, Népszava, 2021. október 30.)

A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. július 1-jén.