1873-ban, 150 évvel ezelőtt jelent meg jogelődjének, a Munkás Heti-Krónikának első száma, innen datálja évfolyamszámozásában is az alapítását a legnagyobb múltú, ma is működő napilap, a Népszava. Ezzel rangidős szerepet tölt be olyan európai lapok közt, mint a Népszavánál három évvel fiatalabb olasz Corriere della Sera, a tizenöttel fiatalabb londoni Financial Times vagy a magyar újságnál húsz évvel később induló prágai Lidové noviny.
„150 évesek vagyunk, egyedülállóak Magyarországon, és ha másnak nem is, nekünk muszáj és fontos megünnepelni magunkat. Megünnepelni a létezésünket, és ráirányítani a figyelmet az újság, az újságunk fontosságára. Hogy ez a csapat most is, mint annyiszor a korábbi csapatok, azon munkálkodik, hogy megtalálja olvasóit, hogy bekapcsoljon újakat is, mert a Népszava nélkül nem lenne teljes ennek az országnak az élete” – mondta ünnepi beszédében a lap alapításának 150. évfordulója alkalmából az Örkény Stúdióban tartott szűkkörű megemlékezésen szerda este Németh Péter főszerkesztő.
Azzal kapcsolatban, hogy a lapnak nem pusztán múltja és jelene van, hanem jövője is, Németh Péter bejelentette, „az olvasók hamarosan találkozhatnak a Népszava olyan új termékével, amely egyedülálló ezen a piacon, amely valóban a jövőbe mutat. Egy olyan innováció, amely őrzi a hagyományt, őrzi az olvasói élményeket, de többet tud, bevezet minket a XXI. századba. Így az egylapos kiadóból mára valóságos lapcsaláddá fejlődtünk: van a nyomtatott újságunk, online kiadásunk, digitális Népszavánk, podcastunk és most lett mobil Népszavánk. Mindezt egy olyan csapattal, akiknek tagjai mániákusan napilapot akarnak készíteni, színvonalas, elsővonalbeli napilapot, és meg is teszik nap, mint nap”.
Ezt követte a tíz évvel ezelőtt létrehozott Népszava-életműdíj átadása. Az elismerést Muzslai Katalin, a mozaik rovat vezetője, Rónay Tamás, a külpolitikai rovat vezetője és Töltéssi Csilla ügyfélkapcsolati menedzser vehette át Németh Péter főszerkesztőtől. A szerkesztőség és a kiadó dolgozói egy rövid ünnepség után megtekintették Henrik Ibsen Solness című drámáját.
A Népszava
1873-ban, 150 évvel ezelőtt jelent meg jogelődjének, a Munkás Heti-Krónikának első száma, innen datálja évfolyamszámozásában is az alapítását a legnagyobb múltú, ma is működő napilap, a Népszava. Ezzel rangidős szerepet tölt be olyan európai lapok közt, mint a Népszavánál három évvel fiatalabb olasz Corriere della Sera, a tizenöttel fiatalabb londoni Financial Times vagy a magyar újságnál húsz évvel később induló prágai Lidové noviny.
Egyedülálló a magyar sajtó történetében, hogy egy újság 150 éven át működjön. Bár Népszava névvel 1877. május közepén mutatkozott be, alapítását a jogelőd Munkás Heti-Krónika első megjelenésének időpontjára teszi, innen számozza évfolyamait. Kezdetben hetente ritkább alkalommal, majd 1905. április 1-től azonban már napilapként került utcára.
150 éves fennállása óta majd’ harminc főszerkesztő váltotta egymást a Népszava élén, köztük például Somogyi Béla, akit – Bacsó Bélával együtt a fehérterrort támadó cikkeik miatt – szélsőjobboldali különítményesek gyilkoltak meg, vagy 1956-ban Kéthly Anna, az Országgyűlés második női képviselője, a harmadik Nagy Imre-kormány minisztere. Tiszteletbeli főszerkesztőként emlékszünk Fejtő Ferencre is, aki 1938 tavaszától a Népszava akkreditált párizsi tudósítója is volt.
A másfél évszázad alatt számos híres költőtől, publicistától jelent meg írás a lapban. Többek között Ady Endre, Faludy György, Gelléri Andor Endre, Illyés Gyula, József Attila, Kaffka Margit, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Radnóti Miklós soraival találkozhattak az olvasók.
Megjelent a Népszava Mozaik rovatában 2023. április 5-én.
