A Transtelex tudósítása, összefoglalója.
Románia és Bulgária 2011 óta várakozik a schengeni csatlakozásra, míg az unióhoz csak 2013-ban csatlakozott Horvátországgal szemben, úgy tűnik, nagyobb a befogadási készség. Összefoglalónkban a szavazást megelőző, közbeni és azt követő legfontosabb nyilatkozatokat foglaljuk össze.
17:00 Nicolae Ciucă miniszterelnök a Victoria-palotában nyilatkozva reagált a IB Tanács döntésére. Ciucă szerint megalapozatlan Ausztria vétója, amely olyan adatokra támaszkodik, amelyekről Románia már egyértelműen bebizonyította, nem helytállóak. „Sajnáljuk és őszintén szólva nem értjük Ausztria merev álláspontját” – tette még hozzá a miniszterelnök, aki szerint Románia schengeni csatlakozása továbbra is stratégiai célunk marad
16:30 A kormánykoalíciót vezető pártok vezetői sorra reagálnak a döntésre. Kelemen Hunor gyalázatos döntésnek nevezte Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának elutasítása, míg Marcel Ciolacu szerint Ausztria ezzel karácsonyi ajándékot adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
15:55 Vít Rakušan, az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország belügyminisztere és Ylva Johansson, az EB belügyi biztosa az IB Tanács ülésének végén hivatalosan is bejelentette, hogy Románia nem csatlakozik a schengeni térséghez, mert nem szavazták meg egyhangúan a felvételét.
„Csalódott vagyok, osztozom a román és bolgár polgárok csalódottságában” – mondta Ylva Johansson uniós biztos.
15:17: Ausztria és Hollandia Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen szavazott. Elméletileg a hollandok ellenszavazata annak köszönhető, hogy Romániáról és Bulgáriáról összevonva szavaztak, Hollandia Románia csatlakozása mellett, viszont Bulgária csatlakozása ellen szavazott.
Horvátország felvételét a schengeni térséghez viszont egyhangúlag megszavazták. Ez azt jelenti, hogy 2023. január elsejétől megszűnik a határellenőrzés Horvátország és a többi schengeni tagállam (Olaszország, Szlovénia és Magyarország) szárazföldi határain. A horvát repülőtereken 2023. március 26-tól szűnik meg határellenőrzés.
Németország azzal fenyegeti Ausztriát, hogy megvétózza Horvátország csatlakozását, ha Romániát nem fogadják be
Jack Parrock újságíró, aki több kiadvány számára tudósít Brüsszelből, és többek között a The Telegraph, The Times, a Politico és a Deutsche Welle számára küldi a híreket a most zajló Bel- és Igazságügyi Tanács üléséről, azt tweetelte, hogy Németország azzal fenyegetőzött, megakadályozza Horvátország schengeni csatlakozását, ha Ausztria nem módosít elhatározásán, és blokkolja Románia és Bulgária csatlakozását.
A tudósító arról is beszámol, hogy mivel nem sikerült közös nevezőre jutni, Németország és Luxemburg kezdeményezésére megszakították a tanácsülést, és a szünet alatt külön tárgyalásokat folytatnak. Ausztriát azzal próbálják sarokba szorítani, hogy az általa támogatott Horvátország schengeni csatlakozására nemmel szavaznának, ha Románia és Bulgária nem kap zöld utat.
Gerald Darmanin: Franciaország azt akarja, hogy Románia, Bulgária és Horvátország integrálódjon a schengeni térségbe
Franciaország ezt az álláspontot hosszas mérlegelés után fogadta el, miután meggyőződött arról, hogy a három ország képes kezelni külső határait – mondta Gerald Darmanin francia belügyminiszter a román sajtónak, amikor megérkezett a Bel- és Igazságügyi Tanács brüsszeli ülésére.
„Franciaország a köztársasági elnök kérésére Románia, Bulgária és Horvátország schengeni övezethez való csatlakozása mellett fog szavazni. Ezek baráti országok, akik hatalmas erőfeszítéseket tettek azért, hogy képesek legyenek ellenőrizni az európai határokat” – mondta a francia belügyminiszter.
„Bátorítanunk kell ezeket az erőfeszítéseket, és ha korlátozni akarjuk a balkáni migrációs útvonalat, akkor képesnek kell lennünk megnyitni a schengeni övezetet, és jól kell kezelnünk a külső határokat, ahogyan a románok, a bolgárok és a horvátok teszik” – tette hozzá a francia belügyminiszter.
Gunnar Strommer, Svédország belügyminisztere kijelentette, hogy a három tagjelölt ország csatlakozására fog szavazni
„Kész vagyok megszavazni Horvátország, Románia és Bulgária schengeni tagságát. Úgy vélem, ez az EU közös érdeke, mindhárom ország teljesíti a schengeni tagsághoz szükséges valamennyi kritériumot” – mondta a svéd tisztviselő, amikor belépett az EU Tanács brüsszeli székhelyére.
Arra a kérdésre, hogy mi késztette Svédországot erre a politikai álláspontra, Strommer miniszter azt mondta, hogy „az Európai Bizottság értékelései elegendőek voltak, és biztosak vagyunk benne, hogy ez a helyes út”.
Emlékeztetnek arra, hogy a schengeni bővítés témája fontos belpolitikai kérdés volt, és a kormány álláspontja egy héttel ezelőtt tisztázódott a parlament egyik kulcsfontosságú bizottságának szavazása után.
Milyen intézkedéscsomaghoz kötné Ausztria a schengeni bővítést?
Sajtóértesülések szerint Ausztria a schengeni térség bővítését egyrészt egy olyan intézkedéscsomag elfogadásához köti, amely más uniós tagállamokat is ösztönözne a gyors menekültügyi eljárások bevezetésére, másrészt megteremtené a jogi keretet az illegális bevándorlók gyors elutasítására és a súlyos bűncselekményeket elkövető személyek védelmi státuszának visszavonására – közölték a G4Mediával a tárgyalásokhoz közel álló brüsszeli források.
A források szerint nem világos, hogy ezek az intézkedések a Bel- és Igazságügyi Tanács elé kerültek-e, de ezek képviselik Ausztria tárgyalási álláspontját.
„Az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a gyors menekültügyi eljárásokra vonatkozó kísérleti projektek létrehozását az érdekelt tagállamokban a meglévő közösségi vívmányokkal összhangban, különösen a határ menti eljárás, a biztonságos harmadik ország és a biztonságos származási ország koncepciójának alkalmazásával, a gyors elutasításról szóló új irányelv Európai Bizottság általi előterjesztését, a biztonságos harmadik országokban történő védelemhez szükséges keret megteremtését, a védelmi jogállás visszavonásához szükséges rendelkezések biztosítását azon személyek esetében, akik súlyos bűncselekményt vagy ismételt bűncselekményeket követtek el” –nyilatkozta egy brüsszeli forrás.
Az osztrákok által támogatott intézkedések között szerepel a Frontex jelenlétének fokozása az EU külső határain és a harmadik országokban, valamint a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás, amely kétoldalúan támogatja a tagállamokat és a nyugat-balkáni partnereket határigazgatási tevékenységeikben, ösztönzi a Nyugat-Balkánról való visszatérést, továbbá a nyugat-balkáni országok vízumpolitikájának az uniós vívmányokhoz való igazítását.
Romániának egy 2023-ban kezdődő, fokozatos és feltételekhez kötött schengeni csatlakozást fognak ajánlani
Románia várhatóan csütörtökön kapja meg a tagállamoktól a schengeni csatlakozás 2023-tól kezdődő, fokozatos, pontos határidőkkel és bizonyos feltételekkel járó elfogadását – nyilatkozták a sajtónak hivatalos brüsszeli források.
A feltételek között szerepelnének a határellenőrzés megerősítését célzó intézkedések, de a Frontexen keresztül az Európai Bizottság nagyobb mértékű bevonása is, és ezt Ausztria külön kérné.
A feltételekhez kötött belépést azért találták ki, hogy kiutat biztosítson Karl Nehammer osztrák kancellár számára, aki szerdáig hajthatatlanul elutasította Románia schengeni tagságát.
Ylva Johansson intenzív vitára számít az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa úgy nyilatkozott az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülése előtt: arra számít, hogy Horvátország teljes támogatást kap, és hogy ‘kezelni tudják Románia és Bulgária helyzetét’.
Johansson azt mondta, érdeklődéssel várja a Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatos vitát, amely ‘intenzívnek’ ígérkezik. ‘Remélem, a mai napon megszületik a döntés Romániáról és Bulgáriáról’ – tette hozzá.
„2011 óta ez az első alkalom, hogy új lendületet kaphatunk Romániával és Bulgáriával kapcsolatban, és arra számítok, hogy mindkét ország számára egyértelmű lesz a Schengen felé vezető út” – jelentette ki az Európai Bizottság belügyi biztosa.
Az osztrák állásponttal kapcsolatban elmondta, Ausztria migrációs nyomás alatt van, ezért újabb intézkedéseket foganatosítanak a nyugat-balkáni útvonalon érkező migrációs hullám megállítására.
„A csapatom tegnap (szerdán – szerk.megj.) osztrák hivatalosságokkal együtt Belgrádban járt az intézkedések fokozása érdekében. Már több mint 500 Frontex-alkalmazottunk van a helyszínen, de készen állunk arra, hogy még többet küldjünk. Számos olyan lépést teszünk, amelyek nemcsak a schengeni bővítés, hanem az EU-n belüli migráció helyes kezelése szempontjából is fontosak” – nyilatkozta Ylva Johansson.
Osztrák belügyminiszter: Ausztria megvétozza Románia és Bulgária schengeni csatlakozását
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter csütörtök reggel bejelentette, hogy Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozása ellen szavaz az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának Brüsszelben zajló ülésén – tájékoztat az AFP.
Az osztrák belügyminiszter szerdán is megerősítette országa döntését, hogy megvétózza Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.
Az EFE hírügynökség beszámolója szerint Karner az osztrák közszolgálati rádiónak adott interjúban azt mondta, Ausztria vétója „vészjelzés” az Európai Bizottság számára, hogy hozzon hatékony intézkedéseket az EU külső határainak ellenőrzésére, a migránsoknak az EU területére való illegális belépésének megfékezésére, különösen a balkáni útvonalon.
Előzmények
Az évek során az Európai Parlament és az Európai Bizottság többször nyilatkozott kedvezően Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ma a döntést az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa fogja meghozni: egyes tagállamok miniszterei elsősorban azzal kapcsolatban emeltek kifogást, hogy a két ország képes-e hatékony határellenőrzést végezni, tekintettel a korrupciós problémákra, amelyekről az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (MCV) keretében készült monitoringjelentések is említést tettek.
Franciaország és Németország éveken keresztül a legfőbb ellenzői voltak Románia schengeni csatlakozásának, azonban az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus feloldásával sikerült meggyőzni őket, hogy ejtsék vétójukat. Aztán hollandia ellenállását is sikerült legyőzni. Azonban november 18-án Ausztria bejelentette, hogy ellenzi Románia csatlakozását. Bécs döntése az elemzők szerint nagyrészt belpolitikai megfontolások miatt született.
Az új helyzet aktivizálta a román politikai osztályt, a pártok az európai politikai családokat mozgósították, abban a reményben, hogy sikerül egy kedvező döntést kilobbizni. Annak ellenére azonban, hogy Ausztria érveit az állítólagos rossz határigazgatásról Románia és Bulgária esetében a számok cáfolják, és Bécs némileg elszigetelve találja magát a Tanácsban, a jelek szerint nem lesz áttörés, és Románia csatlakozása késni fog.
