Számot adni a Kárpát-medencei magyar kisebbségek gazdasági, társadalmi, jogi, politikai és kulturális helyzetének alakulásáról 1920-tól 2020-ig – ez volt a célja annak a tudományos tanácskozásnak, amelyet szeptember 22-én és 23-án rendeztek az MTA Széchenyi téri épületének Dísztermében. A kétnapos rendezvényről készült felvételek cikkünkben megnézhetők.
„Trianon nem egyszerűen új határokat vont meg. Elindította, illetve felgyorsította a magyarok által lakott, de Magyarországon kívülre került területeken az addigi társadalmi-gazdasági rendszer erózióját is. Láthatatlan szövedék szakadt szét, vagy éppen nagyon is jól látható birtokok cseréltek gazdát. Bonyolult, az élet minden területét behálózó problémával szembesült milliónyi, magát magyarnak valló ember: a nemzetiségi kérdéssel” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke.
A első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha pedig a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is hozzászámítjuk, akkor a területi veszteség már 71, a népességcsökkenés pedig 63 százalékos. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar, akiknek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt.
Az anyaországtól elszakítva, az addigi családi, hivatali, kulturális és infrastrukturális kötelékek drasztikus elvágásával szinte légüres térbe kerültek tömegek. Egzisztenciájukat, nemegyszer az életüket is veszélyeztetve érző emberek sokasága szembesült a menni vagy maradni dilemmájával.
„A nemzetiségi kérdés nemcsak vagy nem elsősorban nyelvi-kulturális kérdés, hanem szociális probléma is” – idézte Freund Tamás a Romsics Ignác történész önéletrajzi könyvében olvasható gondolatot, amelyet a 2015-ben elhunyt Katus László fogalmazott meg Bethlen István nemzetiségpolitikai koncepciója kapcsán. Mint azt az MTA elnöke elmondta, ennek figyelembevételével szervezte meg az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya a kétnapos tanácskozást.
A konferencia folytatása a Horthy-korszakkal kapcsolatban 2020-ban és az államszocializmus időszakával foglalkozó, 2021-ben megrendezett tanácskozásoknak.
A tanácskozást egy hosszú távú tendenciákról szóló demográfiai és társadalomtörténeti panel vezette be. Ezt négy kronológiai egység követte,
a történelmi fordulópontokhoz igazodva.
Az első panelhez hasonlóan minden korszakról öt – egy esetben hat – előadás hangzott el.
A 25 perces bevezető előadás tárgya minden esetben a korszak jellegét meghatározó nemzetközi koordináta-rendszer, illetve a régión belül ható tényezők, mindenekelőtt Magyarország szomszédság- és kisebbségpolitikája. A bevezető előadásokhoz panelenként olyan előadások kapcsolódtak, amelyek az egyes régiók magyarságának sajátságos helyezetét mutatják be az adott ország nemzetiségpolitikájával összefüggésben.
A társadalomtörténeti és négy kronológiai panelt egy olyan hatodik követte, amely a témával kapcsolatos kutatási eredményekről és főleg a teendőkről adott számot.
Panelek és kronológiai egységek
Hosszú távú tendenciák: demográfia, gazdaság, társadalom, asszimiláció
A két világháború közötti időszak, 1920–1938
A II. világháborúban, 1938–1947
Az államszocializmus időszaka, 1947/1948–1989
A rendszerváltás óta, 1990–2020
A kisebbségkutatás helyzete: eredmények, teendők, kutatási irányok
(A panelről készült felvételt egy későbbi időpontban publikáljuk.)
Budapest, 2022. november 14.
Forrás: MTA.hu
