A Magyar Hang alaposan figyelemmel követte a vitát. Katona Marianna a következőket jegyezte le.
Erősen személyeskedően indult Dobrev Klára és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti vitája az RTL Klubon. A DK politikusa például kimondta, hogy nem tartja alkalmasnak ellenfelét miniszterelnöknek, míg a hódmezővásárhelyi politikus szerint Dobrev Klárának van a legkevesebb esélye Orbán Viktorral szemben. „Nem mondasz igazat”, „menj a rendőrségre”, „szétvered az összefogást” – ilyen és ehhez hasonló mondatok is elhangzottak. Az elképzelésekben már nagyon jelentős eltérések nem voltak, bár Márki-Zay Péter jelezte, hogy ellenfelével szemen ő nem tesz felelőtlen ígéreteket.
Kortesbeszédek:
Dobrev Klára: Azért jöttem ma, hogy arra kérjem önöket, szavazzanak rám. Senki sem fog győzni egyedül, nincs olyan, hogy én, csak olyan van, hogy mi. Olyan emberre szavazzanak, akiben látják a kellő alázatot és tiszteletet a többi szövetséges irányába. 12 év jobboldali kormányzás után baloldali politikára van szükség. A kormányzáshoz emellett kormányzóképességre is szükség van, olyan vezetőre, aki egyben tudja tartani a koalíciót.
Márki-Zay Péter: Bárki is legyen a miniszterelnök-jelölt egy olyan progamot fog végrehajtani, amiben baloldali és zöld pontok is vannak. Nem jobboldali kormány fog alakulni, ebben garancia Karácsony Gergely. A mi koalíciónk a tiszták koalíciója. Az a fontos, hogy ki tudja megszólítani nemcsak az ellenzékieket, hanem a bizonytalanokat is. Nem csak a 2010 utáni korrupciót szüntetjük meg, hanem oldaltól függetlenül a korrupciót. Nem jobbra, nem balra, csak felfelé.
Greenpeace: Milyen garanciát ad, hogy vállalja a környezetvédelem érdekében az akár népszerűtlen döntéseket is?
Dobrev Klára zöld kormányt ígért. 2050-ig akarják elérni a zéró kibocsátást, Magyarországon ez több területre terjed ki: lakóházak fűtése, itt támogatást kell adni, ahogy a közlekedésen is változtatni kell.
Márki-Zay Péter is zöld kormányt ígér, „a jövő vagy zöld lesz vagy nem lesz”. Itt dicsérte a zárt terekben történő dohányzás tiltását, amelyet eleinte népszerűtlennek gondoltak, de kiderült, hogy mégsem volt az.
A szemléletformálást mindketten fontosnak nevezték.
Családpolitika – Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom: Megtartják-e a családtámogatásokat?
Márki-Zay Péter leszögezte: természetesen igen. A támogatásokat fent kell tartani, de hatékonyabbá kell tenni.
Dobrev Klára szerint a Fidesz családtámogatási rendszere kudarc, hiszen nem született több gyermek. A csok-ot megtartanák, de kiterjesztenék, a családi adókedvezményt is úgy kellen átalakítani szerinte, hogy az alacsonyabb jövedelműeknek is jusson.
Dobrev Klára és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti vitája (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Nők helyezte…
Nem vagyunk szebbek és okosabbak, hanem pont annyira szépek és okosak, mint a férfiak – mondta Dobrev Klára. Márki-Zay Péter ugyanakkor annak örült, hogy a miniszterelnök-jelöltek között is van, tehát a különbséget felszámolja a társadalom.
Dobrev Klára azt is mondta, hogy jogszabállyal és ellenőrzéssel oldanák meg, hogy ne legyen különbség a férfiak és nők fizetése között. Ellenfele szerint a jogszabályok ma is ezt írják elő, azokat be kellene tartatni.
Az ellenzéki listán a DK-nál van női kvóta, Márki-Zay Péterék ilyenről még nem beszéltek. Itt felidézett egy korábbi önkéntes vállalást: a 30 bejutó helyen legyen három roma politikus.
PDSZ: Mikor és mennyivel emelnék a pedagógusok bérét?
Dobrev Klára azt mondta, hogy a fizetést azonnal emelni kell 30 százalékkal, különben az iskolák jelentős része át fog alakulni gyerekmegőrzővé. A pedagógus-alapbért a minimálbérhez kell kötni. De kétszeres, háromszoros bért is adna azoknak, akik vállalják, hogy hátrányos helyzetű gyerekeket tanítanak. Itt szóba került, hogy az egyházi iskolák több pénzt kapnak, miközben oda nem szegény gyerekek járnak, ezen változtatna.
Márki-Zay Péter is haladéktalanul emelne, a leszakadó térségekben pláne. Ugyanakkor konkrét számot nem mondott, szerinte ugyanis aki tényleg kormányra készül, annak oda kell figyelnie, hogy mit ígér. Az egyházi iskolák kapcsán azt mondta, hogy nem szabad különbséget tenni a fenntartók szerint.
Önkormányzatok legyenek a fenntartók? – Dobrev Klára szerint igen és forrásokat is kell hozzá juttatni. Márki-Zay Péter is egyetértett, bár szerinte el kell gondolkozni ezen a középfokú, gimnáziumi oktatásnál.
A DK jelöltje azt is mondta, hogy az első diplomát ingyenessé kell tenni, az egyetemi alapítványokat pedig fel kell számolni. Ezt ellenfele is elfogadhatatlannak nevezte.
Tankötelezettség korhatára? – 18 év legyen, csak ne gondoljuk, hogy minden problémát megold. Hiszen – Márki-Zay Péter szerint – épp azok az iskolák kérték ezt, ahol problémák voltak.
Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara: hogyan tennék vonzóvá a pályát, hogyan tartanák meg a szakembereket?
Márki-Zay Péter szerint a képzett szakdolgozóknak bért kell emelni. A magánszolgáltatók bevonását is jónak tartaná, például a képalkotó vizsgálatok területén.
Dobrev Klára azt vállalta, hogy tíz év alatt 9000 új egészségügyi szakdolgozót 3000 orvost és 500 háziorvost vissza kell hozni a rendszerbe. Ha elvesznek például a sporttámogatásokból, akkor lenne erre keret. Fel kell emelni a GDP 7 százalékára az egészségügyi kiadásokat, ez fokozatos bérfelzárkóztatást is jelent. A magánegészségügyet ő is bevonná, ha például az állam nem tudna időben vállalni bizonyos vizsgálatokat.
Mennyi kórházra van szükség? – Dobrev Klára szerint nem ez a kérdés, hanem az, hogy mennyi orvos és szakdolgozó van. Úgy fogalmazott, hogy az egészségügyet a legközelebb kell vinni az embereket. Márki-Zay Péter is a szolgáltatást vinné közel az emberekhez, „de ésszel”. Megjegyezte azt is, hogy olyan embert kell a bizonytalanok és a kiábrándult fideszesek elé állítani, akiről nem jut eszükbe a 2010 előtti időszak.
Gazdaságpolitika…
Egykulcsos szja? – Dobrev Klára második kulcsot is bevezetne 1 milliós jövedelem felett, Márki-Zay Péter szerint ugyanakkor ne emeljenek adót.
Minimálbér összege? – Dobrev Klára szerint európai szintű, amiért az „emberek hazajönnek Magyarországra dolgozni”. Konkrét összeget ugyanakkor nem mondott. Márki-Zay Péter azt mondta, hogy el lehet érni a 200 ezres minimálbért, csak kérdés, hogy nem inflálódik-e. Majd megjegyezte, hogy csak felelősen szabad ígérgetni.
27 százalékos áfa? – Márki-Zay Péter szerint a csökkentés nem a vásárlóknál érvényesülne. Dobrev Klára ugyanakkor fokozatosan csökkentene és átvizsgálná a kedvezményes áfakulcsokat, az alapvető élelmiszereket kellene bevonni ebbe.
Jövedéki adót csökkenteni kell? – A benzin ára a piactól is függ – mondta Dobrev Klára azt felvetve, hogy a kormánynak akkor kellene az adót csökkenteni, amikor a piacon elszállnak az árak.
Márki-Zay Péter itt a gazdasági racionalitást kérte számon, hiszen nem szabad felelőtlenül ígérgetni. Azt mondta, hogy valaki korábban kiszámolta, Dobrev Klára 2000 milliárdot osztott már szét az ígéreteivel. Dobrev Klára azzal vágott vissza, hogy tőle nem hangzik el olyan, ami ne lenne alátámasztva. Azokat sorolta, ahol az állam „a csókosokat fizeti ki”, itt a sporttámogatásokat említette és a hadiipari beruházásokat, vagyis szerinte van lehetőség átcsoportosításokra.
Euró? – Mindketten egyetértettek abban, hogy 2026 végéig meg kell felelni a bevezetéshez szükséges feltételeknek.
Elszámoltatás, korrupció…
Meddig kell visszamenni időben? – Dobrev Klára kapta a kérdést. Évszámot nem mondott csak azt, hogy addig, amíg bűncselekmények történtek. Egyúttal jelezte, négy év múlva kérjék rajta számon, hogy mit végzett el az elszámoltatásból.
Márki-Zay Péter szerint olyan emberre kell az elszámoltatást bízni, akiről az emberek ezt el is hiszik. Karácsony Gergellyel a közös munkájuk során ezért abban állapodtak meg, hogy ezt a feladatot Hadházy Ákosnak kell megkapnia. Az ő feladata az elszámoltatás, ami nem állhat meg 2010-nél.
Dobrev Klára a 2010 előtti felvetésre azzal reagált, hogy lehet időszakokat összehasonlítani, de a magyar történelem során nem történt olyan, mint az elmúlt tíz évben. Garanciákat ígért, például, hogy a miniszterelnök és a miniszterek családtagjainál ne lehessen elbújtatni a vagyont. Ez az elképzelés a hódmezővásárhelyi politikusnak is tetszett.
TASZ: Mit kellene tenni, hogy az alapjogok biztosa ellássa a feladatát?
Dobrev Klára szerint olyan kormányt és jogrendet szeretnének, ami a mindenkori kormányt korlátozza, vissza kell állítani a fékek is ellensúlyok rendszerét. Ebben a civil kontroll az egyik legfontosabb dolog.
Márki-Zay Péter szerint az a kérdés, hogy az ombudsman kit képvisel. Ő is a fékek és ellensúlyok fontosságát említette.
Alkotmányozás…
A legfontosabb kijelenteni, hogy az alaptörvény nem alkotmány – ezzel kezdte Dobrev Klára, hozzátéve, hogy a kétharmados törvények csak a Fidesz hatalomban tartását szolgálták, vagyis akár feles többséggel is megváltoztathatók.
Márki-Zay Péter igyekezett az előtte szóló szavait is megmagyarázni azzal, hogy nem alkotmányozni akarnak feles többséggel. Ő is arra hivatkozott, hogy az eddigi kétharmados törvények egy része érvénytelen és szabálytalan, mert csak a Fidesz hatalomban tartását szolgálták. Egy népszavazással szentesített alkotmányt szeretnének, aminek megalkotásához egy közjogi tanácsadó testületet állítanának fel. Ez utóbbiban egyébként Karácsony Gergellyel már megegyeztek. Sőt, a politikus szerint a Fidesz érdekeit is bele kell építeni, hiszen egy alkotmány nem lehet egypárti. Dobrev Klára ezen is túlment, hatpárti sem lehet az alkotmány, hiszen abban mindenkinek részt kell vennie. Vagyis bevonná a Fideszt is.
Ha bárki azt gondolja, hogy a következő hat hónapban be lehet betonozni fideszes pártkatonákat, az nem fog sikerrel járni – mondta Dobrev Klára és ezzel Márki-Zay Péter is egyetértett.
A DK-s politikus szerint a Fidesz nagyon fél az összefogástól. Márki-Zay Péter szerint ugyanakkor tőle és a mögötte álló „tiszták koalíciójától” fél a kormánypárt. Arra hivatkozott, hogy Rogán Antal sajtója a Dobrev Klárára szavazásra buzdít.
Közös kormányzás együtt…
Gyurcsány Ferencnek milyen szerepe lesz? – ez volt az első kérdés, de Dobrev Klára egyértelművé tette, hogy férje nem kíván ilyen pozíciót vállalni.
Hogyan bízzanak az emberek benne, ha azt állította korábban, hogy félrerántja a kormányt? – Márki-Zay Péternek rótták fel korábbi szavait. Ő azonban annyival reagált, hogy végül Karácsony Gergely rántotta félre a kormányt. Dobrev Klára egyébként ámokfutásnak nevezte az elmúlt másfél hét történéseit.
A hat pártnak van egy közös programja – hívta fel a figyelmet Dobrev Klára, itt pedig felmerült a kérdés, hogy párttámogatás nélkül Márki-Zay Péternek vajon mennyi lehetősége van. A politikus szerint éppen civilként tud integrálni egy közös csapatot.
Szakértői kormány? – Dobrev Klára szerint nem lehet elfelejteni, hogy „kőkemény Fidesszel” fognak szembenézni és nem szakmai viták lesznek velük. – Ezért minden egyes politikusra, aki keményen, határozottan fel tud lépni, arra szükség lesz – mondta. A jogszabályok összerakása mellett ugyanis azokat meg is kell védeni.
Márki-Zay Péter „udvarolt” a DK-nak azzal, hogy miniszterelnökként Komáromi Zoltánra számítana, de itt említette Szél Bernadettet, Bod Péter Ákost vagy éppen Róna Pétert. Dobrev Klára neveket nem mondott, mert korainak tartja az pozíciók osztogatását, ugyanakkor év végig bemutatna egy árnyékkormányt.
Az elmúlt napok vitái…
Jelölteket zsarol a Demokratikus Koalíció – Márki-Zay Péter ezen állítását kérték számon rajta a vita legelején. A politikus egy nevet említett: Popovics Juditnak egy államtitkári pozíciót ígértek, majd fenyegették, végül megakadályozták az indulását – mondta. Dobrev Klára úgy reagált: Péter, nem mondasz igazat.
A DK jelöltje belemelegedett: nem tartja ellenfelét alkalmasnak miniszterelnöknek, hiszen egyik napon ezt mondja, másik napon pedig mást. – Nagy a politikai nyomás és úgy látom, ezt nem bírod – mondta, hozzátéve, hogy miniszterelnökként ennél sokkal többet kell bírni. Márpedig – idézte fel Dobrev Klára, Márki-Zay Péter fáradtságra hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy a DK szavazói elárulják a hazát.
Márki-Zay Péter azzal vágott vissza, hogy ő Dobrev Klárát alkalmasnak tartja miniszterelnöknek, ugyanakkor szerinte neki van a legkisebb esélye Orbán Viktort legyőzni. – A DK-nak és Dobrev Klárának is az az érdeke, hogy rám szavazzon – mondta.
A DK jelöltje felrótta azt is, hogy Márki-Zay Péternek az elmúlt napokban mintha egyetlen üzenete lett volna: „Stop Dobrev”. Vagyis szerinte nem jó irányba indultak el. Márki-Zay Péter szavai szerint visszafogta magát és erre nem reagált.
Dobrev Klára azzal folytatta, hogy ellenfele ezzel a mentalitással szét fogja verni az összefogást. A hódmezővásárhelyi politikus ugyanakkor nem tart ettől, hiszen ellenzéki egység azóta van, hogy mögötte összeálltak 3,5 éve a polgármesteri kampányban. Majd sorolta azokat a szervezeteket és miniszterelnök-jelölteket, akik őt támogatják. Dobrev Klára ugyanakkor azt mondta magáról, hogy mögötte a tudás áll, hiszen minden pártra szükség van.
– Ha még egyszer azt mondod, hogy zsarolás történt, akkor holnap reggel kezdj a rendőrségen és tegyél feljelentést – mondta Dobrev Klára, mire Márki-Zay Péter megjegyzete, hogy ő nyilvánosságra fogja hozni a kettejük közötti üzenetváltásokat.
Ha az előválasztáson győz, de lesz esélyesebb Orbán Viktor ellen, akkor visszavesz az ambícióból? – hangzott a kérdés Dobrev Klárának. A politikus ezt kikerülve arról beszélt, hogy az ő feladata az, hogy az ellenzéki együttműködést összefogja.
Hogyan tudnak majd együtt kampányolni? – erre Márki-Zay Péternek kellett reagálni. A politikus szerint együtt fognak dolgozni, de „a DK-s trollhadsereget állítsák le”, és ne legyenek gyűlölködő szavak a DK színpadain. Itt Dobrev Klára konkrétumot kért, erre politikustársa azt hozta fel, hogy a DK 82 ezer miniszterelnök-jelölti aláírásról beszélt, holott nem ennyit adott le. Dobrev Klára szerint ugyanakkor de, leadtak ennyit.
A vita ezen pontján megegyeztek abban, hogy kiadnak egy közös nyilatkozatot, erre kezet is fogtak.
Ha a másik nyer elismerik a győzelmét?
Dobrev Klára és Márki-Zay Péter szerint is természetesen.
