Emmanuel Macron azt mondta az ellenzéknek, hogy be fogják vezetni a jogállamisági mechanizmust a francia EU-elnökség alatt – pontos és lényegretörő szerkesztői összefoglaló a francia államfőnek mind a magyar kormányfővel, mind az ellenzék képviselőivel való összejövetele előtt, illetve után.
Emmanuel Macron, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Donáth Anna és Karácsony Gergely 2021. december 13-án Budapesten (Fotó: Donáth Anna Facebook-oldala)
Most ért véget egy jó egy órás találkozónk Emmanuel Macronnal a Francia Nagykövetségen. Megtisztelő hogy a sok találkozója ellenére ilyen sok időt adott a magyar politikai ellenzék számára, és azt gondolom, hogy szemmel látható szimpátiát fejezett ki a törekvéseinkkel kapcsolatban – mondta Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnökjelölt az Emmanuel Macronnal folytatott hétfő délutáni találkozójuk után, melyen Donáth Anna, Dobrev Klára és Karácsony Gergely is részt vett.
Márki-Zay Péter elmondta, úgy gondolják, hogy osztják azokat az értékeket, amiket Macron is vall, azaz egy erősebb, biztonságosabb, szabadabb, demokratikusabb Európa eszméjét, és ezen törekvésükben sok támogatást kaphatnak politikailag, úgy vélik. Fontos területe volt a korrupció elleni harc a megbeszélésüknek – tette hozzá. Képviselték az elvonásokkal sújtott önkormányzatokat is. „Az elnök úr becslése szerint a közeli jövőben nem várható, hogy az Európai Uniós komolyabb összeget tudna biztosítani a helyreállítási alapból Magyarország számára, és ennek oka a korrupció” – mondta. Mindaddig, amíg egy korrupt kormány ellopja az adófizetők pénzét, elesünk azoktól a támogatásoktól, amelyek járnának, de ezt egy tisztességes és korrupcióellenes kormány remélhetőleg meg fogja kapni a választás után – tette hozzá.
Nagyon optimistán nézünk a jövőbe ez a találkozó után – mondta Márki-Zay Péter.
Macron határozott ígéretet tett arra, hogy a jogállamisági mechanizmust igenis be fogják vezetni még a francia uniós elnökség alatt – mondta Dobrev Klára. Éppen ezért Orbán Viktor nem számíthat arra, hogy ezzel a politikával EU-s támogatásokat kaphat. Ezért az a feladata az ellenzéknek, hogy a választás után olyan jogszabályi környezet hozzon létre, hogy ezeket a pénzeket meg tudjuk kapni – tette hozzá..
Macron is osztja az ellenzék nézetét, hogy a mainál szorosabb európai együttműködésre van szükség – mondta. Ezért Dobrev Klára azt gondolja, hogy a francia elnökség alatt az EU erősödni fog, a magyar demokraták lehetőséget kapnak, hogy megmutassák, milyen értékeket képviselnek, Orbán Viktor pedig gyengülni fog.
Nagyon előremutató tárgyaláson vagyunk túl. A francia elnök megerősítette, azt, amiért két-két és fél éve harcolunk az Európai Parlamentben, hogy a jogállamiság nem alku tárgya, most már nem egy jogi, hanem politikai kérdés – emelte ki Donáth Anna, a Momentum elnöke. Hozzátette: előremutató törekvésekről is tudtak beszélni, mint például a digitalizáció.
Baráti mumusok: mindkét fél jól jár az Orbán-Macron találkozóval
Fotó: Fischer Zoltán / MTI/Miniszterelnökségi Sajtóiroda
„Panaszkodhatunk. Én is panaszkodom miatta. Egyetlen, Orbán Viktor által vallott értéket sem tartok a magaménak. De ott van, megválasztották” – ezt mondta még 2018-ban Emmanuel Macron francia elnök Orbán Viktorról egy, az Index által idézett televíziós interjúban.
Ehhez a panaszkodáshoz képest tűnhet pálfordulásnak, hogy Macron hétfőn Budapestre látogatott, és a magyar miniszterelnökkel, majd a V4-ek kormányfőivel is tárgyal. A diplomáciai találkozónak ugyanakkor több járulékos haszna is lehet a magyar és a francia vezető szempontjából – mondta lapunknak Soós Eszter Franciaország-szakértő, politológus.
A liberális Macron és a magát kereszténydemokratának nevező Orbán Viktor évek óta politikai mumusként kezelik egymást, ki-ki a saját szavazótáborát ijesztgeti a másik féllel, ezzel is stabilizálva saját helyzetét. Közös vonás azonban, hogy 2022 tavaszán mindketten választásra készülnek. – Orbán Viktornak megerősítő gesztus, hogy szélsőjobboldali Marine Le Penn és Éric Zemmour után Emmanuel Macron lesz a harmadik francia elnökjelölt, aki három hónapon belül felkeresi. A magyar kormánypárti sajtó erre mindenképp hivatkozhat, amikor a miniszterelnök külpolitikai jelentőségéről ír – mutatott rá Soós, hozzátéve, hogy „ez annyiban igaz is, hogy a bevándorlásellenes francia jobboldalnak Orbán Viktor tényleg egyfajta igazodási pont, Marine Le Penn kampányának pedig nagy lökést adott a vele összehozott találkozó”.
Macron azzal, hogy Orbán politikai jelentőségét hangsúlyozza, ismételten csak felhívja a figyelmet a szélsőjobb jelentette politikai veszélyre, ezzel pedig otthon is felrázza híveit. Másrészt, eltereli a figyelmet republikánus kihívójáról, a szintén jobbról támadó Valérie Pécresse-ről, aki valóban megszorongathatná a francia elnököt.
Nincs vita Soós szerint ugyanakkor Macron és Orbán között a nukleáris energia felhasználásának ügyében sem (tekintve, hogy francia-német konzorcium szállíthatja be a Paks II. erőműveinek egy fontos vezérlőelemét) és nagyjából egyet tudnak érteni közös európai védelmi politika és közös határvédelem kérdésében is. – Szintén közös pont lehet az Angela Merkel távozásával keletkező űr: a franciák szemét már 30 éve szúrja a németek egyre masszívabb uniós terjeszkedése, és most szívesen használnák a megnyíló mozgásteret. Ez Orbánnak is jól jöhet, hiszen Magyarország köztudottan súlyosan kitett a német autógyártásnak, s azon keresztül a kínai beszállítóknak. Előny, ha Franciaország elsősorban politikailag, például a közös védelempolitika terén ellensúlyozná a német gazdasági kitettséget– mondta a politológus.
Soós szavait csak megerősítette Orbán Viktor és Macron Karmelita kolostorból adott nyilatkozata (az interjú még az esemény előtt készült). Orbán ugyanis arról beszélt, hogy bár politikai ellenfelek, de európai partnerek, és mindketten Európa megerősítésén dolgoznak – ennek pedig a közös védekezés, az energetikai és gazdasági önellátás is.
Néhány témában viszont egyértelműen egymásnak feszül a két vezető. Ilyen a fideszes kétharmad által bevezetett homofób gyermekvédelmi törvény, melyet Emmanuel Macron egyértelműen elutasít. Bár az illegális migrációt egyik fél sem támogatja, a menekültek fogadásában és országok közötti elhelyezésében Orbán és Macron szintén eltérően gondolkodik.
Erős politikai üzenetértéke van annak is – mutatott rá Soós Eszter – hogy Emmanuel Macron Budapesten először az nemzetközi színtéren is közismert ellenzéki filozófus, Heller Ágnes sírját látogatta meg, és csak utána találkozott Áder János köztársasági elnökkel, majd a miniszterelnökkel. Macron emellett a hazai ellenzék meghatározó politikusaival: Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, Dobrev Klárával, az Európai Parlament alelnökével tárgyal.
Az ellenzéki delegáció tagja lesz Donáth Anna, a Momentum elnöke is, Soós azonban úgy látja, ez nem igazán erősíti a Momentum pozícióit, hiába politizálnak közös EP-frakcióban, a Renew Europe-ban Macron liberális pártjával (La République En Marche!). – A nóvum az lett volna, ha Donáth külön, személyesen beszélhetett volna a francia elnökkel, így inkább a „junior” kategóriában szerepel a meghatározó ellenzéki szereplők mellett – vélte a politológus. Soós arra is emlékeztetett: egy külpolitikai esemény csak nagyon ritkán befolyásolja a választás eredményét. Macron látogatása így az marad, ami: egy formális diplomáciai találkozó, amin Franciaország mint az unió következő elnöke is bemutatkozik.
A szerkesztő megjegyzése
