Brüsszel parlamenti képviselői, illetve baloldali-progresszív intézményeinek képviselői jöttek Budapestre, hogy segítsék felállni az itthon legyűrt baloldalt. Milyen esélyei vannak a tetszhalottnak látszó baloldalnak? Három, lelkes és bizakodó szociáldemokrata politikus véleménye. (Orbánt kiküldték kávézni…)
Maria João Rodrigues
– Szabad Magyarországot és erősebb Európát hirdetett meg címében a Budapesten rendezett az a kétnapos tanácskozás, amelyik a többi között az ön intézményének, a Fundation for European Progressive Studies (FEPS), a Progresszív Európai Tanulmányok Alapítvány támogatásával jött létre. Erősebb lett Európa a Brexit után és Orbán egységromboló politikájával szemben?
– Az tény, hogy a Brexit nagy csapás volt az Európai Unió számára, de azt hiszem, ez vakcinaként hatott ránk, és pillanatnyilag nem látok olyan tagállamot, amelyik el akarná hagyni ezt a közösséget –mondja el a konferencia egyik szünetében Maria João Rodrigues, az alapítvány portugál elnöke.
– Úgy gondolja, Orbán sem akar kilépni, nem akarja kiléptetni az országunkat?
– Nem, egyszerűen csak zsarolja ezt a közösséget. Hiába helyezi nyomás alá Brüsszelt, az egyre erősebb eszközökkel védi meg magát. Orbán jól látható kisebbségben van mind a mai napig. Amikor Európa bajba került Putyin semmivel nem igazolható inváziója miatt, akkor már tudtuk, hogy erős és egységes védelmi kapacitások kiépítésére és minden eddiginél erősebb, összehangoltabb cselekvésre kényszerülünk.
– Putyint meglepetésként érhette, hogy nem tudta megtörni Európa egységét – folytatja –, mert végül egységben születtek meg az ellene hozott szankciók. Most a békekötést kell úgy előkészítenünk, hogy ne Oroszország legyen a stratégiai győztes. Tulajdonképpen az alternatív energiaforrások kiépítése a klímaválságra is adandó válaszként szintén a Putyinnal szembeni egységünket fogja megerősíteni azzal, hogy Európa függetleníti magát az orosz energiától.
– Az ön kezdeményezésére fogadták el 2000-ben a Lisszaboni Stratégiát, ami az EU versenyképességének az alapjait újította meg. A magyar soros uniós elnökség is valami ilyesmit hirdetett meg legfőbb programpontként.
– Igen is, meg nem is. 2000-ben Amerika, Japán és Kína mutatott versenyképességi kihívást Európának. A Lisszaboni Stratégia akkor azt mondta, hogy ennek a kihívásnak semmiképp sem felelhetünk meg úgy, hogy csökkentjük a béreket vagy a szociális juttatásokat. A kutatást, az innovációt, az oktatást és a munka minőségét kellett fejlesztenünk. Legalábbis ezt a célt tűztük ki magunk elé. Aztán jött a 2008-i globális gazdasági válság, ami megint új helyzetet teremtett.
– Ellentmondásnak látszik az ön számára is, hogy miközben az Orbán-kormány az EU versenyképességét bírálja, aközben maga sem tud megfelelni az európai versenyképességi elvárásoknak? Oligarchák osztják fel egymást közt a nemzeti vagyont…
– Amit ön mond, az is bizonyítja, hogy Magyarországnak nagy tartalékai és lehetőségei vannak. Azonban mindezt csak úgy lehet hasznosítani, ha átlátható a nemzeti költségvetés és az uniós pénzek elosztása. Ha nem a korrupció vezérli a folyamatokat. A munkahelyek megvédésére és a munka színvonalának emelésére kellene fordítani a nemzeti forrásokat. Mindezek hiánya arra vezethető vissza, hogy sérült a demokrácia, el van nyomva a független sajtó. A polgárok csak szabad és plurális médiából tudnak tájékozódni, különben fogalmuk sincs a kormány elhibázott döntéseiről és a korrupcióról.
– Egy másik beszélgetésből kiderült: óriási szakadék tátong az Európai Parlament és az Európai Bizottság, illetve a Tanács között. Mi, magyarok is azt érezzük, a parlament törődik a problémáinkkal, de a felső vezetés szintjén mindig elakadnak a dolgok. Mikor lesz paritáson alapuló, egységes döntéshozatal, ami segíthetne a magyar problémák megoldásában is?
– Az utóbbi egy évben a parlament erős nyomás alá tudta helyezni a kormányfőkből álló Európai Tanácsot és a Bizottságot is, mint végrehajtó testületet. Emlékezzünk csak vissza, amikor már tűrhetetlen lett Orbán Viktor viselkedése, akkor jelezték neki, jobb, ha elhagyja az üléstermet. Nem engedhető meg az, hogy egyetlen ember blokkolja a közös döntéseket. És erre a jövőben is fel kell készülnie erre Orbánnak…
– Magyar Péter kihúzta a talajt a magyar baloldal lába alól. Önök mégis idejöttek és szponzorálnak egy baloldali eseményt? Még bíznak a baloldal talpra állásában?
– Teljes mértékben. A mi intézetünkben olyan munka folyik, amelyik találkozik az átlagemberek elvárásaival. Ehhez azonban szükség van a szólás– és véleménynyilvánítás szabadságára – aminek viszont híján van Magyarország. Márpedig a kommunikáció nagyon fontos eszköze a célok elérésének. Ezért vagyunk Budapesten is. A média, azaz a közvetítő szerepét szeretnénk betölteni.
– Magyar Pétert nem hívták meg, holott ellenzékiként most ő hozhatnak változást a rendszerben. Viszont az is igaz, hogy nem vallja magát baloldalinak.
– A Magyar Péter-jelenségnek van színe és fonákja. Bátor és szókimondó politikus, aki magával ragadta a tömegeket. Viszont nincsenek olyan programjai – lakhatás, munkahelyek védelme, jobb megélhetés –, amelyek a szociális háló fejlesztéséhez kellenek. Ugyanakkor, úgy gondolom, hogy ha ő megteszi az első lépést, akkor onnantól kezdve könnyebb lesz megoldani a problémákat. A magyar nép 1956-ban és a határkerítés lebontásakor is bebizonyította, mire képes. Ha a politika új keretet kap, akkor abban a kép is meg fog változni idővel.
A szociáldemokrata német európai parlamenti képviselő, Birgit Sippel (a képen) véleménye szerint nagyon fontos lenne lebontani azt az orbáni rendszert, ami nem az emberek, hanem a kormányfő önös érdekeit tartja szem előtt.
– Orbán az 56-os ünnepi beszédében konkrétan megvádolta Brüsszelt, hogy a hatalmára tör és bábkormányt akar a nyakába ültetni. Ez igaz? Erre készülnek önök?
– Nem, ez egyáltalán nem igaz. Orbán szerint mi diktátorként rá akarjuk kényszeríteni az akaratunkat. Ennek éppen az ellenkezője történik. Orbán akarja diktálni, milyen legyen Európa jövője. Amikor mi demokratikus módon nyílt és őszinte vitát folytatunk, akkor ő képtelen elfogadni a többségi véleményt. Orbán szerint: ha nincs egyhangú szavazás, akkor demokrácia sincs. Ő akar mindent meghatározni, épp ő viselkedik diktátorként és nem Brüsszel.
– Mi lesz, lesz egyáltalán válaszuk erre a vádaskodásra?
– Nekünk az a dolgunk, hogy biztassuk a magyarokat, küzdjenek meg a demokráciáért. Tudom, hogy a súlyos inflációval terhelt országban ez nehéz, és a média elnyomása miatt is az. De meg kell találni a módját, miként szabadulnak meg Orbántól, hogy visszaálljon a demokratikus rend.
– Meddig mehet el Orbán? Hol a vörös vonal?
– Egyrészt: egyáltalán nem örülünk annak, hogy egy egész népet kell büntetni azért, mert a kormánya olyan, amilyen. Másrészt: az eddigi szankciók is hatékonyak, mi a folyamatok felgyorsítását sürgetjük a Bizottságnál. Ráadásul Orbán taktikát változtatott, a befagyasztott forrásokat követeli, amikor újabb zsarolással áll elő – húzza alá Birgit Sippel. – Én most már azt mondom, egyáltalán nem kellene adni pénzt a magyar kormánynak. Olyan tagállamnak kell odaadni a befagyasztott pénzeket, amelyek megérdemlik.
– No, de akkor még itt van nekünk a kínai hitel meg a kínai autógyártás – helyettesítve az EU-pénzeket.
– Orbán mindent elkövet azért, hogy elnyerje a kínaiak kegyeit és pénzét. A vége az lesz, hogy Kína fogja meghatározni, mi történjék Magyarországgal. Orbán nem látja – vagy nem akarja látni –, hogy mindeközben eladja az országot Pekingneki – mondta el Birgit Sippel, a német szocdem európai parlamenti képviselő.
Örömmel számolt be az osztrák kormányalakítás újabb fordulatairól Petra Bayr (a képen), az osztrák parlament szocialista párti képviselője, akit a szélsőjobbos fordulat következményeiről kérdeztem.
– Évek óta mondjuk és mind a mai napig tartjuk magunkat ahhoz, hogy a szélsőjobbos Herbert Kicklkel soha, de soha nem lépünk koalícióra. A néppártnak e tekintetben sosem volt ellenvéleménye. Innen is a sikere. Ami az idevezető okok között még sokat nyomott a latban: a migránsok. Velük riogatták óriásplakátokon az embereket, és vidéken, állíthatom, nem láttak még élő migránst. Szíriait meg pláne nem. Csakhogy a megrémisztett emberek mindent elhittek a szabadságpártiaknak, akik ezáltal éppen vidéken nyerték meg a választást. Teljes mértékben Orbán forgatókönyvéből játszottak, és bejött nekik. Csakhogy Bécsben – ha nem nyertük is túl magunkat – és a nagyobb városokban már nem lehet olyan könnyen átverni az embereket.
– Magyarok viszont szép számban élnek Ausztriában. Mi is migránsoknak számítunk?
– Nem, szó sincs róla, csak azok, akik nem keresztények, a muzulmánok. A magyarok más kategóriába esnek, mert ők dolgozni jönnek hozzánk és az ő munkaerejükre szükség van – szögezte le Petra Bayr, az osztrák parlament szocialista párti képviselője.
