A kisemmizett, de eddig csendben maradó vállalkozók hazafiságáról, árulásról és árulózásról, az új korrupcióellenes kezdeményezésről
Ez 1923, Szicília. Harmincöt évvel ezelőtt, amikor a Fidesz megalakult, és tizenhárom évvel ezelőtt, amikor a választók akaratából megkaptuk a hatalmat, nem erről volt szó – mondta Pesty László. A dokumentumfilmes, marketing-kommunikációs szakember a Magyar Hangnak adott interjújában először beszélt arról, hol vannak a korrupciós ügyek bizonyítékai, azokat miért nem hozták eddig nyilvánosságra, és hogy mit terveznek a Lölő-jelenség visszaszorításáért.
– Lehet itt lölőzni, NER-ezni, de a globalizmus sokkal nagyobb veszélyt jelent a társadalomra, mint a hazai jelenségek – az ön szavai 2020-ból. „A kirakatban lopunk, csalunk, zsarolunk, hazudunk, kompromittálva egy történelmi eszmét” – szintén az ön szavai 2023 júliusából a Lölő-jelenségről. Mi változott három év alatt?
– Mondjuk úgy, hogy mostanra lett tele a hócipőm. Az akkori kijelentésemet egyébként fenntartom. De míg a globalizmus elleni küzdelem olyasvalami, amiben rosszak az esélyeink, mert kevés az eszközünk, nem vagyunk túl nagyok, tehát egymagunk túl sokat nem tehetünk ellene, addig a saját házunk táján lehet és kellene is söprögetnünk. Azért kezdtem Lölő-jelenségezni, mert meggyőződésem szerint a Lölő-jelenséget – vagyis azt, amikor tehetségtelen, büdös lábú, alanyt állítmánnyal egyeztetni nem tudó, végtelenül ostoba, ízléstelen és tehetségtelen emberek zsarolás és más Btk.-s bűncselekmények útján ráteszik a kezüket sikeres vállalkozásokra – a jelenlegi hatalomnak módjában áll eltávolítani, kimetszeni, mint egy rákos daganatot. És meggyőződésem szerint ez roppant időszerű és szükséges.
– A Lölő-jelenséggel a NER lényegét írja le. Mi szükség új kifejezésre?
– Nem, nem a NER lényegét, persze attól függ, mit értünk a NER szó alatt. A NER, vagyis a Nemzeti Együttműködés Rendszere tizenhárom évvel ezelőtt valami egészen mást jelentett, mint most: akkor 2,7 millió ember – körülbelül ekkora volt akkoriban a Fidesz szavazóbázisa – érezhette a magáénak. A NER lényegében lefedte a teljes értékközösséget a polgári körökkel, szavazókkal, az intézményrendszerrel, és benne a Fidesszel. Ma a NER szó alatt körülbelül tucatnyi embert értünk, akik elképesztő vagyonra, több tíz- és százmilliárd forintra és jelentős gazdasági befolyásra tettek szert.
– És ez önt zavarja.
– A jelenség is, és ha ilyen szinten változik egy szó jelentése, az is. Büdös lett a NER szó. Remélem, mindenki érzékeli: 2,7 millió áll szemben az egy tucattal.
– Átverve érzi magát?
– Részben igen. Majkát idézve, „azt beszélik a városban”, hogy bizonyos kegyelt nagyurak rámutatnak egy vállalkozásra, panzióra, villára, és azt mondják a tulajdonosnak, hogy „barátocskám, nem ártana neked egy tulajdonostárs”. Ez 1923, Szicília. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy harmincöt évvel ezelőtt, amikor a Fidesz megalakult, és tizenhárom évvel ezelőtt, amikor a választók akaratából megkaptuk a hatalmat, nem erről volt szó. Pestiesen szólva: nem ez volt megdumálva!
– Miért csak részben? Ön szerint tényleg létezhet Lölő-jelenség úgy, hogy arról nem a legmagasabb szinten születik jóváhagyás?
– A Fidesznek több olyan vezetője van – közül néhány közeli jó barátom –, akik kényelmetlenül fészkelődnek a Lölő-jelenség láttán. Azt szeretném, ha jó lelkiismerettel szavazhatnék a Fideszre. Ehhez pedig az kell, hogy ezeket a vadhajtásokat levágjuk. A korrupt, végtelenül ostoba, késsel-villával enni nem tudó, alanyt állítmánnyal egyeztetni képtelen „fura” emberekről, egyesek szerint bűnözők, róluk beszélek, akiket csak a nagyságrend különböztet meg a körúti zsebtolvajoktól. Az zavar, hogy a hithű, értékalapon fideszeseknek, a kisembereknek azt vetik a szemükre a barátaik nap mint nap – sajnos joggal –, hogy „te, miért szavazol erre a tolvaj bandára?” Holott ez a tolvaj banda csak a holdudvar, annak is csak egy része. És végre ki kell mondania valakinek, hogy a mai Fidesz ránézésre nem azonos azzal, ami volt tizenhárom évvel ezelőtt. Pálfordulás történt. No nem a párt magjában, hanem a párt arculatában.
– Ahogy önt hallgatom, eszembe jutnak azok a naiv kommunisták, akik rosszallták a helyi nagyemberek túlkapásait, és az eszmék követésének fontosságát hangsúlyozták, töretlenül bízva az első számú vezető végtelen bölcsességében. „Ha Kádár elvtárs ezt tudná…”
– Van azért egy nagy különbség: aki olvasta Marxot, Engelst, Lenint, Buharint vagy Trockijt – én brahiból olvastam –, az láthatta, hogy az első betűtől baromság az egész, ráadásul sz.rul megírva. Igaz, amikor papírra vetették „magvas” gondolataikat, még nem lehetett tudni, hogy a kommunizmus útját százmillió halott, megkínzott emberek tömegei szegélyezik, de végül ez sült ki belőle. A kádári nosztalgia felidézése pedig ebben az összefüggésben azért hibás, mert Kádár volt az, aki vérbe fojtotta és brutálisan megtorolta az 1956-os szent forradalmunkat. Erre a tényre szeretném felhívni azok figyelmét is, akik visszasírják a rendszerváltást megelőző időket.
– Hasonlóság nem is az ideológiában van, hanem abban, hogy a fő ideológus, illetve az első számú vezető – a kettő esetünkben ugyanaz, Orbán Viktor – és sleppje felelőssége nem merül fel önben. Miért nem? Ha Orbán olyan zseniális államférfi, akkor épp csak a személyzeti politikájára, no meg arra nem figyel, mi van a kirakatban?
– Pedig valahol itt van a kutya elásva. A Lölő-jelenség azért förtelmesen káros, mert nagyon könnyű az egész Fideszt ezzel azonosítani. Pedig én tudom, hogy a Fidesz nem csak, és főleg nem elsősorban ez: kilencven százalékban talpig tisztességes, becsületes, a keresztény és jobboldali értékek iránt mélységesen elkötelezett emberek alkotják. Orbán Viktor pedig úgy képes stratégiai gondolkodásra, ahogy Európában rajta kívül senki. Erre példa, hogy már 2015-ben megmondta, hova vezet a tömeges migráció, a Nyugat meg csak most, nyolc évvel később kapcsol. De legalább ennyire fontosnak tartom a lokalizmus képviseletét a globalizmussal szemben. A kereszténydemokrata attitűddel, a vízióval és annak elérésére tett legtöbb lépéssel tudok azonosulni, és a projektjeimmel támogatom is ezeket a célokat. Azt ugyanakkor állítom, hogy a Fidesz személyzeti politikája gyakran pocsék. A maradék tíz százalékkal van baj, akiket közel engedtek a kondérhoz, és ma már nem elégszenek meg a lapátolással, hanem már a kondért is ellopják.
– Hogy történhet ilyen…?
– Én is ezt kérdem. Tekintse úgy a kedves olvasó – legyen az csalódott egykori fideszes, baloldali, utcaseprő vagy egyetemi tanár –, hogy ezt a kérdést szegezem neki én is.
– Befejezve a kérdést: … a Fidesz és vezetőinek kimondott szándéka nélkül?
– Megint visszakérdezek, tudva, nem illik, főleg nem az újságírói kérdést megismételve: hogy történhet ilyen a Fidesz és annak vezetőinek kimondott szándéka nélkül?
– A kérdés így költői, a válasz pedig prózai, ha ön nem mondja, mondom én: sehogy. Mit tud felhozni a mentségükre?
– „Vétkesek közt cinkos, aki néma” – írja Babits a Jónás könyvében. A mondat általánosságban igaz, de nem minden esetben. A tusványosi Pesty-féle pittyputty előtt csak sejtettem, azóta viszont meg vagyok róla győződve, hogy a Fidesz magas szintű vezetői, miniszterek és a pártapparátus jelentős része nem kollaboráns. Titkon ezt sokan jelezték felém azóta is.
– Mi győzte meg erről?
– Többen – miniszterek, alelnökök – felhívtak, sms-t írtak – többnyire Signalon –, ha valahol összefutottunk, gratuláltak, és megköszönték, hogy végre valaki kimondta. Elsősorban ezért nyolc a kettőhöz az oddsom arra, hogy mind én, mind a párt jól kerül ki ebből az egészből.
– Pár napja még azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy, a tusványosi „Pesty-féle pittyputty” óta nem beszélt fideszes fejesekkel, megmondóemberekkel.
– Nem is. Ők beszéltek hozzám.
– Mondtak egyebet is?
– Nem. De nem is kell. Elég ennyi.
– Az ön meglátása szerint a miniszter és pártvezető barátai mit tapasztalnak a Lölő-jelenségből?
– Nagyjából azt, amit én és bárki, aki követi a hazai közéletet. Azt, hogy Fidesz-közeli „klántagok” tisztességes vállalkozók rovására, törvénytelen eszközökkel óriási vagyonra tesznek szert. Meggyőződésem, ők sem tudják, hogyan történhet ez. Arra sincs bizonyíték, hogy a klántagok marionettbábuként mozognának, és hogy az őket mozgató szálak egy kézben összpontosulnának.
– Tehát a rendszer ön szerint nem velejéig korrupt, de vannak vadhajtások, rákos daganatok, amelyeket ki kell metszeni, és akkor minden rendben lesz. Valóban ilyen egyszerű a probléma megoldása?
– Nem állítom, hogy egyszerű, de meggyőződésem, hogy ezt meg kell tenni. A Lölő-jelenséget mind többen azonosítják a Fidesszel. Amikor ezt körülírom, nem a hatásvadászat kedvéért használom a lopás, zsarolás kifejezéseket. Ezek, mint mondtam, Büntető törvénykönyvi jogállások, amire jogvégzettként kényes vagyok. A lopásért, zsarolásért börtönbüntetés jár. Évek, nehéz vasban. Csak most már nem ártana, ha más is kihúzná a fejét a homokból, és ezt ki merné mondani. Ha engem kötelez a jogászi esküm, mások is vegyék komolyan.
– Miért tennék meg?
– Mert sz.r dolog gyáván leélni az életet.
– De megéri.
– Azokban az ügyekben, amelyekről tudomásom van, nemzeti elkötelezettségű, tehetséges, kockáztatni merő vállalkozókat semmiztek ki a Lölő-jelenség prominensei, tehát nekik biztosan nem éri meg. Másrészt Magyarország jogállam, a Fidesz pedig egy demokratikus párt, amelynek vezetői zömmel hozzám hasonlóan jogvégzett emberek. Ők bizonyára emlékeznek római jogi tanulmányaikra, és fel tudják idézni a ius murmurandit, vagyis a morgáshoz való jogot. Én is csak morgok, és teszem ezt azzal a céllal, hogy a párt, amelyhez én is tartozom, megtisztuljon.
– Biztos benne, hogy lesznek követői?
– Úriember biztosra nem fogad, és én úriembernek tartom magam. Azt ugyanakkor tudom, hogy nemcsak az ellenzéki beállítottságúaknak, de a ma még a Fideszhez húzók széles rétegeinek is szúrja a szemét a Lölő-jelenség. Zavarja a minisztert, a matektanárt, az agysebészt, a sportolót, a színészt, az utcaseprőt.
– Lölő-jelenség ide, NER oda, tavaly már nem 2,7 millióan, hanem bő 3 millióan szavaztak a Fideszre, a párt népszerűsége azóta is szárnyal.
– Kommunikációs szakember vagyok, mielőtt akcióba lendülnék, mérek. Mértem most is, még ha nem is minden szempontból reprezentatív mintán. Innen tudom, hogy az embereket jellemzően nem is az összeg idegesíti, hanem az, hogy akik a lenyúlt pénzeket zsebre teszik, érdemtelenek. Egy jó vállalkozó képzett, okos, szorgalmas és – ami a legfontosabb – mer kockáztatni. És a nép azt látja, hogy olyanok tesznek szert őrült vagyonokra, akik nem szorgalmasak, hanem lusták, nem okosak, hanem buták, kockáztatniuk pedig soha nem kellett.
– Nézzük a kisemmizetteket, ők miért nem szólaltak meg eddig?
– Hazafiságból.
– Hazafiságból nézik karba tett kézzel, hogy a NER elzabrálja mindenüket?
– Eddig azért nem emeltek szót, mert jó magyar emberek, jobboldaliak, kereszténységben és nemzetben gondolkodnak. Nem óhajtanak a tetves brüsszelieknek, az aljas washingtoniaknak, vagy az elmeroggyant magyar baloldalnak segíteni azzal, hogy borítják a bilit. Pedig ezzel megvédhetnék a tulajdonukat, a családjukat és a becsületüket. De nem akarják, hogy Magyarország ellenségei tapsikoljanak.
– A „tetves brüsszelieknek” többek között épp súlyos jogállamisági aggályaik vannak, amit ezek a vállalkozók a saját bőrükön is megtapasztalnak. Tehát akkor valami tényleg bűzlik. – Amikor Brüsszel jogállamisági kifogásokat emel, valójában ideológiai csatát vív Magyarországgal. Ezt mérlegelik a Lölő-jelenség károsultjai is, és ebben nem kívánnak részt venni. Ha Brüsszel olyan kényes volna a jogállamiságra, akkor nem tűrné, hogy nyolc-tizenkét évekre börtönbe zárnak olyanokat, akik például a katalán függetlenség mellett emelnek szót. De hozhatnék sok példát bebörtönzésekről „jó fiúnak” számító uniós tagállamokból.
– Zsarolásról, lopásról, mások megkárosításával megszerzett vagyonokról beszél. Vannak bizonyítékai is?
– Tudok bizonyítékokról. Videó- és hangfelvételekről, adatbázisokról, dokumentumokról, amelyek alapján beazonosíthatók a bűncselekmények, azok nagyságrendje, valamint az elkövetők.
– Az ön birtokában vannak?
– Nem tollas a hátam, nem az íróasztalom melletti szekrény fiókjában tartom őket. A digitalizáció korát éljük, ezek a bizonyítékok szervereken vannak, amelyek fizikai helyét senki nem tudja. A lényeg, hogy ne Magyarországon legyenek, és hogy egy gombnyomással elő lehessen rántani őket.
– Ön hozzáfér?
– Erre nincs szükség, de a kárvallottak, a barátaim bármikor előkaphatnak ezt-azt.
– Mire várnak? Ha nem lesz változás, borítanak?
– Azt majd az érintett áldozatok eldöntik. Személyiségi joguk. De hogy eddig nem tették, az a hazaszeretetüknek köszönhető.
– Az imént már szicíliázott. A Lö-lő-jelenség pedig, ugye, minimum nem teljesen független a politikai teljhatalmat gyakorló Fidesztől. Beszélhetünk magyar polipról?
– Egy bizonyos Antonio Di Pietro nevű milánói ügyész a kilencvenes évek elején indított egy mozgalmat, amelynek célja a politikai közélet megtisztítása volt. A milánói Tiszta Kezek mozgalomban megfélemlíthetetlen és megvesztegethetetlen ügyésztársaival szűk tíz év leforgása alatt olyan ügyeket tárt fel, amelyekbe a teljes olaszországi politikai elit belerokkant a kereszténydemokratáktól, a szocialistákon át kommunistákig. Szeretném jelezni, hogy a milánói mozgalom analógiájára létrejött bizonyos tájékozott emberek közreműködésével egy hasonló, magyarországi eseteket összegyűjteni hivatott kezdeményezés egy weboldal formájában, amely rövidesen elkezdi fogadni és feldolgozni a hozzá eljuttatott korrupciógyanús ügyek leírásait és bizonyítékait, természetesen a küldők anonimitásának garantálása mellett. Majd kiderül, van-e magyar polip.
– Kiderül? És a hazafisággal mi lesz? Minek küldene bárki bármit, ha az ön által említett korrupciós ügyek is a fiókban maradnak?
– Ez egy kognitív disszonancia.
– Olasz analógiára, a Polt Péter vezette legfőbb ügyészség is részt vesz a munkában?
– Engem az egyetemen tanított Polt Péter. Még fiatal tanársegéd volt, s az egyik legjobb tanárunk. Bízom benne. A jogászi esküje őt is köti. Ez fontos.
– A 24.-hu-nak adott interjújában egy amerikai mondást idézve azt nyilatkozta, jellemes emberként vannak ellenségei, és e kontextusban Szíjj Lász ló nagyvállalkozó neve is előkerült. Szíjjra az ominózus kijelentése után nem sokkal, a 444-nek nyilatkozva is utalt, mégpedig Lölőként, majd hozzátette, lehet, hogy őt – mármint Szíjjt – összekeveri Micimackóval. Aztán azt mondja magáról, egy csekély értelmű medvebocs, aki összevissza beszél. Megmagyarázná?
– Nem fogok olyan kijelentést tenni, amiért peresíthető leszek. Harmincöt év alatt mindössze egy pert buktam, mert pontatlanul fogalmaztam a Tolvajok ideje című dokumentumfilmem kapcsán, amit Bajnai Gordonról készítettem. Utálok veszíteni, ezért nem fogom elkövetni még egyszer ezt a hibát. Akinek van füle rá, érti, miről beszélek. Akinek nincs, annak meg úgyis mindegy. A „csekély értelmű medvebocs” pedig irónia. Aki olvasta A. A. Milne Micimackóját, nem kell magyaráznom. Akinek nincs humora, az más aljasságra is képes.
– Ön pedig eljátssza az udvari bolondot?
– Én egyetlenegyszer sem voltam munkajogi viszonyban a Fidesszel, sosem voltam a rendszer belsejének a része. Csak szatelitként keringek a párt körül. Mindig mellette, de sosem azon belül voltam, tehát az „udvari” jelző nem stimmel. Nézzük a kifejezés második részét: végighallgattak az emberek a Tusványoson, aztán az ATV-n, olvastak a 24.hu-n, amit átvett a Mandiner, utóbbinak köszönhetően pedig fideszesek százezreihez is eljutottam. De egyetlen olyan kommenttel sem találkoztam, amely lebolondozott volna. Nem vagyok udvari és nem vagyok bolond. Státuszom outsider és gerilla, fontos weboldalunk a Gerilla.hu. Udvari bolond az apjuk f.sza!
– Vannak személyes tapasztalatai a Lölő-jelenségről?
– Fél évvel ezelőtt egy súlyosan károsult vállalkozó barátom megkért, járjak közben az őtőle eltulajdonított vagyon ügyében. A károkozó – akinek a számlájára korábban bizarr körülmények között több száz milliárd forint került – fogadott. Kényelmesen elhelyezkedtem az egyébként ízléstelen bőrgarnitúrán, belenéztem a kis szürke malac szemeibe, elmondtam pár érvet. Ő a pókot nézte inkább a sarokban, vagy a cipőjét, majd hamarosan lecsordult az első izzadságcsepp a homlokán. Több száz milliárddal a feneke alatt. Ekkor éreztem azt, hogy nekik sem a pénz a minden. Ha egy gyáva senki vagy, akkor izzadni fogsz, amikor egy jóval szegényebb, de bátor ember a szemedbe néz. Alig várta, hogy elhagyjam az irodáját.
– És? Lett eredménye?
– Várjuk az eredményt.
– Korábban azt nyilatkozta, mindig is fideszes volt, az is marad, bármi lesz, rájuk fog szavazni, és sosem lesz a párt árulója. Ez utóbbit valóban ön dönti el?
– Az egzisztencialistákkal értek egyet, Heideggerrel, Kierkegaard-ral, Camus-vel. Ők azt mondják, az ember végtelenül szabad, s a döntéseivel magára hagyott. És felelős. Az nem árulás, ha jobbító szándékkal felemelem a szavam az immoralitás ellen. És az úrhatnámság ellen.
– Ennél kevesebbért is lett már áruló valaki. Akkor mi van, ha a közösség, vagy annak felkent szószólója mondja ki, hogy Pesty László áruló?
– Volt egy barátom, aki rossz körökbe keveredett, egy keresztapa testőrségében dolgozott. Amikor megpróbált kilépni, úgy elverték, hogy tíz napig feküdt az intenzíven. Utána megtért buddhistának, azóta is normális életet él, és pont lesz.rja, ki tartja árulónak. Ez még akár bók is lehet. Ön és a Magyar Hang szerkesztősége is nyugodtan veheti bóknak.
– Ha Bayer Zsolt leárulózná nagy nyilvánosság előtt, azt bóknak venné?
– Zsolti a barátom. Nem esne jól, de nem is venném komolyan. Ne bántódjon meg a Zsoca, de valószínűleg két perc múlva el is felejteném, annyi jelentősége van.
– Ön szerint a Fidesz áruló-e? Elárulta-e például azt a Márai Sándor-i értelemben vett polgári attitűdöt, amivel azonosította magát, és aminek a helyét a kirakatban átvette Kis Grófo és Győzike?
– Nem. A Fidesz nem áruló.
– Igaza van-e azoknak, akik a Fideszből azért ábrándultak ki, mert rájöttek, hogy elárulta őket – értékrendjüket – a párt?
– Igen.
– Feloldaná az ellentmondást?
– Nincs ellentmondás. Szubjektív álláspontok vannak. Számomra nem történt árulás, én felfedezem a polgári értékrendet is, de igazat adok azoknak, akik szerint ez mára eltűnt. Ők miért ne fordulhatnának el a párttól? Csalódtak.
– Ez az elfordulás árulás?
– Nem.
– Árulót kiáltani bűn?
– Előbb tisztázzunk fogalmakat. Például: hol a jogászi „eskü” helye a jogszabályi hierarchiában. És mi az „árulás” büntetőjogi definíciója, hol a törvényi tényállása, és mi a büntetési tétele.
– Bayer Zsolt, akit a barátjának tart, egyébként kifejtette véleményét a tusványosi pittyputtyról?
– Nem, de van még 9,7 millió ilyen ember. Én nem járok vadászni, ő nem jár búvárkodni, a szabadidőnket nem közösen töltjük.
– De a bajtársiasság még összeköti önöket?
– A bajtársiasságot az idő és a helyzet szüli. Több Fidesz-vezetővel együtt voltunk katonák, még az egyetem előtt, előfelvételisként. Nagyon durva kiképzést kaptunk, volt, hogy napokig feküdtünk a jeges földön, hozzáfagyott a kezünk a géppuskához. Együtt voltunk a Fideszben is már akkor, amikor még illegális volt. Ez egy kicsit más kötelék, mint amit a mai fiatalok megélnek a romkocsmákban.
– Simicska Lajosnak és Orbánnak is hasonló alapjai lennének a barátságra.
– Szerintem is.
– Ön szerint jobb idők lennének, ha az első számú oligarchát Simicska Lajosnak hívnák?
– Voltaire azt mondta, a legnagyobb emberi bűn a butaság. Lajos egy nagyon okos ember, ha nem balhéznak össze Orbánnal, ma valószínűleg nem beszélünk Lölő-jelenségről. A Lölő-jelenség reprezentánsai többnyire rendkívül buták és érdemtelenek.
– Tényleg nem tart attól, hogy leradírozza a párt?
– Mint mondtam, úriember biztosra nem fogad, de nagy esélyét látom annak, hogy nem történik ilyen. Olyasmit mondtam ki, amit ma már mindenki tud, és szentül hiszem, hogy a Fidesz egy olyan párt, amely képes meghallgatni az építő jellegűkritikákat, képes megújulásra. Nem mellesleg a párt vezetőinek jelentős része jogvégzett ember. ơket köti a jogászeskü, ami jóllehet a jogi hierarchiában szintén nehezen elhelyezhető, de erkölcsi értelemben valahol ott van, ahol az alkotmány. Az esküben az áll: „Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érezhesse magát.” Ha e szerint járnak el, engem sem, és senki mást sem érhet bántódás.
– Dokumentumfilmesként és marketing-kommunikációs szakemberként mire a legbüszkébb? Úgy is kérdezhetném, hogy: mit kockáztat?
– Munkásságom jelentős része olyan, amely tartalmilag és értékrendileg is egybevág a Fidesz céljaival, aki barangol a Gerilla.hu weboldalon, láthatja. Ilyen a székely kezdeményezés, az Írd alá! kampány, amelyről korábban a Magyar Hang is hírt adott, és amelynek célja volt, hogy az Európai Parlament napirendre vegye a nemzeti régiók ügyét, és ezáltal számukra is megnyíljanak a kohéziós források. Jelenleg lobbizom egy keresztény online szakszervezetért, amely megtörné az érdekképviseletekben máig tapasztalható balos hegemóniát, ez lesz az Egyenlő.hu. Hozzánk tartozik a Krisztusmegszületett.hu és a Krisztusfeltámadott.hu oldal, amelyek célja lesz a keresztényüldözés elleni küzdelem. Az Europeanhumanrights.comon azt mutatjuk be, hogy Brüsszel mennyi gazemberség fölött huny szemet. El fog indulni a Pedofíliaellen.com, valamint az Againstphedophilia.com, amely amellett, hogy a gyermekvédelmi törvényt védi majd, bemutatja az ezen a téren zajló nemzetközi oknyomozásaink eredményeit is. A rövidesen tartalommal is feltöltött Kiberbiztonság.com oldalunk célja, hogy a magyar embereket, cégeket, intézményeket felkészítse a hekkerek támadásaira. Heteken belül elstartol a Web3.hu, a WEB3-as Univerzum magyar leképezése, ami maga a jövő, a progresszió, aminek csak egy kis része a mesterséges intelligencia vagy a kriptovaluták.
– Miből finanszírozza mindezt?
– Pontosan tudom, hogy a kormány ezeket a kezdeményezéseket mint igazi keresztény-konzervatív témákat anyagilag segíteni fogja. Mert ez egy jogállam, és senkit nem érhet hátrány egy jobbító megjegyzés miatt. De a magánszponzoraimról se feledkezzünk el. S végül, a zsebemből: „Van annak, aki nem issza el.”
Forrás: a Magyar Hang VI. évfolyama 33. számának (augusztus 18 – 24.) nyomtatott változata.