Az állami energiaipari óriáscég ajánlata látszólag visszhangtalan maradt, de nem kizárt, alapját képezi az uniós tárgyalásoknak.
„A keleti szállítások betiltása esetén az Orlen nemcsak Lengyelország, hanem egész Közép- és Kelet-Európa stabil nyersolajellátását fenn fogja tartani” – közölte a PKN Orlen állami energiaipari óriáscég a PAP lengyel hírügynökséggel még a múlt szerdán, egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az olajembargóra vonatkozó tervét.
Az Európai Unió országai többnyire határozottan reagáltak a hónapok óta készülő brüsszeli javaslatra – belátva, hogy azzal nemcsak az Ukrajna elleni invázió finanszírozását nehezíthetik meg Oroszország számára, de az új helyzetben elemi érdekük csökkenteni az orosz energiahordozóktól való függést –, és nagyrészt már gondoskodtak az orosz olaj pótlásáról. Bajban elsősorban azok vannak – köztük Csehország, Szlovákia és Magyarország –, amelyek olajszükségletük jelentős részét a Barátság vezetékből biztosítják. A magyar kormány lépten-nyomon jelzi is: nem tud lemondani az orosz olajról, ezért vétózná az embergót. Emiatt kompromisszumot és megoldást keresve rövid tárgyalásra Budapestre érkezett hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Azt, hogy a lengyel Orlen ajánlata a térség olajellátásáról szerepet játszik-e az uniós stratégiában, nem tudni, az mindenesetre tény: Ursula von der Leyen a budapesti látogatás után Twitteren arról írt, hogy régiós együttműködés segítheti az embargóval szembeni magyar ellenállás feloldását.
„A vállalat minden forgatókönyvre felkészült” – közölte az Orlen, hozzátéve, hogy az utóbbi négy évben több globális olajtermelővel is felvette a kapcsolatot vagy szorosra fűzte viszonyát, s azóta mintegy száz különböző típusú nyersolajat importált és vett feldolgozásba. A Business Insider Polska hírportálnak adott, szintén múlt szerdai interjúban Daniel Obajtek, az Orlen vezérigazgatója elmondta, az olajellátás folyamatosságát mindenekelőtt a Saudi Aramcóval januárban aláírt szerződésnek köszönhetően tudják biztosítani, amely a szállítások napi 400 ezer hordóra (évi 20 millió tonnára) történő növelését irányozza elő.
Forrás: PKN ORLEN
A Népszava megkérdezte az Orlentől, elküldték-e ajánlatukat a magyar kormánynak vagy a Mol-nak, milyen infrastrukturális beruházásokkal lehetne megvalósítani a térség országaiba irányuló szállításaikat, és tudnak-e róla, hogy javaslatuk az uniós tárgyalások egyik alapját képezné, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. A kormányt és a Mol-t is megkérdezte lapunk, hogy kapott-e bármiféle ajánlatot az Orlent-től, és ha igen, pontosan mi állt benne, s mi a kabinet álláspontja, de nem kaptunk választ.
A tengeri úton Gdanskba érkező olaj egy részét a lengyelek készek a Barátság kőolajvezetéken át ellátott két német – a schwedti és a leunai – finomítóba irányítani, ennek feltételeiről azonban Berlin és Varsó még tárgyalásokat folytat. Obajtek a cég kisebb hazai riválisával, a Lotosszal nyárra lezárni tervezett egyesüléséről is beszélt, amelynek nyomán az új Orlen-csoport teljes kapacitása évi 46 millió tonna lesz. Az Orlennek jelenleg hat finomítója van Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Litvániában, ahol évente 29,5 millió tonna nyersolajat dolgoznak fel.
Lengyelország az egyik leghangosabb szószólója volt az Oroszország elleni szigorúbb szankcióknak, beleértve az energiaimport tilalmát is. Varsó ígéretet tett arra, hogy év végéig megszünteti az orosz olaj-, gáz- és szénimportot. Jelenleg az Orlen-csoport nyersanyagának 70 százaléka már máshonnan származik. A fennmaradó 30 százalék hosszú távú szerződések alapján érkezik, és ezek felbontásához uniós embargóra lenne szükség.
Vétóalku: nem ígért pénzt von der Leyen
Kedden még nem került sor az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök által hétfőn kilátásba helyezett regionális videokonferenciára, amelyen a kelet- és közép-európai résztvevők a tervezett orosz olajembargó következményeit és az együttműködés lehetséges formáit vitatnák meg. Eric Mamer bizottsági szóvivő újságírók előtt annyit jegyzett meg, hogy az eszmecserét akkor tartják majd, miután a technikai részletekben sikerül megállapodni. Azt sem kívánta elárulni, hogy mely tagállamok kaphatnak meghívást az online tanácskozásra, de értesülések szerint Horvátország és Szlovákia biztosan köztük lesz.
Fotó:Benko Vivien Cher | Forrás:Miniszterelnöki Sajtóiroda
A bizottsági elnök azután tett javaslatot a videokonferencia összehívására, hogy hétfő este Orbán Viktor meghívására Budapestre érkezett, és a magyar, valamint az európai energiabiztonsággal kapcsolatos kérdésekről tárgyalt vendéglátójával. Az Orbán-kormány hevesen ellenzi az Európai Bizottság (EB) által a múlt héten javasolt olajembargót, amely szerinte atombombával felérő rombolást okozna az orosz olajszállításoktól rendkívüli mértékben függő magyar gazdaságnak. Ezért mindaddig nem hajlandó egyetértését adni az olajstopot is tartalmazó hatodik szankciós csomaghoz, amíg a fenntartásait nem kezelik kellőképpen. A büntetőintézkedéseket, amelyekre a brüsszeli végrehajtó testület tett javaslatot, a tagállamoknak kell egyhangúlag jóváhagyniuk. A javaslatcsomag összeállításakor az EB igyekezett figyelembe venni Magyarország és a többi, speciális helyzetű tagállam érdekeit, és könnyítéseket indítványozott, de a kormány azt elégtelennek ítélte és elutasította.
A hétfő esti von der Leyen-Orbán találkozón nem született áttörés, de legalább megegyeztek, hogy közösen keresik tovább a megoldást, hangsúlyozta a bizottsági szóvivő. Ennek lenne része a regionális együttműködés erősítése többek között az orosz Barátság kőolajvezetéket kiváltó csővezeték-kapacitások feltárásával és kiépítésével, valamint a tárolásra és a finomításra szolgáló infrastruktúra létrehozásával. Eric Mamer – aki részt vett a két vezető megbeszélésén a Karmelita kolostorban – újságíróknak nyilatkozva nagyon konstruktívnak nevezte a budapesti tárgyalást, amely lehetővé tette, hogy azonosítsák a problémákat és meghatározzák a további teendőket. Szerinte a két vezető kizárólag az energiabiztonságról egyeztetett, a találkozón a bizottsági elnök nem tett ígéretet sem pénzügyi támogatásra az olajembargóval együtt járó költségek fedezésére, sem a helyreállítási alap forrásainak a felszabadítására.
Az EU27-ek brüsszeli nagykövetei a tervek szerint szerdán folytatják a tárgyalásokat a hatodik szankciós csomagról. – Halmai Katalin (Brüsszel)
Fotó:Huszár Dávid | Forrás:Népszava
Orbánék drága benzinnel riogatnak
A magyar kormány álláspontja nem változott: Magyarország jelenleg biztos, stabil energiaellátását a szankciós csomag atombombaként lerombolná, ezzel ugyanis a magyar gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése lehetetlenné válna – közölte az ügy kapcsán lapunkkal a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A brüsszeli csomag – állításuk szerint – 700 forintos benzint és 800 forintos gázolajat jelentene Magyarországon. Ezért, ebben a formában ezt a brüsszeli szankciós csomagot nem támogatják és „nem engedik, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát”. Tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is hasonló nyilatkozatot tett.
A „700-800 forintos” benzin- és gázolajárakkal fenyegetést szakértők teljességgel légből kapottnak tartják. A nagykereskedelmi üzemanyagárakat „normál” viszonyok között lényegében a hazai töltőállomások 90 százalékát ellátó Mol határozza meg, piaci alapon. Február végével ugyanakkor a kormány literenként 480 forintos nagykereskedelmi árplafont hirdetett. Azt senki sem vonja kétségbe, hogy – legalábbis rövid távon – a nem orosz kőolaj növelné a Mol költségeit. Ugyanakkor az olajcég nem a költségei, hanem a piac alapján áraz. Mostanság pedig az Orbán-kormány határozza meg az eladási árát, aminek hosszú távú fenntartása szintén a kabinet jogában áll. Magyarán a kútár akkor sem változna, ha a Mol beszerzési költségei nőnének. Felvethető kérdés, hogy ez a helyzet nem okozna-e a Molnak aránytalan veszteségeket.
Az olajcég az átállás költségeit 2-4 évben és 500-700 millió dollárban – mai áron 180-250 milliárd forintban – határozta meg. Ehhez képest a Mol tavaly 526 milliárd forintos nettó nyereséget ért el. Ez számításunk szerint több mint 400 milliárddal haladja meg az olajcsoport korábbi nettó nyereségei átlagát, de a „jól termő” 2016-2019-es időszakénál is pont 252 milliárddal nagyobb. Ráadásul a kilátások is kedvezők: az idei első negyed évi, 139 milliárdos profit szintén rekord. Vagyis a Mol működőképességét nem befolyásolná, ha csatlakoznánk az uniós korlátozásokhoz. Legfeljebb a tulajdonosok – köztük a cég harmadát birtokló, Orbán-közeli alapítványok – valamivel kevesebb osztalékhoz jutnának – vélik szakértők.
Az Orbán-kormány egyébként a „háború árát” éppenséggel a magyar emberekkel fizetteti meg – csak épp nem Brüsszelbe, hanem Moszkvába utal. – M. I.
Megjelent a Népszava Belföld, Gazdaság és Reflektor rovataiban 2022. május 11-én.
