Idén is megválasztottuk az esztendő legjelentősebb külföldi politikai személyiségeit, a számos történés, illetve a háború okozta komoly változások miatt azonban ezúttal a pozitív és negatív hősöket külön összeállításban közöljük. A listát ma azokkal kezdjük, akikről pozitív értelemben beszéltek a legtöbbet.
Volodimir Zelenszkij
A világ leghíresebb ukránja, Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij ukrán nyelvismerete messze nem tökéletes, még „dolgoznia kell tudásának fejlesztésén”, nyilatkozta 2021 nyarán a 2019 óta az ország elnökeként szolgáló volt színész nyelvtanára. Elmondása szerint „fékezte a fejlődését, hogy sem a családjában, sem a környezetében senki nem beszélt ukránul”. A tanár maga is azt hitte, hogy a korábban csak orosz műsorokban és vetélkedőkben szereplő, több éven át Moszkvában is lakó Zelenszkij azért akar ukránul tanulni, mert ilyen nyelvű filmszerepre készül, és mivel időközben a kijevi parlament már megszavazta a nyelvtörvényt. Talán a tanár tévedett, talán a komikus akkor még valóban nem dédelgetett politikai ambíciókat, csupán a Nép Szolgája sorozat közben fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy miért ne próbálná ki élesben is.
Az egykori szovjet, ma ukrán acélgyártás fellegvárában, Krivij Rihben született orosz anyanyelvű zsidó fiú hiányos ukrán nyelvtudásával, politikai analfabétaként mégis térdre kényszerítette a milliárdos csokoládékirály, saját televízióval és politikai tapasztalattal rendelkező nacionalista elnököt, Petro Porosenkót – nem csak jelképesen, megsemmisítő vereséget mérve rá a választáson, hanem szó szerint is, a Kijevi Olimpiai Stadionban rendezett tévévitán is. Akkor, 2019 áprilisában, az ukránul folyó vitában Zelenszkij váratlanul oroszra váltott egy mondat erejéig: „Egy elnöki ciklusra tervezek és szorítok, hogy ön és környezete soha többé ne kerüljön a politika közelébe”, jelentette ki Zelenszkij.
Fotó: UKRAINIAN PRESIDENCY/HANDOUT | Forrás: Anadolu Agency via AFP
Minden bizonnyal nem is számíthatott volna több, mint egy ciklusra, mert közben a választók számára is kiderült, hogy Zelenszkij tényleg nem Vaszilij Goloborogykin (a név jelentése Pelyhesszakálú), a vidéki történelemtanárból lett elnök, hogy ő sem csak biciklivel és trolival jár, hogy a kampány során ostorozott korrupt államigazgatást ugyan tényleg kisöpörte, de az új garnitúra válogatási alapelve sem a hozzáértés és makulátlanság, hanem az elnökhöz való hűség volt. Zelenszkij gyerekkori és a show bizniszben szerzett barátai kerültek a legfontosabb állami tisztségekbe, akik aztán, az elnökkel karöltve, halmozták a hibákat.
Putyin háborúja viszont nemcsak ismét Goloborogykinná változtatta Zelenszkijt, hanem a világ legismertebb ukránjává is tette a „messze nem tökéletes” ukrán nyelvtudású elnököt, aki közel áll ahhoz, hogy a Kreml urát is térdre kényszerítse. De ha Putyin meg is ússza azt a megaláztatást, hogy nyilvánosan letérdelni kényszerüljön a Pelyhesszakálú előtt, mint Porosenko, legyőzni már nem tudja. Az erkölcsi győzelem a Zelenszkijé, és szinte borítékolható számára a jövőre esedékes ukrán elnökválasztás győzelme, a második mandátum is. Zelenszkij színészi/elnöki teljesítménye ugyanis történelmi – az ukrán szabadságharc élére álló orosz nyelvű zsidó fiú megteremtette a modern ukrán nemzetet és nemzettudatot. És ezen már Putyin rakétái sem tudnak változtatni.
Mahsza Amini forradalma
Sötét színű, bő ruhát viselt, fején ott volt a kötelező fejkendő, a hidzsáb. Pontosan úgy volt öltözve, mint minden nő Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta. A teljhatalmú erkölcsrendészet mégis elkapta egy teheráni metróállomásnál, betuszkolta egy kisbuszba, amely már tömve volt más, az utcán összeszedett nővel, akiket fejtágítóra szállítottak egyik fogdájukba. A 22 éves, vidékről ügyintézésre a fővárosba utazó kurd lány vagy valamivel szemet szúrt a nagyhatalmú erkölcsrendészet tagjainak, vagy épp unatkoztak és kellett nekik még egy nő a buszukba, ahhoz hogy befejezzék az aznapi őrjáratot s visszatérhessenek székházukba, így kiemelték Mahsza Aminit és betuszkolták az autóba. Lehet, hogy egy hajtincse lógott ki a hidzsáb alól, de lehet, hogy sötét bő ruháját ítélte túl szorosnak valamelyik erkölcscsősz, vagy úgy gondolta, hogy túl sok sminket visel. Mert ezen bűnök bármelyikéért büntethetők az iráni nők – pénzbüntetéssel, börtönnel vagy korbácsütéssel. Amini az életével fizetett, és nem ő volt az első ilyen áldozat. Az együtt utazó nők szerint a kurd lányt már a kisbuszban bántalmazták, botokkal ütötték, fejét pedig többször a kisbusz oldalának verték, majd azzal védekezett a hatalom, hogy született szívbaja vitte el, gyerekkori agydaganata is volt. Persze egy szó sem igaz az egészből, de még ha beteg is lett volna Amini, haláláért akkor is az iráni karhatalom lenne felelős. És ezt így gondolja egész Irán.
Fotó: ALAIN PITTON | Forrás: NurPhoto via AFP
Szeptember 16., Amini temetése óta tartanak a tüntetések az iszlám köztársaságban. A lány jelkép lett, a teokratikus rezsim elleni felkelés jelképe. Hogy mennyire mélyen gyökerező harag és félelem tört – egyelőre megállíthatatlannak tűnően – a felszínre, azt az is jelzi, hogy kezdettől nem csak a fejkendőjüket nyilvánosan elégető nők vonultak az utcára, hanem a férfiak is. Amini etnikailag és vélhetően vallásilag is kisebbség volt – egy fiatal kurd lány, aki talán, mint a kurdok többsége az iszlám szunnita ágához tartozott, halála mégis egybeforrasztotta a testvériségre, egyenlőségre, szabadságra vágyó, 42 éve elnyomásban élő országot.
Joe Biden
Az egész világ számára megtérült, hogy két éve az amerikai szavazók Joe Bident választották elnökké. Az idén 80 éves politikus a szenátusban, majd alelnökként több évtizedes külpolitikai tapasztalatot szedett össze, ennek is köszönhető, hogy biztos kézzel kormányozta hazáját és utat mutatott szövetségeseinek a viharos nemzetközi környezetben.
Az amerikai elnök szerint felkészültek a változó világra | Fotó: SAUL LOEB | Forrás: AFP
Kulcsszerepe volt abban, hogy a Nyugat a kezdetektől fogva egységesen és határozottan reagált Oroszország Ukrajna ellen megindított inváziójára. Nyilvánosan mégsem állt a törekvések élére, átengedte a rivaldafényt Zelenszkijnek, valamint az orosz agresszióval szemben még erőteljesebb fellépést követelő közép- és kelet-európai vezetőknek. A hagyományosan a szabad világ vezetőjeként emlegetett amerikai elnök a háttérben maradásával gyengítette a háborút a nagyhatalmi összecsapásként ábrázoló orosz narratívákat, miközben nagyvonalú humanitárius, pénzügyi és fegyverbeli támogatást biztosított honvédő ukránokat.
Biden relatív népszerűtlensége dacára a belpolitikában is ért el jelentős eredményeket, például az Egyesült Államok történetének legnagyobb klímavédelmi intézkedéscsomagját vitte keresztül a kongresszuson és elérte, hogy 30 év után először számottevően szigorítsanak a fegyvertartási szabályokon.
Petr Fiala
Lehet-e önálló hangja Közép-Európának az Unión belül? Elvileg a Visegrádi Négyek fóruma jelentette a lehetőséget erre, s kétségtelen, hogy a V4-ek hatékonyan tiltakoztak hevesen a menekültek befogadása ellen a 2015-ös menekültválság kitörése után. Csakhogy a visegrádi együttműködés de facto véget ért, amint erre Petr Fiala cseh kormányfő is rámutatott nemrégiben. Mások szerint Közép-Európa saját hangját Orbán Viktor képviseli, aki nem azt mondja, amit Brüsszel hallani akar. Azonban éppen Fiala az, aki megmutatta: lehet Közép-Európának saját hangja úgy is, hogy az ne egy Brüsszel elleni retorikán alapuljon.
Fotó: Ronaldo Schmidt | Forrás: AFP
Fiala olyan profin vezényelte le a cseh soros elnökséget, mintha világéletében az Európai Unió valamely intézményében dolgozott volna. Ráadásul mindezt egy rendkívül nehéz időszakban tette. Csehország rendkívül rugalmasan kezelte az elnökséget. Prága prioritásként az orosz energiáról való leszakadást jelölte meg, ami egyébként az ország számára is hasonlóan fájdalmas, mint Magyarországnak. Ettől függetlenül Csehország rendkívül hamar tett lépéseket azért, hogy hamarosan már ne az agresszor állam legyen az első számú energiabeszállítója. A cseh kormányfő, aki alig több mint egy éve van hivatalban, több szempontból is utat mutatott a térség politikusainak, bár törekvéseiben nagy segítségére volt Lengyelország is, amely példát mutatott az Ukrajnának nyújtott segítséggel.
Annalena Baerbock
Minden kormány számára nagy kihívást jelentett a háború, de a német szövetségi kabinetnek különösen jelentős kül- védelmi- és energiapolitikai változásokat kellett véghezvinnie. Szakított addigi, pragmatikusnak, vagy „megértőnek” nevezett Oroszország-politikájával, s a következő néhány évben teljesen szakít az orosz energiával, illetve komoly beruházásokkal próbálja felzárkóztatni a német hadsereget, a Bundeswehrt. Olaf Scholz kancellárt sok bírálat érte amiatt, hogy túl későn reagált a háború kihívásaira, nem küldött elég gyorsan nehézfegyvereket Ukrajnának. Ez a késői fellépés népszerűségének csökkenéséhez is vezetett.
Annalena Baerbock | Fotó:FABIAN SOMMER | Forrás:dpa Picture-Alliance via AFP
A három párt alkotta kormány egy éves működéséből a Zöldek profitálták a legtöbbet. Ez persze már nem az a környezetvédő párt, amit még akár Joschka Fischer idejéből megismerhetünk. Végképp szakított az idealistákkal, a radikálisokkal. A Zöldek kommunikációja egyenesen kiváló, határozott üzeneteivel rokonszenvessé vált a választók körében, s ennek az önbizalomtól duzzadó politikának vált az arcává Annalena Baerbock, aki külügyminiszterként a nemzetközi fórumokon eltökélten védi a jogállamiságot. Baerbockot korábban is kivételes szorgalmáról ismerték, látható, hogy a diplomácia vezetőjeként is folyamatosan képezi magát és hatalmas ismeretanyagra tett szert már nem csak a nemzetközi jogot, hanem a politikát illetően is. Ez az egy év mutatja, hogy jó döntés volt őt megtenni a tárca élére.
Megjelent a Népszava Külföld és Reflektor rovatában 2022. december 19-én.