Viktor Laszlo
Washington
>Sötét korszak jött el a digitális korban. Brian Shelter a USA Today-ban ezzel a mondattal vezeti be a tudósítását- Afganisztánt futurisztikus gyorsasággal visszaküldik abba az időbe, amit a tálib uralom “sötét korszakának” neveznek. Az afgán lakosság a digitális kor eszközeivel szemlélődik, ami azt jelenti, hogy az érzelmek és a terror csak egyetlen kattintásnyira van egymástól. Minden ott van a mobiltelefonokon és a tévékészülékek képernyőjén. Kabul vasárnap a tálibok kezére jutott, erről a közösségi médiában végtelen számú bejegyzés jelent meg. Amikor Afganisztán megbuktatott elnöke, Ashraf Ghani elmenekült az országból, a megbízott védelmi miniszter, Bismillah Mohammadi egy tweetet adott ki, amelyben elátkozta őt. Ghani később a Facebookon írt egy válaszposztot, hogy megindokolja döntését. Hamid Karzai volt elnök szintén az FB-t használta a polgárokkal való kommunikációra. Videóüzenetet tett közzé, amelyben békét kívánt az országnak és közzé tett egy fotót, amelyen a lányaival állt.
— A tálibok kabuli jelenlétéről szóló pletykák a közösségi médiaplatformokon rohamosan terjedtek, ahogy az újságírók videókat tettek közzé az amerikai helikopteres evakuálási erőfeszítésekről. Más videók közlekedési dugókat mutattak a főútvonalakon és kiürült környékeket máshol.
“A tálibokat támogató közösségi média videoklipeket mutatott be, amelyek szerintük nagyszámú felkelőt ábrázoltak, akik kisteherautókon érkeztek, hogy Kabul biztonságát szavatolják” – jelentette a Wall Street Journal Jaroszlav Trofimovja. Trofimov megosztotta az egyik legközelebbi felvételt is az evakuálásról, valahol valamilyen katonai táborban leszáll egy katonai helikopter. A képet a WSJ “Vége” felirattal látta el. “Egy olasz újságíró, Francesca Mannocchi, ugyancsak egy videót tett közzé, amelyen egy olasz helikopter viszi őt a repülőtérre, és egy fegyveres katona áll az ablaknál… Rövid videóját feliratozta: Kabul repülőtér. Evakuálás. Game Over.””
A Snapchaten és más platformokon közzétett késő esti videók teljes káoszt mutattak. Az egyik videón embereket látni, amint bemásznak az amerikai légierő egyik szállító repülőgépébe. Sahraa Karimi afgán filmrendező képeket posztolt a repülőtér váróterméből. Amna Nawaz, a PBS munkatársa arról írt, hogy Kabulban lévő forrásai sms-t küldtek neki Azok, akik “nem tudtak eljutni a repülőtérre. Biztonságos helyeken rejtőzködnek, ahol remélik, hogy biztonságban vannak”.
Kabulon kivül “afgán kormánytisztviselők, miként ez a videofelvételeken látható, több városban a kamerák előtt adják át a hatalmat tálib kollégáiknak” – jelentette a NYT. Quentin Hardy, a NYT és a WSJ egykori riportere, aki jelenleg a Google Cloud szerkesztőségének vezetője, “az idők jeleinek” nevezte az esetet: Helikopterek a tetőn, az elnök elmenekült – és közben a telekommunikáció rendben van. Az ostromlottakat internetes hívásokon keresztül interjúvolják meg, a felkelők videókat posztolnak a közösségi médiába”. Amikor négy nappal ezelőtt interjút készítettem Megan Stackkel, – irja Gardy ő ezt jósolta. Azt mondta, hogy rengeteg “civil posztot és dekontextualizált mobiltelefonos videót” fogunk látni arról, ahogy az afgán kormány összeomlik. Az okos telefonok 2001 óta a digitális különbséget jelentik. Afganisztánban gyakorlatilag “nem voltak számítógépek”. Még nem tudni, hogy az okostelefonok és a közösségi platformok elterjedése milyen hatással lesz Afganisztán történetének következő fejezetére, ha egyáltalán hatással lesz rá. Vajon a tálibok le fogják butítani ezt a technológiát, és megakadályozzák, hogy az afgánok elmondják saját történeteiket? Néhány tálibok által ellenőrzött tartományból máris nyugtalanító történetek szivárogtak ki.
Minden olyan gyorsan történt. A Washington Post munkatársa, Dan Lamothe írta: “Hétfőn a Washington Post azt a szenzációs hírt közölte, hogy az amerikai hírszerzés tisztségviselői felülvizsgálták Afganisztánról szóló koránbbi értékelésüket, miszerint Kabul 90 napon belül eleshet. Hétfőn azt mondták, hogy ez akár 30 nap múlva bekövetkezhet. Ez hat nappal ezelőtt volt.”
A tálibok afganisztáni hatalomátvétele sok elemző szerint sokkoló volt, de nem meglepő. Széles körben várták, de nem ilyen hamar. Talán a képzelet és az amerikai hírszerzés kudarca is volt. Amikor leültem a CNN bemondói székébe, mondta Alexis Benveniste, nem sokkal 11 óra előtt, a nemzetközi szerkesztőségben egy SÜRGŐS bejelentés jelent meg: “A tálibok behatoltak Kabulba”. Így az órát az afgán kormány összeomlásának hírével kezdtük. Az órát pedig azzal fejeztük be, hogy Kylie Atwood jelentette, hogy az amerikai zászlót leengedték a nagykövetségen. Minden olyan gyorsan történt…Az afgán újságírók “teljesen kővé váltak” – mondta Clarissa Ward az egyik vasárnapi kabuli élő tudósítása során. Azt mondta, hogy az afgán újságírók, különösen a nők, “teljesen megkövültek” a tálib hatalomátvétel miatt. “Sok éven át bátor és hiteles tudósításokat készítettek, és most nagyon is valós a félelemük, hogy ezért megtorlással kell szembenézniük, vagy hogy biztosan nem végezhetik tovább a munkájukat”. Miközben élőben beszéltünk a CNN-en, elárasztottak minket e-mailek és tweetek a nézőktől, akik aggódtak Ward biztonságáért. Ezért megkérdeztem őt erről. Azt mondta, hogy a CNN afganisztáni stábja “rendkívül óvatos”, és ha szükséges, elutaznak majd. De “sok afgán számára ez egyszerűen nem lehetséges” – mutatott rá. “Ők itt vannak, maradniuk kell, és együtt kell élniük ennek a következő fejezetnek a következményeivel”.
Sonali Dhawan, a CPJ munkatársa jelentette, hogy a tálibok “ma Kabulban legalább két újságírónő otthonába hatoltak be. Egyiküknek sikerült elmenekülnie, a másikat nem lehet elérni”. AG Sulzberger, a NYT kiadója a munkatársaknak küldött feljegyzésében azt írta, hogy “mindent megteszünk, hogy munkatársainkat, volt munkatársainkat és családjaikat a lehető leghamarabb biztonságba helyezzük… Kérjük, hogy gondoljanak kollégáinkra és családjaikra, és imádkozzanak értük”.
A The Guardian elképesztő esszét közöl az afgán munkatársaktól. Ezt egy Kabulban élő nő írta, aki nyilvánvaló okokból ragaszkodik a névtelenséghez. Vasárnap azt írta: “körülöttem csak a nők félelemmel teli és rémült arcát láttam, és a nőket gyűlölő férfiak csúnya arcát, akik nem szeretik, ha a nők taníttatják magukat, dolgoznak és élvezik a szabadságot”. A Fuller Project, a nőkkel és a társadalmi igazságtalansággal foglalkozó nonprofit hírszerkesztőség szintén készített egy gyötrelmes összefoglalót, amely tele van afgán újságírók beszámolóival és reakcióival, akik közül sokan név nélkül nyilatkoztak. A Politico is közölt egy történetet egy afgán férfi újságírótól, “aki a biztonsága érdekében kérte, hogy ne nevezzék meg…”.
Újabb figyelmet kapott most az “elfeledett háború”. Az USA afganisztáni jelenléte oly sokáig csupán lábjegyzet volt. Túl régóta. Most hirtelen ez lett a fő sztori. Ahogy Nick Paton Walsh, a CNN munkatársa megjegyezte: “Az a fajta tragikus, sürgető figyelem, amelyet Afganisztán most kap, egyértelműen annak a látványos és kimerítő figyelmetlenségnek az eredménye, amelyet az elmúlt 9 évben kapott”. Kate Brannen, a Just Security munkatársa azt kérdezte, hogy “20 év óta ez az első alkalom, hogy az amerikai közvélemény érdeklődést mutat Afganisztán iránt”. Ruben Gallego, iraki háborús veterán és demokrata törvényhozó azt írta a Twitteren. “Amit az afganisztáni helyzettel kapcsolatban érzek és gondolok, azt soha nem tudtam a Twitteren kifejezni” – írta. “De egy dolog határozottan kilóg a sorból, hogy egyetlen választópolgár sem hívott fel ezzel kapcsolatban, pedig a körzetemben sok veterán él”.
Az amerikai hadsereg független újságja, a Stars és Stripes ezzel a címmel jelent meg hétfőn: Vége va
A CNN vasárnap több órányi élő közvetítéssel egészítette ki az eseményt. Pamela Brown ezzel kezdte a 20 órai adást: “Miközben az amerikaiak igyekeznek kijutni, egyre többen mennek befelé. Nemrég a Pentagon jóváhagyta további 1000 amerikai katona küldését a romló biztonsági körülmények miatt…”. Egy ritka, a pillanathoz illő lépéssel az ABC az egész hálózatra kiterjedő külön riportot sugárzott este 9 órakor, Linsey Davis vezetésével, elhalasztva a “The Chase” ismétlését…” Míg a CNN gyakran élőben közvetített a már említett Clarissa Ward és Nick Paton Walsh Kabulból, az NBC pedig Richard Engel-től kapott friss híreket, a Fox News feltűnően nem közvetített élőben Afganisztánból. A csatorna nagyban támaszkodott Trey Yingstre, aki Jeruzsálemben volt, több ezer mérföldre onnan. Oliver Darcy írja: “Vasárnap sok szó esett arról, hogy az amerikai hírszerzés hibázott, amiért nem tudták megjósolni, hogy a tálibok ilyen gyorsan elfoglalják Afganisztánt. De vajon a média is kudarcot vallott? Vajon a hírügynökségek túlságosan is arra támaszkodtak, amit amerikai kormányzati források mondtak a riportereiknek a háttérben? Vajon a hírcsatornák – még azok is, amelyeknek újságírói a helyszínen vannak Afganisztánban – nem értékelték, hogy az Egyesült Államok által támogatott afgán erők mennyire felkészületlenek voltak, és milyen gyorsan bukik meg a kormány? Bizonyára voltak olyan tudósítások, amelyek azt jelezték, hogy a tálibok végül átveszik a hatalmat, de úgy tűnt, hogy a hírügynökségek azt sem ismerték fel, hogy ez milyen gyorsan fog megtörténni – és ezen is érdemes elgondolkodni, miközben feldolgozzuk a történteket…”.
Végül néhány izgalmas mondat. The New Yorkerben, Steve Coll: “A Biden-kormány politikáját nem azért bírálják majd, mert feladta az örökké tartó háborút és a tálibok legyőzését, hanem annak a sietségnek a kritikája lesz, ahogy a nem túl jelentős és nem sok áldozatot követelő bevetést leállította.” A The Uprising hírlevél szerzője, Hunter Walker: “Objektíven két politikai álláspontot lehet itt elfoglalni; hogy a háború szörnyű pazarlás volt, vagy hogy kötelességünk lett volna folytatni. Elképesztő, hogy hány állítólag semlegesnek tartott hírcsatorna nyíltan a második álláspontot képviseli.” BBC veterán tudósítója, Nick Bryant: “Lehet, hogy a tálibok visszatérése a legnagyobb amerikai külpolitikai kudarcként fog bevonulni a történelembe, a legkisebb belpolitikai következményekkel — részben a végtelen háborús fáradtság miatt, részben pedig azért, mert az egymást követő elnökök kollektív kudarcáról van szó: Bush, Obama, Trump és Biden.” (Twitter)
Forrás: Újnépszabadság
