A Qubit 5 beszédes ábrán a közelgő világvége: így válik lassan élhetetlenné a Föld című cikkének ismertetése. A Qubit ábrái csakugyan árulkodóak, sokatmondóak, meggyőzőek – érdemes megnézni őket is.
Hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység is befolyásolja, azt már csak a legelvakultabb klímatagadók vitatják. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) – a Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja által 1988-ban alapított testület – néhány hete közzétette a klímaváltozás várható következményeit boncolgató, több száz oldalas, hivatkozásokban bővelkedő jelentését. Az IPCC a világ egyik legfontosabb klímakutató testülete: az előrejelzéseik szakszerűek és pontosak, de a tárgyilagos szövegekből és grafikonokból ijesztő jövőkép rajzolódik ki.
Gyilkos gázok
A károsanyag-kibocsátás nagy mértékben hozzájárul a globális átlaghőmérséklet-emelkedéshez, és a fő bűnös a fosszilis tüzelő- és üzemanyagok égetése során keletkező szén-dioxid. Természetesen nemcsak ezzel kell számolnunk, hanem a metánnal, a kén- és a dinitrogén-oxiddal, illetve más, nem szén-dioxid-alapú, de üvegházhatású gázzal is; ezek mind hozzájárulnak a bolygó felmelegedéséhez.
A bolygó felmelegedése
A klímaváltozás kapcsán az egyik leggyakrabban hallott, rendszeresen visszatérő érték az 1,5 Celsius-fok. A 2015-ös párizsi klímaegyezményben ennyiben maximalizálták a bolygó felmelegedését az iparosodás előtti időkhöz (1850-1900) képest; ha sikerül ehhez tartani magunkat, elkerülhetjük a klímakatasztrófát. Sajnos még az optimista forgatókönyvek szerint sem valószínű, hogy ez sikerülhet – legalábbis a mostani aktivitásunk alapján. Ha nem sikerül gyökeres változásokat eszközölni, még ennél is súlyosabb felmelegedéssel számolhatunk.
Északi árvizek és trópusi aszályok
A másfél Celsius-fokos felmelegedés az egész földi ökoszisztémát felboríthatja: a trópusi vidékeken a szokásosnál is pusztítóbb szárazságokkal és aszályokkal, a magasabb szélességi körökön növekvő csapadékmennyiséggel számolhatunk. A mezőgazdaságból élőknek, valamint az állat- és növényvilágnak nem lesz idejük alkalmazkodni az időjárás megváltozásához, ami éhínségekhez és növekvő élelmiszerárakhoz vezethet.
A száraz szárazabb, a nedves nedvesebb lesz
Mi történne, ha nem másfél, hanem 4 Celsius-fokos globális felmelegedéssel számolnánk? Az észak- és közép-afrikai régió, valamint az Arab-félsziget nagy része esőáztatta sártengerré változna, és elsivatagosodna az Egyesült Államok, Spanyolország, Észak-Afrika, illetve Dél-Amerika Venezuelától Paraguayig terjedő része. Hogy a mezőgazdasági és ökológiai aszályoknak, illetve a heves esőzéseknek milyen hatása lenne a környezetre, illetve az ott élők életminőségére, arról megoszlanak a vélemények, de minden forgatókönyv borúlátó.
Ökoszisztéma a lakhatatlanság határáig
A klímavészhelyzeti forgatókönyvek általában soktényezős, komplex jelenségeket írnak le, de mindegyikben szerepel az a szimpla okozati összefüggés, hogy minél nagyobb a felmelegedés mértéke, annál szélsőségesebb időjárási jelenségekre számíthatunk. A szélsőségeket már most is észlelhetjük, de sajnos jó esély van rá, hogy amit ma szélsőségesnek tartunk, az a jövőben normális lesz. A korábban évtizedenként egyszer tapasztalt aszályok, árvizek és hőmérsékleti rekordok a lakhatatlanság határáig megváltoztathatják a földi ökoszisztémát. Hogy a csapadékmennyiség-változás, az extrém hőmérséklet és az aszályok milyen mértékben befolyásolhatják a Föld élhetőségét, azt az alábbi ábra szemlélteti.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
20 forgatókönyv, amivel elkerülhető a klímakatasztrófa – Qubit
Sokkal gyorsabban emelkedik a tengerszint a Földön, mint eddig hitték – Qubit
A szerkesztő megjegyzése
S akkor mi lesz? Mi lesz addig, amikor tudjuk, mi lesz? A technika fejlődésében nem bízhatunk? Dehogynem. A technika fejlődésének köszönhetően lesz jónéhány túlélő, akiknek a barlangrajzait további százezer év múlva megcsodálja majd a Homo sapiens sapientissimus. Szintén a technikának köszönhetően a végpusztulás képei mindenütt élőben, real time-ban láthatók és kommentálhatók lesznek. A szélsőséges jelenségek kedvelői tombolhatnak örömükben.
A látványt, ahogy az Atlanti-óceán betör a Földközi-tengerre (ismét), alig fogják tudni fölülmúlni az Észak-Amerikában és Szibériában pusztító erdőtüzek kozmoszból sugárzott képei.
Köszönjük, Föld, jó volt veled lenni, és bocsáss meg, ha tudsz. Megbetegítettünk, és ebbe bele fogunk halni.
