A 2011-es népszámlálástól a 2021-es népszámlálásig kb. egymillióval csökkent Románia lakossága, és a következő évtized alatt pedig újabb egymillió lakost veszíthet el az ország: 2034-re Románia népessége 17,9 millióra csökkenhet, ami megközelíti az 1956-os, 17,4 milliós létszámot, írta a Hotnews az ENSZ júliusi jelentése alapján. A népességfogyás a társadalom elöregedésének jelenségével párosul, aminek gazdasági következményei is vannak, figyelmeztet összefoglalójában a lap.
Az ENSZ Népesedési Osztályának (UN Population Division) kétévenként megjelenő, legutóbb júliusban közzétett jelentése szerint 2100-ban kevesebb ember él majd a világon, mint ahogy azt korábban becsülték: a globális népesség 2080-ra eléri a 10,3 milliárdot, de 2100-ra 10,2 milliárdra csökken.
A kontinensek közül Európában zsugorodik leginkább a népesség, 2100-ra 21 százalékkal kevesebben élnek majd itt mint 2020-ban, áll a jelentésben.
Az előrejelzések a születési arányszámra alapoznak, amely a magas termékenységű régiók némelyikében is a vártnál jobban mérséklődött. Globális szinten a nőknek átlag egyel kevesebb gyermeke születik mint 1990-ben, és az országok több mint felében az egy nőre eső élveszületések aránya 2,1 alatt van, ami a lakosságszám stabilitásának feltétele lenne.
A Föld népességének csökkenése egyrészt mérsékelheti az emberiség karbonlábnyomát, és hozzájárulhat a klímaváltozás lassításához, de ott az elöregedés problémája is, hiszen az aktív lakosság arányának csökkenése és a 65 év felettiek arányának növekedése további terheket ró a gazdaságra.
Csökken az aktív lakosság aránya
„A legrosszabb az, hogy az elkövetkező években ez a nagyon erőteljes csökkenés az aktív lakosság körében fog bekövetkezni. Az, hogy a dekrét-nemzedék (az 1966-os abortusztilalom után születettek, szerk. megj.) nyugdíjba mennek, és kikerülnek a 15-64 éves korosztályból, sokként hat majd”, idézte Ionuț Dumitrut, a Raiffeisen Bank vezető közgazdászát és a Költségvetési Tanács volt vezetőjét a Hotnews.
A gazdasági függőségi ráta, azaz az 1000 aktív lakosra eső inaktív lakosok aránya 2023-ban Romániában elérte az 1452,4 ‰-et az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint, és a délkeleti régióban volt a legmagasabb (1744,9‰), Bukarestben és Ilfov megyében pedig a legalacsonyabb (1008,3‰).
Nőtt a romániai lakosság medián életkora is, amely 2003-ban 35,3 volt, 2013-ban 40,5, 2023-ban pedig 43,6, derül ki az Eurostat adataiból. A tendencia azonos az egész Európai Unióban – ahol egyébként 44,5 a medián életkor –, de Portugália és Románia az a két tagállam, ahol a legnagyobb mértékben nőtt ez a mutató az elmúlt húsz év alatt.
Az erdélyi magyarság az országos átlagnál jobban el van öregedve
Az öregedési index, ami azt mutatja, hogy hány 65 évnél idősebb jut 100 14 évesnél fiatalabbra, Romániában 101,8, míg az erdélyi magyarság körében jóval magasabb, 143,7. A román népesség öregedési indexe 116,8, a roma népességé pedig mindössze 11,4, mondta korábban a 2022-es népszámlálás előzetes eredményeiről tartott előadásában Veres Valér. A szociológus arra is rámutatott, hogy a székelyföldi megyékben az országos átlagnál magasabb ugyan a termékenységi ráta, de legalább 0,2 ponttal csökkenne az itt élő romák fertilitási mutatói nélkül.
1930 óta nem születtek olyan kevesen Romániában mint 2023-ban
2024 január 1-jén a 18 év alatti romániai lakosok száma 3 796 400 volt, 80 700-al kevesebb mint egy évvel korábban. 1990-ben 7 007 187 volt a 18 év alattiak száma. 2023-ban összesen 155400 újszülött gyermeket regisztráltak az országban, ami 1930 óta a legalacsonyabb szám, figyelmeztetett a statisztikai hivatal.
A Hotnews Iulian Apostu szociológust idézve indokolja, hogy miért nehéz ellensúlyozni az alacsony születési arányszámot és megfordítani ezt a tendenciát:
- a társadalmi-gazdasági tényezők nem feltétlenül optimálisak ahhoz, hogy a családok több gyermeket vállaljanak, de ha javulnának is, a demográfiai növekedés nem történne meg egyik napról a másikra
- a migráció leginkább a fiatalokat érinti, akik tanulni vagy dolgozni mennek külföldre, és nagy eséllyel nem térnek vissza családot alapítani
- a házasság kultúrája megváltozott, a pár kényelme, a felek anyagi függetlensége élvez prioritást, ami kevésbé kedvez annak, hogy a családok több gyermeket vállaljanak
- a születési ráta növelése önmagában nem elegendő, hiszen legalább két évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy ez a társadalomra és a gazdaságra hatással legyen, addig pedig a gyermekeknek arra a szociális védelmi hálóra lenne szükségük, amely már most is állandó válságban van
- a demográfiai folyamatok megvalósulásához legalább négy politikusi mandátumra, tehát hosszútávú, a politikai harcokon túlmutató stratégiára lenne szükség, ami nem feltétlenül előnyös a politikai közeg számára.
