A Párbeszéd közleménye.
Az EU-val való megállapodás keretében az Országgyűlésben elfogadott korrupcióellenes törvényjavaslatok összességében nem elegendőek a kormányzati korrupció megfékezésére, és még kevésbé a magyar jogállamiság akár csak részleges helyreállítására. Csupán szépségtapaszként szolgálhatnak a tizenkét év alatt kiépült orbáni korrupción és önkényen.
Mindent elárul a kormány valós szándékairól az a mód, ahogyan ezeket a törvényeket az Országgyűlés elfogadta. Miközben az Európai Bizottság egyebek mellett éppen a társadalmi párbeszéd szélesítését, az érdemi szakmai konzultációt várja el a törvénykezés során, a kormány ezeket a hazánk számára létfontosságú, a közélet tisztaságát és 7,5 milliárd eurónyi támogatás elérését célzó jogszabályokat
sürgősségi eljárásban, az érdemi vita kizárásával, az ellenzéki javaslatok lesöprésével erőltette át az Országgyűlésen.
A kormány teljesen hiteltelenül, javarészt látszatszabályokkal és szemfényvesztéssel akarja kezelni az Európai Bizottság elvárásait. A most elfogadott javaslatokkal kapcsolatban – noha kétségkívül tartalmaznak valóban előremutató, pozitív elemeket – egy sor súlyos tartalmi hiányosság merül fel. A kormány nem rendezte megnyugtatóan
a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban ülő miniszterek és államtitkárok összeférhetetlenségének kérdését, és egy, a NER ismeretében nem komolyan vehető összeférhetetlenségi gyakorlatot kíván meghonosítani. A korrupciós ügyekben most bevezetett állampolgári felülbírálati indítvány intézménye önmagában egyértelműen üdvözlendő, de az eljárás részletszabályai, az adott esetben az indítványozóra háruló több tízmilliós perköltségek, a fellebbezés lehetőségének hiánya mind kétségessé teszik, hogy az új jogszabály valóban megteremti-e a korrupció elleni állampolgári fellépés működőképes jogi kereteit.
De mintha ez nem volna elegendő, a kormány most rögtön alkotmányossági kontrollra is küldi a jogszabályt. Mi másért, mint azért, hogy a Fidesz-dominálta Alkotmánybíróságra hárítsa a törvény megsemmisítésének felelősségét, hogy eljátszva az Európai Bizottságnak a törvény elfogadására vonatkozó kormányzati szándékot annak tényleges életbe lépését megakadályozza?
Ugyancsak minimum kérdéses a kormány új csodafegyverének, az Integritás Hatóságnak az intézményesült NER-korrupció elleni hatékonysága is. Bár a Hatóság kétségkívül kap fontos jogosítványokat, sem vádemelésre, sem nyomozásra nem jogosult, ez tehát továbbra is az Orbánt kiszolgáló állami szervek feladata lesz.
A Hatóság nem járhat el már folyamatban lévő bírósági vagy közbeszerzési döntőbizottsági jogorvoslati eljárás esetén, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy áleljárások indításával blokkolják a Hatóság munkáját. Nem megnyugtató a Hatóság elnökének és elnökhelyetteseinek kiválasztási folyamata sem, hiszen kinevezésükre – noha elvileg egy feddhetetlen szakemberekből álló listából, de mégiscsak – az Állami Számvevőszék (NER-es) elnöke tesz javaslatot a (NER-es) köztársasági elnöknek.
A Párbeszéd az elmúlt napokban már sokadjára nyújtotta be az Országgyűlésnek a
Korrupcióellenes Ügyészség felállítására vonatkozó részletes javaslatát, amely valóban orvosolná a problémát.
A Párbeszéd azt szeretné, hogy Magyarország hozzájusson a kormányzati korrupció és a jogállamiság leépítése miatt felfüggesztett EU-s forrásokhoz. Azt szeretnénk, hogy ezek a pénzek végre valóban a közjót, az ország fejlődését, és ne a NER-elit gazdagodását szolgálják.
Ezt a helyzetet, az EU-val való megállapodás kényszerét azonban kizárólag Orbán Viktor, az ő kormányai és az őt kiszolgáló állami szervek okozták. Így az EU-val megállapodás és az Európai Bizottság által elvárt jogi garanciák megteremtése szintén egyedül Orbán Viktornak és az ő kormányának a felelőssége.
Az európai intézmények feladata lesz megítélni, hogy elvárásaikat ezek a törvények kielégítik-e. A kormányé a megállapodás felelőssége, és a kormányé a parlamenti kétharmad. A Párbeszéd ezért tartózkodott a szavazásnál.
Párbeszéd-frakció
Budapest, 2022. október 4.
