Választási autokrácia hibrid rezsimjeként írja le az európai parlamenti jelentés a magyar demokráciát. Nemcsak az EP-ben, hanem az Európai Bizottságban is ítéletet mondtak a magyar közállapotokról, amely alapján úgy tűnik, a kormány ígéretei ellenére a korrupcióellenes intézkedések továbbra sem elegendőek ahhoz, hogy megnyissák a brüsszeli pénzcsapokat.
Ezen a héten szerdán két fontos dokumentum is született, amelyekkel pontosabb képet kaphattunk arról, hogy milyen kép él jelenleg Magyarországgal kapcsolatban az uniós intézményekben. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése szakmai, az Európai Parlament LIBE-szakbizottsága pedig inkább politikai oldalról mutatja meg, hogy hová pozicionálják a magyar kormányt, amikor a közös ügyekről: jelenleg és legfontosabbként az uniós pénzekről tárgyalnak.
A Bizottság jogállamisági jelentésének részleteit már bemutattuk, most a korrupcióval kapcsolatban világítunk rá újabb részletekre és ennek fényében megvizsgáljuk, hogy milyen politikai nyomás alá kerül a brüsszeli testület akkor, amikor döntenie kell arról, hogy juttat-e pénzt az Orbán-kormánynak.
Az Európai Bizottság évről évre minden tagállamra vonatkozóan négy szempont alapján végez elemzést:
- az igazságszolgáltatás függetlensége,
- a korrupció elleni küzdelem,
- a sajtó sokszínűsége,
- a fékek és ellensúlyok működése alapján.
A korrupciós részben hosszasan sorolják a kifogásokat.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN:
Alapjaiban rengetné meg a Fidesz médiabirodalmát, ha betartaná a jogállamisági jelentésben kérteket
Korrupció, összefonódások, kivételezések
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a 2020–2022-es magyar korrupcióellenes stratégia legtöbb intézkedésének végrehajtását elhalasztották, új stratégiát nem jelentettek be. Továbbra is hiányosságok mutatkoznak a lobbitevékenység, a forgóajtó-jelenség, valamint a politikai pártok és kampányok finanszírozása terén. Leszögezik, hogy a független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció észleléséhez. Továbbra is aggodalomra ad okot a rendszeres ellenőrzések hiánya és a vagyonnyilatkozatok elégtelen felügyelete, valamint a közérdekű vagyonkezelőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok hiánya.
Ugyancsak megfogalmazzák, hogy továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádakkal kapcsolatos nyomozások nem állnak rendelkezésre szilárd eredményekkel, bár – teszik hozzá – néhány új magas szintű korrupciós ügyet indítottak. Továbbra is aggodalomra ad okot a korrupció kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonására vonatkozó határozatok bírósági felülvizsgálatának hiánya, különösen egy olyan környezetben, ahol a magas szintű közigazgatásban a klientelizmus (politikai alapú kivételezés), a favoritizmus és a nepotizmus kockázatai továbbra is kezeletlenek maradnak. “A Bizottság a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet alapján írásbeli értesítést küldött Magyarországnak” – zárul a testület összegzése.
Megkérdeztük Hegedűs Dánielt, a Német Marsall Alap politikai elemzőjét, hogy szerint az előző két jogállamisági jelentéshez képest hogyan kell értelmezni a harmadikat.
„A Bizottság jogállamisági jelentései jelentős minőségi fejlődésen mentek keresztül az elmúlt három évben” – mondta a szakértő. „A viszonylag gyenge, a tagállamok egymáshoz viszonyított teljesítményét relativizáló, és számos pontot figyelmen kívül hagyó 2020 jelentéshez képest a tavalyi és az idei jelentések is sokkal átfogóbb képet mutatnak. Külön kiemelendő, hogy idén először tartalmaz a jelentés ajánlásokat is az egyes tagállamok számára. A szám szerint legtöbb ajánlással Magyarország (8 db) és Lengyelország (7 db) felé élt a Bizottság, ami jól illusztrálja a jogállamiság kiemelkedően rossz helyzetét ebben a két tagállamban. Magyarország tekintetében elsősorban tradicionálisan a bírói és az ügyészi függetlenség helyzetére, valamint a magas szintű korrupció elleni elégtelen fellépésre fókuszál a Bizottság.”
Hegedűs Dániel szerint az ajánlások külön jelentőségét adja, hogy “referenciapontként is hivatkozási alapként szolgálhatnak a jövőben úgy a felfüggesztett Helyreállítási Alap forrásokról szóló tárgyalások során, akár pedig a kondicionalitási rendelet alapján kivetendő pénzügyi szankciók tekintetében”. Vagyis így megnehezíthetik az uniós forrásokhoz való hozzáférést a magyar kormány számára tényleges előrelépés nélkül a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem területén – foglalta össze.
Az imént említett ajánlások között a korrupcióval összefüggésben a következőt olvashatjuk: Magyarország hajtson végre átfogó reformot a lobbizásra és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan. (Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, amikor valaki korábban szabályozó volt, de aztán inkább átigazol egy korábban szabályozott céghez, gyakran éppen lobbistának.) A Bizottság sürgeti a vagyonnyilatkozatok hatékony ellenőrzésének a rendszerét, illetve Magyarországnak jelentős eredményeket kell felmutatnia a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Újabb személyeket hallgattak ki gyanúsítottként a Völner-Schadl-ügyben
Választási autokrácia
Az Európai Parlamentben „teszteltek” egy Magyarországgal kapcsolatos dokumentumot, amelyről majd szeptemberben szavaz az EP plenáris ülése. A teszt jól sikerült, a LIBE-szakbizottságban 59 képviselő körül 47 támogatta azt a jelentést, amely a magyar demokráciáról ad átfogó képet. Ebben a következőket szögezik le:
- Magyarország „a választási autokrácia hibrid rezsimjévé” vált,
- a helyzet az elmúlt években romlott, amit az EU tétlensége is súlyosbított,
- a 7. cikk szerinti eljárás további késleltetése a jogállamiság Tanács általi megsértését jelentené
- Magyarországtól vissza kell tartania a helyreállítási forrásokat mindaddig, amíg a kormány nem tesz eleget az ajánlásoknak és a bírósági határozatoknak.
Erről a dokumentumról is megkérdeztük Hegedűs Dánielt. Úgy fogalmazott, hogy a LIBE jelentéstervezete az első jelentősebb politikai dokumentum, ami már egyértelműen nem demokráciaként, hanem „hibrid rezsimként” és „választási autokráciaként” hivatkozik Magyarországra. Szerinte eddig az efféle fordulatok inkább akadémiai szövegekre és a különböző demokrácia-mérő-intézetek jelentéseire voltak jellemzőek, politikai intézmények inkább tartózkodtak tőle. „A jelző súlyát nyilván az adja, hogy egyértelművé teszi a tekintélyelvű, autoriter tendenciák rendszerszintű jelenlétét Magyarországon és nyilván erősen megkérdőjelezi a bizottsági „jogállamisági zsargon” legitimitását is. A parlament 2018 óta nagyon helyesen mutat rá Magyarország rendszerszintű autokratizálódására, és e tekintetben a LIBE jelentéstervezete is egy minőségileg új szakaszhatárnak tekinthető” – összegezte véleményét Hegedűs Dániel.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: A kormány inkább nem akar beszólni az USA-nak, csak az EP-nek
Vélemények balról, jobbról
A Magyarországgal kapcsolatos legfrissebb értékelésekről magyar és külföldi politikusok is megszólaltak. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő azt írta közleményében, hogy ezeknek a napoknak a tétje történelmi. „400 forint feletti euró árfolyam, kétszámjegyű, vágtató infláció, napról-napra súlyosbodó gazdasági helyzet közepette Magyarország továbbra sem fér hozzá a Helyreállítási Alap mintegy 6100 milliárd forintnyi teljes keretéhez. Emellett a jelentés megállapításai szoros összefüggésben állnak a tavasszal elindult jogállamisági mechanizmussal is, amely eljárás akár súlyos milliárdok befagyasztását is eredményezheti. A megoldás csak és kizárólag a kormányon múlik. Itt az ideje a mosolydiplomácia helyett a valódi cselekvésnek” – összegezte Ujhelyi.
Daniel Freund német zöldpárti képviselő azt mondta, hogy „a Bizottság szerint a korrupció felderítésére szolgáló független ellenőrzési mechanizmusok „nem elegendőek”. Ez a megfogalmazás nem veszi figyelembe, hogy a független ellenőrzési mechanizmusok az országban nemcsak egyszerűen nem megfelelőek, hanem gyakorlatilag nem is léteznek. Sem az ügyészség, sem az igazságszolgáltatás, sem a közbeszerzési rendszer, sem a számvevőszék nem független”. Ezért Freund szerint Magyarország esetében egyetlen helyes válasz van a jogállamiság megsértésére: az uniós források 100 százalékos felfüggesztése.
A brüsszeli kormánypárti magyar újságíróknak sajtótájékoztatót tartott Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője, több olyan politikussal, akik szintén a jelentés ellen szavaztak a LIBE-bizottságban.
Hidvéghi Balázs szerint egészen elképesztő, amit a brüsszeli baloldal művel. „Európa a háború és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági válságtól és energiaválságtól szenved. Ebben a súlyos helyzetben az európai baloldalnak továbbra is Magyarország támadása és uniós pénzekkel való zsarolása a legfontosabb” – fejtette ki.
A spanyol Jorge Buxadé aláhúzta: tavaly szeptemberben tagja volt a Magyarországra látogató LIBE delegációnak, így a saját szemével látta, hogy a magyar demokrácia és a jogállamiság él és virul. Hozzátette: az európai baloldali pártok a tagállamok szuverenitását veszélyeztetik azzal, hogy olyan területeken avatkoznak be a tagállamok ügyeibe, amelyekhez a Szerződések szerint az Uniónak semmi köze.
Az olasz Vincenzo Sofo kiemelte: pártja, az Olaszország Fivérei teljes mértékben kiáll Magyarország mellett, és elutasítja a zsarolási kísérleteket. Az EP-képviselő szerint a jelentés is egyértelmű példája annak, hogy európai baloldal mindent elkövet azért, hogy Magyarország ne jusson hozzá az uniós forrásokhoz addig, amíg nem teljesíti Brüsszel politikai feltételeit.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Megvették, de nem találnak több ezer tonnányi demecseri sódert és cement
Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
