A korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fokozása érdekében a Tanács a mai napon elfogadta álláspontját egy olyan uniós jogszabállyal kapcsolatban, amely a korrupciós bűncselekmények fogalommeghatározásaira és az azokért kiszabható szankciókra vonatkozóan minimumszabályokat, megelőző intézkedéseket, valamint a nyomozás és büntetőeljárás alá vonás hatékonyabbá tételét célzó szabályokat állapít meg. A jogszabály fő újdonsága az, hogy uniós szinten először egyesíti egyetlen jogi aktusban a köz- és a magánszektorban tapasztalható korrupcióra vonatkozó szabályokat.
„A korrupció rontja a közszektorba vetett bizalmat, árt a gazdaságnak és szétzilálja társadalmaink szövetét. Ezzel az új jogszabállyal megnöveljük hatáskörünket a korrupció elleni küzdelemben.” Paul Van Tigchelt belga miniszterelnök-helyettes, igazságügyi és az Északi-tengerért felelős miniszter
Egyetlen uniós jogszabály a köz- és a magánszektorbeli korrupcióra vonatkozóan
Az új jogszabály két különálló uniós jogszabály helyébe lép: az egyik a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló 2003. évi jogszabály, a másik pedig az uniós tisztviselőket és az uniós tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló 1997. évi uniós egyezmény. Módosítani fogja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalásról és egyéb bűncselekményekről szóló 2017. évi irányelvet is.
Elfogadását követően az új irányelv összehangolja majd a magán- és a közszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket, ami hatékonyabbá fogja tenni a korrupció elleni küzdelmet.
A bűncselekmények harmonizált fogalommeghatározásai
Az új jogszabálynak köszönhetően valamennyi uniós ország köteles lesz ugyanazokat a korrupciós cselekményeket bűncselekménnyé nyilvánítani, és ezeket a cselekményeket azonos módon meghatározni.
A következő cselekmények mostantól az egész EU-ban bűncselekményként büntetendők lesznek: vesztegetés a köz- és a magánszektorban, hűtlen kezelés, befolyással üzérkedés, az igazságszolgáltatás akadályozása, valamint korrupciós bűncselekményekből való meggazdagodás.
Természetes személyekkel és vállalatokkal szembeni szankciók
A Tanács arról is megállapodott, hogy e bűncselekmények szankcionálása érdekében a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat kell bevezetniük.
Az uniós jog értelmében jogellenessé váló cselekmények az adott bűncselekménytől függően legalább 2-től 4 évig terjedő maximális tartamú szabadságvesztéssel lesznek büntetendők. A korrupciós bűncselekmények miatt elítélt személyeket további szankciókkal sújthatják, például a következőkkel: pénzbüntetések, közhivatalból való eltávolítás, közhivatal betöltésétől vagy közfeladat ellátásától való eltiltás, engedélyek visszavonása, valamint közfinanszírozásból való kizárás, ideértve a közbeszerzési eljárásokban való részvétel lehetőségét is.
A jogi személyeket (azaz a vállalatokat) továbbá az adott bűncselekménytől függően a teljes globális árbevételük legalább 3–5 százalékát kitevő, vagy legalább 24 millió vagy 40 millió EUR összegű pénzbírság formájában kiszabható szankciókkal sújthatják majd.
Joghatóság
A tagállamok joghatósággal rendelkeznek a területükön elkövetett bűncselekmények tekintetében, amennyiben az elkövető az állampolgáruk. Ezen túlmenően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy joghatóságukat kiterjesztik a területükön kívül elkövetett cselekményekre, amennyiben az elkövető szokásos tartózkodási helye az adott tagállam területén van, a bűncselekményt az adott tagállam állampolgára vagy olyan személy ellen követték el, akinek szokásos tartózkodási helye a tagállamban van, a bűncselekményt az adott tagállam területén letelepedett jogi személy javára követték el, vagy a bűncselekményt jogi személy javára, teljes egészében vagy részben az adott tagállam területén általa folytatott üzleti tevékenység kapcsán követték el.
Megelőző intézkedések
A Tanács arról is megállapodott, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk abból a célból, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a korrupció káros voltára, és hogy a korrupció megelőzése érdekében a közigazgatásban átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítsanak.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell olyan szervek felállításáról is, amelyeknek feladata a korrupció megelőzése és visszaszorítása lesz. E szervek (vagy egységek) számára lehetővé kell tenni, hogy indokolatlan beavatkozás nélkül működhessenek, továbbá megfelelő számú szakképzett alkalmazottal és elegendő pénzügyi erőforrással kell rendelkezniük.
A következő lépések
A mai napon elfogadott általános megközelítés alapján a Tanács meg tudja kezdeni a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel – amely 2024 februárjában már kialakította az álláspontját – a végleges jogszabályszövegről való megállapodás érdekében.
Háttér
Az EU részes fele az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció elleni Egyezményének (UNCAC), amely a legátfogóbb nemzetközi jogi eszköz ezen a területen. E jogalkotási javaslat naprakésszé teszi majd az uniós jogi keretet, amelybe beépíti az Unióra nézve kötelező erejű nemzetközi normákat, például az UNCAC-ban foglaltak is.
Egy 2022. évi Eurobarométer felmérésből az derül ki, hogy az uniós polgárok 68 százaléka és az uniós székhelyű vállalatok 62 százaléka úgy véli, hogy a korrupció széles körben elterjedt az országában.
2024. június 14.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Sajtóközlemény
