A 444.hu cikkírója érthetetlennek nevezi, hogy miért nem hozza nyilvánosságra a szerződéseket a magyar kormány. Február eleje óta kérték. Nem ment könnyen, nem is sikerült, erről szól a cikk. A következtetés magától adódik.
Fontos, hogy minél hamarabb minél több embert beoltsanak koronavírus elleni vakcinával. A programot felgyorsítja az EU-s beszerzés mellett az orosz és a kínai oltóanyagok vásárlása. De az teljesen érthetetlen, hogy miért nem publikálja a szerződéseket a kormány.
Még február 4-én fordultunk közérdekű adatigényléssel a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy adják ki az orosz és a kínai vakcinaszerződéseket. Azért próbálkoztunk ennél a minisztériumnál, mert végig Szijjártóék kommunikálták a tárgyalásról és a beszerzésről szóló híreket, Szijjártó személyesen utazott el Moszkvába, hogy megállapodjon orosz kollégájával 2 millió adag Szputnyik beszerzéséről, és a Kínából vett 5 millió adag vakcinát is ő jelentette be.
Ehhez képest váratlan fordulat volt, hogy az adatigénylés határidejének legutolsó napján a külügy azt közölte, hogy nem ők az illetékesek.
Megkérdeztük a külügyet, hogy akkor kihez kell fordulni, de nem válaszoltak.
Ezért a Miniszterelnökséghez és az Emberi Erőforrások Minisztériumához is benyújtottuk a kérelmünket február 19-én. Az Emmi március 8-án – a 15 napos határidő után – válaszolt, a külügyhöz hasonlóan azt közölték, hogy nem ők az illetékesek. Ráírtunk a Miniszterelnökségre is, hogy mikor várhatjuk a válaszukat. Megküldték ők is hétfőn, ugyanúgy lepattintva a kérést, mint a másik két minisztérium.
Ez a külügyhöz hasonlítható cinikus megoldás. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelytől a február 25-i kormányinfón megkérdeztük, hogy ha ő 2009-ben még ellenzékben azt követelte a kormánytól, hogy adják ki a H1N1 vírus elleni oltóanyag szerződéseit, akkor ezt most miért nem teszik meg?
Gulyás 2009-ben így érvelt: „Törvénysértő, hogy a nyilvánosság a mai napig nem ismerheti teljes egészében a vakcinák gyártására, illetve szállítására vonatkozó szerződéseket, a vírusfertőzés kezelésére alkalmas gyógyszerből rendelkezésre álló készleteket”. Amellett kardoskodott, hogy valamennyi szerződést mellékletekkel együtt az utolsó betűig nyilvánosságra kell hozni.
Amikor ezzel szembesítettük most, és megkérdeztük, hogy miért nem publikus az orosz és a kínai vakcinákról kötött szerződés, Gulyás ezt válaszolta: „Most is közérdekű adatnak minősülnek, és a kormány az ezzel kapcsolatos szerződéseket nyilvánosságra fogja hozni. Ha bármit ebből nem hozunk nyilvánosságra, az csak üzleti titoknak köszönhető. De az egyes vakcinák ára mint állami költségvetésből kifizetett pénz nem minősülhet közérdekű adatnak, úgyhogy a véleményem nem változott. Az, hogy mennyi idő alatt tesz eleget a közérdekű adatigénylési kérelemnek az illetékes hatóság, erre törvényi határidő áll rendelkezésre. Azon belül kell eleget tenni” – válaszolta. (Valószínűleg azt akarta mondani, hogy a költségvetésből kifizetett pénz nem minősülhet üzleti titoknak.)
Ekkor már a kezünkben volt a külügy válasza arról, hogy bár ők tárgyalták le a szerződéseket, nem illetékesek a szerződések publikálásában. Megkérdeztük ezért Gulyást is, melyik állami szerv az adatkezelő. Azt válaszolta: „Mindig az, amelyik a szerződést kötötte.”
Gulyás szerint tehát a szerződés közérdekű adat, oda is adják időben, ha kikérjük, de nem árulja el, honnan kell kikérni.
Így különösen szép, hogy ezek után a Miniszterelnökség is visszadobta az adatigénylést, de azt sem árulták el, kihez kell fordulni. Újra kérdeztük volna Gulyást a kormányinfón, de nem válaszoltak a megküldött kérdésre.
A szerződés publikálása két dolgot mindenképpen segítene tisztázni. Az egyik, hogy valóban 50 milliárd forintot fizettünk-e az ötmillió adag kínai vakcináért, és 5,7 milliárdot a kétmillió oroszért.
A másik fontos elem: publikus lenne a szállítási határidő. Ez különösen az oroszok esetében érdekes, mert ők már az első szállítás ütemmel megcsúsztak, és 30 százalékkal kevesebb oltóanyagot szállítottak le. Legalábbis ahhoz képest, amit Szijjártó mondott a szerződés aláírása után az ütemezésről.
Nem csak mi pattantunk le az adatigényléssel a kormányról, hanem Szél Bernadett is. A parlamenti képviselő azt a választ kapta, hogy veszélyeztetné a védekezést, ha késlekedés nélkül kiadnák neki a Szputnyik V és a kínai oltóanyag beszerzéséről szóló szerződéseket.
A politikus is úgy járt, mint mi, vagyis nyomoznia kell, hogy egyáltalán melyik minisztériumnál lehetnek meg a vakcinaszerződések. Ő a külügyet és a pénzügyet kereste első körben, de azt a választ kapta, hogy nem ez a két minisztérium az adatkezelő. „Felmerült a kérdés, hogy akkor mégis melyik minisztérium vagy állami szerv köthetett szerződést az oroszokkal és a kínaiakkal. Adatkéréssel fordultam a Kásler-, Pintér- és a Rogán-minisztériumhoz, az Operatív Törzshöz és Müller Cecíliához is, de az összes helyről az a válasz jött, hogy veszélyeztetné a feladatellátásukat, ha elküldenének 2 darab szerződést, amire egyébként már eddig is két hetük volt. Most 45 napot kértek, de biztos vagyok benne, hogy jön majd az újabb 45 napos hosszabbítás”.
Szél szerint „a kormányzati döntések átláthatósága és a közérdekű adatok nyilvánossága NEM veszélyezteti, hanem SEGÍTI a védekezést. Az pedig, hogy az embernek kérdései vannak, nem oltásellenesség. Jó lenne, ha a kormány végre komolyan venné a tájékoztatást, ami járványhelyzetben kulcsfontosságú, és nem titkolna el minden létező adatot, aminek a nyilvánossága közérdek!”
