Helyi idő szerint vasárnap délután a brazil törvényhozás és a legfelsőbb bíróság épületét is megrohamozták a volt elnök, Jair Bolsonaro hívei, akik azt követelik, hogy katonai intervencióval távolítsák el pozíciójából az ország egy hete beiktatott elnökét, Luiz Inácio Lula da Silvát. Bolsonaro több száz fanatikus rajongója azóta táborozott már többek közt a brazil fővárosban is, hogy a volt elnök októberben elvesztette a választást, ezeket a táborokat pedig éppen pénteken kezdték el felszámolni szerte az országban.
Az új kormány tagjai közösségi oldalaikon ítélték el a támadásokat, a brazil lapok nagy része terroristáknak, Lula elnök pedig fasisztáknak nevezte a tüntetőket. Az elnök emellett szövetségi szintű közbelépést rendelt el a fővárost is magába foglaló szövetségi kerületben, és az igazságügyi miniszter jobb kezére bízta a főváros közrendjének fenntartását.
Bolsonaro híveinek egy része elutasította Lula győzelmének elismerését, azzal a nem bizonyított váddal, hogy az októberi elnökválasztást elcsalták. Bolsonaro nem nyugodott bele a kudarcba, novemberben megtámadta a választás eredményét. Brazíliavárosban tüntetések voltak, megpróbálták elfoglalni a rendőrséget, és egy meghiúsított pokolgépes merényletről is érkeztek hírek. Egészen eddig viszont nem volt arra példa, ami most történt: a helyi média beszámolói szerint nagyjából háromezer tüntető a kordonokon átmászva, az ablakokat olykor pont a kordonokkal betörve bejutott a kongresszus és a legfelsőbb bíróság épületeibe.
A közösségi oldalakon keringő felvételek alapján a tüntetők rögtön módszeresen rombolni is kezdtek odabent, de a Globo News szerint olyan felvételeket is közzétettek, amelyeken fel-alá ugrálnak a képviselők székein és asztalain. Az interneten keringő képek alapján Alexandre de Moraes legfelsőbb bíró ajtaját konkrétan le is szedték a helyéről, és kivitték az épületből. A Bolsonaro ciklusát alaposan megszenvedő elnöki palotába is megpróbáltak bejutni, és a rohamrendőrökkel is többször összecsaptak.
Helyi beszámolók szerint a rendőrök többek közt könnygázzal is próbálják oszlatni a tüntetőket, de olyan videókat is közöltek már a brazil médiában, amelyeken rendőrök a távolból videózták az eseményeket a beavatkozás helyett. A Brazilian Report értesülései szerint legalább három, a helyszínről tudósító újságírót támadtak meg a zavargók (akiket a brazil média nagy részében következetesen „terroristának” neveznek), és általános jelenség a kamerák és közvetítőeszközök megrongálása is.
Flávio Dino, Brazília igazságügyi és közbiztonsági minisztere korábban azt írta, az elégedetlenkedőknek 2026-ig, vagyis a következő választásig kell várniuk. Dino a délutáni eseményekre úgy reagált, hogy ez az abszurd, erőszakos kísérlet nem lesz sikeres, és közölte, hogy az általa szombaton mozgósított különleges rendőri erők felvették a küzdelmet a zavargókkal. Elődje, Anderson Torres, aki jelenleg a fővárost is magában foglaló szövetségi kerület közbiztonsági minisztere, a Twitteren ugyancsak arról írt, hogy mielőbb helyre kell állítani a rendet, és hozzátette, hogy a résztvevőket felelősségre fogják vonni.
Lula elnök, aki jelenleg São Paulóban tartózkodik, azt írta, a demokráciában mindenkinek megvan a joga a szabad véleménynyilvánításhoz, de az embereknek tiszteletben kell tartaniuk a törvényes korlátokat is. Szerinte az, ami vasárnap történt, példa nélküli az ország történelmében, és mindenkit felelősségre fognak vonni, aki részt vett ebben, valamint azokat is, akik pénzelték a tüntetőket. Lula nagyon keményen fogalmazva fasisztáknak nevezte a tüntetőket, és azt írta, a megostromolt épületeket szerinte nem védték elegen. Emellett szövetségi szintű közbelépést rendelt el a fővárost is magában foglaló szövetségi kerületben, és leszögezte, hogy a történtekért a korábbi elnök a felelős, bár Bolsonarót nem nevezte meg.
Az egész helyzet kísértetiesen hasonlít arra, amikor Donald Trump hívei majdnem pontosan két éve megostromolták a Capitoliumot, az amerikai törvényhozás épületét. Bolsonaro Trumpot utánozva már 2021-ben elkezdte elhinteni a választási
eredményekkel szembeni bizalmatlanság csíráit, állítva, hogy az elektronikus
szavazógépeken keresztül a baloldal belenyúl majd a választás eredményébe. Ebben
az évben bepróbálkozott az egyébként 25 év alatt semmilyen problémát nem mutató
elektronikus rendszer papíralapúra való visszaállításával, de lepattant a kongresszusról és a legfelsőbb bíróságról is.
2021. szeptember 7-én, a függetlenség napi ünnepségek alkalmával az akkori elnök több nagyvárosban is az utcára szólította híveit, és a tömegdemonstrációknál végig ott lógott a levegőben, hogy a bolsonaristák megrohamozzák a legfelsőbb bíróság székhelyét. A demokratikus hatalom erőszakos rásegítéssel való megtartása annyira elterjedt műfaj Latin-Amerikában, hogy az „autogolpe” elnevezés is onnan származik. Az akkori történésekről és Bolsonaro kormányzásáról itt olvashat részletesen.
Trumphoz hasonlóan egyébként Bolsonaro sem volt hajlandó elfogadni a vereségét, olyannyira, hogy a szokásoktól eltérve nem adta át az elnöki szalagot utódjának, és családjával Floridába utazott. Emiatt jogi eljárásoktól is kellett volna tartania, ha Brazíliában maradt volna, mert elnöki mentelmi joga lejárt Lula hivatalba lépésével. Bolsonaro azt is mondta, hogy „hamarosan vissza fogok térni”. A leköszönő elnök sajtóosztálya nem kommentálta a nyilatkozatot, mint ahogy az amerikai külügyminisztérium is elzárkózott ettől.
