Több ezren tüntettek pénteken a Kossuth téren a sokat bírált státusztörvény bevezetése ellen, miközben a parlamentben éppen zajlott a törvényjavaslat vitája. Előbbiről a Telex itt, utóbbiról pedig itt számolt be. A tüntetés egyik főszervezője, a Tanítanék mozgalom alapítója, Törley Katalin többek között felolvasta a kolozsvári Mentés másként pedagógiai csoportnak is a levelét, amelyben a kolozsváriak a magyarországi tanárokkal, pedagógusokkal való szolidaritásuknak adtak hangot. Az elhangzott beszédet eljuttatták a Mérce szerkesztőségébe, innen vettük át mi is, és változtatás nélkül közöljük.
„Az erdélyi, kolozsvári Mentés másként pedagógia csoport szolidaritását fejezi ki a magyarországi pedagógusokkal.
A Mentés másként pedagógia tevékenységének célja, hogy az oktatási rendszer demokratikus és hatékony működését aláásó bevésődéseket újrafogalmazza, és ”másként mentse el” azokat. Ez a munka csakis azokkal a pedagógusokkal, segítő szakemberekkel, civilekkel, akadémiai közegben dolgozókkal, sajtósokkal együtt valósítható meg, akik nap mint nap kilépnek komfortzónájukból egy lehetetlennek tűnő helyzet ellen dolgozva, vagy ha kell, megélhetésüket, karrierjüket kockáztatva utcára vonulnak, tüntetnek, sztrájkolnak. A pedagógustársadalomnak össztársadalmi szolidaritásra és felelősségvállalásra van szüksége, ennek szeretnénk magunk is részei lenni.
Aggodalommal követjük a magyarországi pedagógusok munkáját ellehetetlenítő politikai játszmákat, amelyek nagyon jól láthatóan nem csupán az oktatásban dolgozókat érintik, hiszen a sztrájk alapjog. A pedagógusok, ahogyan Romániában, úgy Magyarországon sem csupán saját érdekeiket és munkajogaikat érvényesítve lépnek fel, hanem méltányos munkájuk, a szakmájukkal és a rájuk bízott gyerekekkel szembeni felelősségvállalás teljes ellehetetlenítése miatt. Mert ezt választják. Mert nincs más választásuk.
Nincsen jó hírünk a romániai tanársztrájkról, hiszen a román kormány ugyan felszínes és nehezen számonkérhető ígéreteket tett a pedagógusoknak, hogy a tanévet le lehessen zárni, a pedagógusokkal s ezen keresztül az oktatással, a gyerekeknek biztosított minőségi oktatás fontosságával szembeni mélységes ignoranciájukról tettek tanúbizonyságot: a sztrájk alatt a politikusok speciális nyugdíjait emelték, hadászati befektetésékre fordítottak hatalmas összegeket, közben a pedagógusokat vádolták a gyerekek sorsának ellehetetlenítésével.
Romániában a szakszervezetek felfüggesztették a három hete tartó sztrájkot, és elfogadták a kormány sürgősségi határozatát, amely szerint a tanárok és kisegítő pedagógusok alapfizetését bruttó 1300 lejjel, azaz 98.000 forinttal növelik. Az eddig minimálbéren dolgozó kisegítő személyzet fizetését pedig bruttó 400 lejjel, körülbelül 30.155 forinttal növelik. A kezdő tanárok fizetését az állami bértábla 23 százalékára emelik. A gyors döntést befolyásolta az is, hogy Romániában épp kormányváltás zajlik, a sürgősségi határozatot a leköszönő miniszterelnök utolsó napján fogadták el.
A szakszervezetek követelései között szerepelt az infrastruktúra bővítése, a hátrányos helyzetű településen oktatók bérkiegészítése, az útiköltségek megtérítése, és a túlórák kifizetése, de ezekre a kormány nem tett javaslatokat. Számos romániai iskolánál nemhogy okostábla, de még kanalizálás sincs, és a kültéri fabudit kell használni.
Évek óta kérik a fejlesztést a pedagógus-szakszervezetek, és megalakulásunk óta tematizáljuk mi is az oktatási rendszer súlyos hiányosságait. Ezek nem pluszkiadások, nem alaptalan kérések – egy állam köteles erre adófizetői pénzeket elkülöníteni. Mind a gyerekeknek, mind a tanügyben dolgozóknak alapvető joga kell hogy legyen egy jól felszerelt, biztonságos munkakörnyezet – s amikért kiálltok és kiállunk, az csupán az ehhez szükséges minimum.
A munka sem itthon, Romániában, sem Magyarországon nem ért véget. Ez a küzdelem nem lehet csak a pedagógusoké! Közös, társadalmi kiállásra, sok erőre, szolidaritásra, kitartása, emberségre lesz szükség, hogy az elnyomó, képmutató és önérdektől vezetett hatalmi rendszerrel szembeni fellépések eredményt érjenek el.”
Egymást érték Magyarországon a tiltakozások az elmúlt hetekben
Az elmúlt hónapokban többször is tüntettek az oktatás helyzete és a státusztörvény. miatt Magyarországon. Legutóbb, június 5-én, vagyis pedagógusnapon az ADOM Diákmozgalom demonstrált a Belügyminisztérium előtt. Június 1-én Budapesten és 15 másik vidéki városban – többek közt Miskolcon, Szolnokon, Szegeden, Egerben és Szentesen tiltakoztak – a sokat kritizált státusztörvény ellen. Két nappal korábban a Sándor-palotánál, Novák Katalin államfő hivatalánál tartottak virrasztást, és éjfélkor Orbán Viktor 60. születésnapja alkalmából koccintottak.
Kevésbé volt békés a május 19-i megmozdulás, amikor a Fidesz Lendvay utcai székházánál feszültek össze a diákok és a rendőrök. Május 3-án tartották azt az elhíresült tüntetést, amikor a rendőrök könnygázzal és gumibottal léptek fel a Karmelitánál tüntető diákok ellen, többek ellen később eljárás indult. A Telex videót is készített a tüntetésről: Miért baj az, ha pár gimnazista kap egy kis könnygázt?. Arról pedig, hogy a pénteki tiltakozásról hogyan nem számolt be a magyarországi köz- és kormányközeli média, itt lehet részleteket olvasni.
