Törvénytelenül állítottak szobrot Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének Nagykárolyban, állítja a Szatmárnémeti Kulturális Igazgatóság, ezért felszólította a nagykárolyi önkormányzatot, hogy a szobrot bontsa le, és a közteret rendezze vissza az eredeti állapotba.
A szobrot Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, Novák Katalin magyar köztársasági elnök és más RMDSZ-es parlamenti képviselők és helyi tisztségviselők jelenlétében avatták fel április 12-én. A feszültséggel és nacionalista bekiabálásokkal tarkított avató lejártával sem ért véget a szobor körüli cécó. Először megbírságolták az önkormányzatot, majd egyenesen az emlékmű lebontására szólították fel. Mindez arra vezethető vissza, hogy az önkormányzat állítólag nem tartotta be azokat a feltételeket, amelyekhez emlékmű-bizottság a szoborállítást kötötte.
A köztéri emlékművek országos bizottsága kedvezően véleményezte a Kölcsey-szobor köztérre való kihelyezését, de azt kérte, hogy az ülő Kölcsey és a mellette lévő oszlopból álló kompozíciót gondolják át, és a két talapzat készüljön egy másik anyagból a bemutatotthoz képest.
A Transtelex megkeresésére Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere elmondta, a kérést nem érezte kötelező érvényűnek, inkább ajánlásként volt megfogalmazva, azzal a tartalommal, hogy a természetes sziklatalapzat helyett kőtalapzatot használjanak. Ráadásul az avatás előtt egy héttel kapták kézhez a bizottság átiratát, ezért nem is gondolkodtak abban, hogy a meglévő talapzatokat lecseréljék, és más megoldást keressenek.
A szoboravató április 12-ére volt időzítve, azonban április 10-én a Szatmár Megyei Kulturális Igazgatóságon feljelentést tett egy nagykárolyi román újságíró, amiatt, hogy a polgármesteri hivatal nem tartotta be azokat a kéréseket, amelyeket a bukaresti műemlékbizottság eljuttatott az önkormányzathoz.
A feljelentésre reagálva a megyei kulturális igazgatóság helyszíni szemlét végzett, és megállapította, hogy a talapzatokat valóban nem cserélték le, illetve a szoborkompozícióhoz tartozó oszlopon egy magyar nyelvű felirat is látható (Győrfi Lajos szobrászművész alkotásán Kölcsey nevén kívül a Himnusz harmadik sora – a „Nyújts feléje védő kart” – szerepel az Erkel Ferenc zeneművéből származó kottarészlettel együtt), amelyről nem tettek említést az engedélykéréskor. A műemlékbizottság által előírt feltételek be nem tartása miatt még április 11-én, tehát a szoboravató előtt egy nappal a nagykárolyi városháza 10 ezer lejes bírságot kapott, de Kovács Jenő polgármester szerint erről is csak a szoboravató ünnepség után szereztek tudomást.
Azonban a kulturális igazgatóság úgy érezte, hogy a bírság nem elegendő, és arról értesítette az önkormányzatot, hogy elrendeli „a szobor lebontását és a köztérnek az eredeti állapotába való helyreállítását”.
Nagykároly polgármestere szerint a nevezett intézmény nem rendelhet el ilyesmit azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tartozik a hatáskörébe. „Ne feledjük, a bukaresti műemlékbizottság megadta az engedélyt a szobor felállítására, ugyanakkor, ha azzal a szankcióval akarnak sújtani utólag, hogy mégis eltávolítsák a Kölcsey-szobrot, ahhoz jogerős bírósági határozat szükséges” – részletezte a Transtelexnek Kovács Jenő, hozzátéve, hogy a polgármesteri hivatal ügyvédje már dolgozik azon, hogy a Szatmár Megyei Kulturális Igazgatóság határozata ellen fellebbezzen.
Kovács azt is részletezte, hogy számára sok minden érthetetlen és logikátlan ebben a történetben, mert bevallása szerint az ügyben a nagykárolyi polgármesteri hivatal jóhiszeműen járt el. Ugyanakkor elismerte, lehet ez a bonyodalom elkerülhető lett volna, ha a bukaresti jóváhagyás után megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy talapzat nélkül helyezzék ki a köztérre a szobrot. „A művész sem akarta, mert ez volt az eredeti koncepció, és mi is úgy gondoltuk, hogy az ülő Kölcseyhez nem volna méltó, ha nem egy magaslaton foglalna helyet” – magyarázta Kovács Jenő.
A bukaresti román sajtó, amint kiderült, hogy a szatmári kulturális igazgatóság eltávolíttatná a szobrot, Lucian Romașcanu kulturális minisztert kérdezte meg arról, hogy lehetséges-e. A tárcavezető a Libertateának elmondta, tájékoztatták a nagykárolyi városházával szemben kiszabott szankcióról, és hangsúlyozta, hogy ez „a hatályos jogszabályoknak megfelelő döntés”.
A polgármester úgy véli, hogy ha világosan elmagyarázzák a bíróságon szempontjaikat, akkor világossá fog válni mindenki számára, hogy amit a műemlékbizottság kért, az badarság. A bíróság fogja eldönteni, hogy kinek van igaza „Csak egy jogerős bírósági döntés törölhet el bármit is. Senki más. Sem a megyei tanács, sem a polgármester. A szoboreltávolítási határozatnak nincs jogi értéke. Fellebbezni fogunk ellene, ez elvi kérdés. Mi nem hibáztunk” – zárta le a történetet az elöljáró.
Radu-Tiberiu Roca, Szatmár megye prefektusa nem vett részt az április 12-i eseményeken, amikor felavatták az emlékművet, a szobor ügyében hozott döntésről Zamfir Vasile Danciu, a Szatmár Megyei Kulturális Igazgatóság ügyvezető igazgatója tájékoztatta őt. „Nem jártam Nagykárolyban, de tudom, hol van az emlékmű, láttam képeken. A polgármester sem hívott fel, csak azt tudom, amit a kulturális igazgatóság közölt velem. Azt akarom, hogy tartsák tiszteletben a törvényt” – nyilatkozta a prefektus a román sajtónak.
„Soha nem láttam még ilyen döntést” – nyilatkozta a Libertateának Turós Loránd. Elismerte, hogy nem tudja, miből készült a talapzat, de szeretné megkérni a kulturális minisztériumot, hogy ellenőrizze, a megye többi műemléke rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel. „Azt látjuk, hogy sajnos politikai színezetet kapott ez az esemény” – fejezte ki elégedetlenségét az RMDSZ szenátora.
Győrfi Lajos szobrászművész alkotásán Kölcsey Ferenc nevén kívül a Himnusz harmadik sora („Nyújts feléje védő kart”) szerepel az Erkel Ferenc zeneművéből származó kottarészlettel együtt.
A szobrot április 12-én Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke avatta fel, beszédét azonban alig lehetett hallani a román nacionalista tüntetők tiltakozása miatt. Az esemény végén megpróbálták le is köpni Novák Katalint, aki valami okból kifolyólag éppen az ellene tüntetők tömegén keresztül akart távozni. A tüntetők, akik a Nemzet Útja (Calea Neamului) felhívására érkeztek a helyszínre, azt sérelmezték, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, az esemény díszvendége „provokálja a románokat” azzal, hogy „egy magyar politikus” szobrát leplezi le Romániában.
Nagykároly polgármestere később megköszönte a város románságának, hogy nem reagáltak a provokációkra, szerinte ugyanis a Novák Katalint kifütyülő 30-40 fős csoport „nem azonosítható a román néppel”, mivel csak „egy maroknyi rendbontó” volt.
Adrian Cozma liberális parlamenti képviselő, aki egyébként többször kérte az az RMDSZ kormányról való leváltását, Facebook-oldalán azt fejtegette, hogy Novák Katalin köztársasági elnök és az RMDSZ a felelős a nagykárolyi szoboravató incidensei miatt. Szerinte a köztársasági elnök tudatosan áthágta a biztonsága és a konfliktus érdekében meghozott intézkedéseket, amivel valóságos káoszt teremtett a helyszínen.
A Transtelexen egy véleménycikkben arról is írtunk a szoboravatást követően, hogy a szervezők nem készítették elő megfelelően a rendezvényt, mert ha előzetesen ismeretterjesztő kampányt indítottak volna a román nyelvű médiában arról, hogy ki is volt tulajdonképpen Kölcsey – az egykori Szatmár vármegye országgyűlési képviselője és főjegyzője –, akkor szimpatikussá válhatott volna a románok körében is, ezzel pedig akár elejét is lehetett volna venni a rossz ízű, soviniszta cirkusznak.
Ezt támasztja alá, hogy Marchiș Cristian aktivista Kölcseyről szóló posztját rengetegen osztották meg és kommentálták, románok és magyarok egyaránt. A hozzászólások túlnyomó többsége pozitív volt, sokan köszönték, hogy végre román nyelven is olvashattak például arról, miként küzdött Kölcsey Wesselényi Miklóssal közösen a jobbágyfelszabadításért, ami nemcsak a magyar, de a román és más nemzetiségű szegény rétegek életének jobbá tételét is célozta. A Marchiș Cristiannal készült interjúnk itt olvasható.
