Kedves elektronikatanárunkról, Bódi Sándorról egyetem után sokáig nem hallottam, mígnem egy szép napon évfolyamtárs barátunk a tanár úr festményeivel, akvarelljeivel lepett meg. Azon, hogy ők ketten kapcsolatban maradtak, nem csodálkoztam, hiszen Bartos István évfolyamunk legjobb kísérleti fizikusa volt.

A tanár úr képeit nézegetve – megragadtak színvilágukkal, érdekes kompozíciójukkal, de szakvéleményt fogalmazni nem mernék – kezdtem utánanézni, és az olvasottak és a látvány hatására több mint ötven év távolából visszaemlékezni mozzanatokra, az egyetemi sürgés-forgásunkra, óráira (maga volt a pontosság és a szemléletesség), mondhatni ezek a képek egyetemi éveinket idézték fel bennem.

Bódi Sándor 1925-ben született Szatmáron, szülővárosában tanult, közbejött a háború, egyetemi tanulmányai végeztével 1952-ben szerzett tanári diplomát a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakán, az egyetemen kezdte pályáját is, ha jól emlékszem, 1965-ben tartott nekünk kurzust. 1972-től volt egyetemi tanár a Babeș–Bolyai Tudományegyetem elektronika tanszékén. A fizikai tudományok doktora. Természetesen közölt A Hétben is.

És ezt már a Wikipédia cikkéből idézem: „Az 1980-as években vonult nyugdíjba, de a Kísérleti Fizikai Tanszék munkáját továbbra is segítette, s mellette lett ideje ismét festeni, akvarelleket festett, munkáit 1999-ben, majd 2002-ben állították ki a rétsági Művelődési Központban testvérének, Bódi István Tibor orvosnak a néprajzi gyűjteményével és fafaragásaival együtt. Természetesen a festészet már fiatal korában is vonzotta, de családja és maga is tartott attól, hogy abból nem lehet megélni, így csak nyugdíjas korában tért vissza e kedves foglalatosságához.”

És akkor most azonnal a fontos információ: Bódi Sándor amatőr festőként a Bódi Sándor Károly nevet használja. Ezen a néven már két kiállítása is volt Budapesten.

Küldözgette, amint megkapta, elég rendszeresen a tanár úr akvarelljeit Bartos-Elekes István, megszállott elektronikus barátunk – és a legutóbbi csodás küldeménye végleg megérlelte az elhatározásomat, hogy néhány alkotást prezentálunk olvasóinknak is. (Ennek korábban a legfőbb akadálya az volt, hogy még nem indult volt be az Új Hét.)

Bódi Sándor Károly tavaly karácsonykor töltötte be a kilencvenötödik életévét. Pisti barátunk egy kapcsolási rajzra fogalmazta a címet egy összeállításhoz, amely másfél tucat festményt tartalmaz a 2020-as termésből. Tanítványai legidősebb generációinak tagjaiként csatlakozunk a népes csoporthoz jó egészséget, további derűs alkotó éveket kívánva kedves tanárunknak.