A 2022-es népszámlálás eredményeinek körültekintő alkalmazására, a nyelvi jogokat érintő törvények gyakorlatba ültetésére szólítja fel a romániai hatóságokat az Európa Tanács szeptember 5-én közzétett jelentésében.
A nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény gyakorlatba ültetését vizsgáló ötödik jelentésében az Európa Tanács leszögezi, hogy Romániának szilárd jogi kerete van a kisebbségek védelmére, kiemeli, hogy 20 elismert kisebbségi szervezet kap „nagylelkű” anyagi támogatást a kisebbségi kultúra védelme és előmozdítása, a döntéshozatalban való részvétel elősegítése érekében az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalán keresztül. Arról, hogy mennyi támogatást kapnak idén a kisebbségi szervezetek, ebben a hírben számoltunk be. A jelentés ugyanakkor megfogalmaz néhány továbbra is fennálló problémát.
A népszámlálás és következményei
A jelentés egyik fő témája a 2022-es népszámlálás, amellyel kapcsolatban az Európa Tanács méltányolta azt az erőfeszítést, hogy felhívták a kisebbségek figyelmét a cenzusra és a kérdőívek lefordítására. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a népszámlálás – amely a kisebbségek lélekszámának a csökkenését mutatja – számos bizonytalanságot is eredményez, például a kisebbségi nyelvi jogok jövőbeli érvényesülésével kapcsolatban a közigazgatásban, a bíróságokon és a közterületeken található kétnyelvű táblák kihelyezésével kapcsolatban. Kiemeli azt is, hogy fokozza a bizonytalanságot a 2019-ben elfogadott közigazgatási törvény, amely már nem garantálja a nyelvi jogok érvényesülését azokon a településeken, ahol 20 százalék alá csökkent a kisebbséghez tartozók aránya.
A jelentés nehezményezi, hogy a korábbi ajánlások ellenére még mindig nem hagyta jóvá a kormány azokat a nyomtatványokat, amelyek könnyítenék a kisebbségi nyelvek használatát a hatóságokkal való érintkezésben, illetve még mindig fennáll a jogbizonytalanság a kisebbségi nyelveket beszélők közszolgálatba való toborzásával kapcsolatban.
A tanács több azonnali intézkedést kívánó javaslatot is megfogalmaz Románia számára, ezek között szerepel az, hogy a 2022-es népszámlálás eredményeit óvatosan és rugalmasan kezeljék, amikor a kisebbségi jogok gyakorlásának feltételeként megszabott 20 százalékos határértékről van szó. Azt is javasolja, hogy a kisebbségi jogok gyakorlásának előfeltételeként nem csupán ezeket az eredményeket vegyék figyelembe, és felveti egy alternatív küszöb bevezetésének a lehetőségét, amit nem egy arányhoz kötnének, hanem abszolút értékekhez. Sürgeti, hogy az állami hatóságok biztosítsák a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét ott, ahol jelentős számú nemzeti kisebbségekhez tartozó lakos él.
A jelentés szorgalmazza, hogy alkalmazzák a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó meglévő jogszabályokat a közigazgatásban és az egészségügyben. Példaként kétnyelvű nyomtatványok kiadását, kisebbségi nyelven beszélők célzott toborzásának lehetővé tételét, valamit a helyi és regionális önkormányzatok anyagi támogatását említi. Utóbbit azért, hogy a kisebbségi nyelveken nyújtott szolgáltatások költségeit segítsen fedezni.
A világjárvány több területen is jelentősen visszavetette a romák integrációját
A jelentés kiemeli, hogy a roma gyerekeket aránytalanul érintették a járvány alatt bevezetett iskolabezárások, mind az oktatásban való részvételüket, mind az iskolai előmenetelüket. Emellett, hangsúlyozza, fokozódott a romaellenes hangulat a járvány időszakában, mind – az akár politikusi – nyilatkozatokban, mind az online térben, például sokszor bűnbakként hivatkoztak a romákra a vírus terjesztésében. A szöveg nehezményezi, hogy kevés előrelépés történt a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos esetek kivizsgálása terén.
Ennek megfelelően a jelentés sürgősnek ítéli a roma gyerekek iskolai felzárkóztatásának a segítését, például a korai lemorzsolódásuk csökkentésével. Emellett a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos esetek hatékonyabb kivizsgálását és szankcionálását szorgalmazzák. A romákkal szembeni rendőri visszaélések feltárását és büntetését is sürgeti a jelentés.
Problémaként említi ugyanakkor, hogy nem elég hatékony a bűnüldöző szervek felügyeleti mechanizmusa, illetve a témával kapcsolatban hiányoznak a rendszeres képzések.
Az Európa Tanács jelentése idézi az Elie Wiesel Intézet 2021-es felmérését, amely szerint a Romániában legelfogadottabb kisebbségek a magyarok és a németek, a romákról viszont a válaszadók 29 százaléka úgy gondolja, hogy „problémát jelentenek az ország számára”.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a romákkal és a romák történetével különösen keveset foglalkoznak az oktatásban, és ezen érdemes lenne változtatni.
Eltérő történelemértelmezés és eredménytelen speciális tanterv
Az oktatással kapcsolatban nem csak a romákkal kapcsolatos információk hiányát fogalmazza meg problémaként a jelentés. A hiányosságok között említi, hogy számos kisebbség esetében jelentős a tanárhiány, főleg olyan szaktanárokból nincs elég, akik az adott kisebbség nyelvén taníthatnának. Elismeri, hogy az illetékes hatóságok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy javítsák a nemzeti kisebbségek bemutatását az oktatási anyagokban, és tájékoztatást adnak a kisebbségi kultúrákról és a holokausztról. A romániai magyar kisebbséget érintő problémák között pedig azt emeli ki a jelentés, hogy a román nyelv speciális tanterv szerinti oktatása még nem hozott jobb eredményeket a magyar diákok körében az országos vizsgákon.
Szintén a romániai magyarokkal kapcsolatos problémák között említi az Európa Tanács az eltérő történelemértelmezés és a szimbólumhasználat miatt politikai szinten kialakult heves vitákat. Az eltérő történelemértelmezésből fakadó konfliktusok között példaként hozza fel a jelentés a nagy egyesülés és a trianoni békeszerződés 100. évfordulóját, valamint az úzvölgyi katonatemető esetét. A szimbólumhasználatból fakadó viták közül például a székely himnusz eléneklését említi a román-magyar hokimeccs után 2022-ben. Ugyankkor idézi a Bálványos Intézet 2020-as elemzését, amelyből az derül ki, hogy a románok egyéni szinten ugyan elfogadják a magyarokat, szomszédnak, kollégának és családtagnak is, de a kisebbségi jogokat kevésbé támogatják társadalmi szinten. A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele támogatta, hogy a magyarok anyanyelvükön tanulhassanak, és csupán negyedük támogatta, hogy külön iskolákban tanuljanak vagy a magyar nyelvet használhassák a hatóságokkal való érintkezésben.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására irányuló kérelmek elutasítására is külön kitér a jelentés, és megemlíti, hogy a magyar kisebbség nehezményezte a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatásának az elutasítását.
