A kormány korábban elsunnyogta, de most már biztosra ment, és titkosította az e tárgyban beadott kérelmeket.
Van olyan miniszter az Orbán-kormányban, akinél a napi rutin része, hogy döntsön arról, nemzetbiztonsági okokból megfigyeljenek-e valakit, átkutassák-e a lakását, autóját, lehallgassák-e a telefonját vagy a találkozóit, elolvassák-e a leveleit, vagy rögzítsék-e, mi történik az otthonában. Sokan azonnal rávágnának egy nevet, melyik miniszternek lehet ekkora hatalma, de tévednek. Ugyanis az igazságügyi miniszter az egyetlen helyes válasz – írta a HVG.
Titkos információgyűjtés ugyanis nemzetbiztonsági céllal csak igazságügyi miniszteri engedéllyel folytatható, vagyis ez külső engedélyhez kötött. Másik kategória a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés, de itt is van külső kontroll: egy bíró az engedélyező. Sőt, a titkosszolgálatok végezhetnek külső engedélyhez nem kötött információgyűjtést is, ezt elég „házon belül” jóváhagyni.
2023-ban összesen 1400 ilyen megfigyelési igény futott be a tárcához.
Az első hét hónapban, Varga Judit minisztersége idején 849 db kérelemről döntöttek, míg a tavalyi év utolsó öt hónapjában, Tuzson Bence minisztersége idején 551 db kérelmet bíráltak el.
Ez azt jelenti, hogy Varga valamivel több ügyben döntött: a hivatalában töltött 212 nap alatt átlagosan naponta négy ügyiratról hozott döntést, míg Tuzson a saját időszakának 153 napja mindegyikén átlagosan 3,6-ról.
Forrás: Propeller
