Az i.sz. 8.-ik és kora 9.-ik századi Kelet Európa történelme vitatott, de annyi teljesen bizonyos, hogy ebben a „viking korszaknak” is nevezett periódusban létrejött egy svéd vikingek által létrehozott ún. „Rusz Kaganátus”, illetve a Kijevi Rusz fejedelemség.
Sokan vitatják ugyan, de ez a viking fejedelemség fektette le a keleti szláv népek államosodásának az alapjait. A kaganátus egy sor, a mai Svédország területéről érkező viking gazdasági kolóniával vette kezdetét, amelyeket a szláv és finnugor népek által lakott területeken hoztak létre.
Amíg a nyugati irányban kalandozó vikingek a tengereket használták, addig a keleti vikingek inkább a belföldi viziutakon, a folyókon közlekedtek. A Volga, a Don és a Dnyeper folyókon hajóztak dél felé, egészen a Fekete- és Azov-tengerekig terjesztve a viking kereskedelmi hálózatot. Ez a vállalkozás rendkívül sikeres volt és azt eredményezte, hogy a hosszú kereskedelmi útvonalak mentén elhelyezkedő főbb állomásokat és városokat katonai erődítményekkel vették körül, adót szedtek és kvázi városállamokként működtek.
Ez a hálózat annyira kibővült és megerősödött, hogy 862-ben a dinasztia alapító I. Rurik vezetése alatt szervezett formát vett fel, az utódai a hatalmi központot Kijevbe helyezték, ahonnan állammá formálták az általuk uralt területeket.
A vikingek Izrael elveszett törzseinek egy elemét képezték, ami azt jelenti, hogy a híres Kijevi Rusz néven ismert birodalom izraelita illetőségű volt, és az izraeliták közvetlenül hozzájárultak a mai Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna államiságának kialakulásához.
Forrás: Church of God
