A hordozható számítástechnikai eszközök terjedésével egyre többen térnek át a kézírásról a gépelésre (akár fizikai billentyűzeten, akár érintőképernyőn). Az amerikai egyetemi előadótermekben már általános kép, hogy minden hallgató előtt ott a laptop, amelyben jegyzetelnek (vagy passziánszoznak). Ezen átalakulásnak megvannak a támogatói és az ellenzői is. A támogatók azt hangoztatják, hogy a digitális fájlokat sokkal egyszerűbb tárolni, megosztani, miközben papírt sem kell hozzá gyártani. Az ellenzők pedig a kézírás vélt vagy valós neurológiai jótéteményeit hangsúlyozzák.
Az utóbbi vélekedés nyert most erős támogatást azzal, hogy Norvég Természettudományos és Műszaki Egyetem kutatói megvizsgálták a gépelő, illetve kézzel író emberek agyműködését, és úgy találták, hogy utóbbiak agyában erősebb a különböző agyterületek közötti kommunikáció, aminek elvileg lehetnek hatásai a memóriaműködésre, illetve a kognitív képességekre is. Már korábbi vizsgálatok is feltárták, hogy a kézzel írt információkat utólag könnyebb visszaidézni, illetve a nyelvtani helyességük is jobb, mint a gépelt szövegeké. Vannak kutatások, amelyek szerint laptopon gyorsabb jegyzetelni, amit azért nehéz elhinni. Az agyterületek közötti kapcsolatokat a feltételezések szerint a betűk kézzel történő formálása erősítheti.
A kísérletekben 36 egyetemi hallgatónak kellett az előttük megjelenő szavakat legépelniük vagy kézzel leírniuk, miközben EEG-vel rögzítették az agytevékenységüket. Amikor kézzel írtak, akkor is érintőképernyőre írtak egy digitális tollal, folyóírással. A gépelés közben egy ujjal kellett nyomkodniuk a képernyőn megjelenő billentyűzetet. Eközben a nagy felbontású EEG-érzékelők 256 elvezetésen rögzítették az agyhullámaikat. A kutatók szerint, amikor kézzel írunk, több érzékünket használjuk, és az ujjak mozgása összetett stimulusként hat az agyra. Mindez hiányzik, amikor egyetlen gombot kell megnyomunk egy ujjal.
Az nem derült ki a kutatásból, hogy csak a folyóírásnak van ilyen pozitív hatása az agyműködésre, vagy a nyomtatott betűk kézzel írásának is hasonló hatása lenne. Számos amerikai iskolában felhagytak néhány évvel ezelőtt a folyóírás oktatásával, arra hivatkozva, hogy a „szépírás” csúnyasága miatt sok gyereket ért szükségtelen trauma kisiskolás korban, miközben teljesen egyértelmű, hogy az íráskép esztétikussága és a mentális képességek között nincs összefüggés. Viszont nyomtatott betűket tanítanak kézzel írni, és a változó korszellem miatt a folyóírás is kezd visszatérni az iskolákba.
