Jogvédők: A „Trump-katasztrófa” után az USA álljon ki újra az emberi jogokért címmel a Szabad Európa immár jól ismert budapesti multimédiás felülete ismerteti, mit vár el az emberi jogok területén a Human Rights Watch jogvédő szervezet Joe Biden elnökségétől.
A Szabad Európa cikke erős felütéssel kezdődik: „Az USA erősítse meg az emberi jogok iránti elköteleződését, szólította fel a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet Joe Biden megválasztott elnököt. Erről a Szabad Európa központi szerkesztősége adott hírt a HRW éves jelentésére hivatkozva.” Röviden ez a lényege a felszólításnak. A cikk ismerteti a hátteret is.
Trump sokat ártott
„Donald Trump négy éve katasztrófa volt az emberi jogokra nézve bel- és külföldön is, írta Kenneth Roth, a HRW igazgatója. Ezért azt kérte Joe Biden megválasztott elnöktől, hogy erősítse meg az USA elköteleződését a kérdésben. Az ország pedig segítse a nemzetközi fellépést az olyan „erős szereplők” ellen, amelyek aláássák a globális emberi jogi rendszert, mint például Kína, Oroszország vagy Egyiptom. Roth szerint a leköszönő elnök semmibe vette azokat a jogi szabályokat, amelyek alapján az életüket féltő emberek menedéket kérhettek, migráns gyermekeket szakított el a családjaiktól, támogatta a fehér felsőbbrendűséget vallókat, aláásta a demokratikus folyamatokat, gyűlöletet szított faji és vallási kisebbségek ellen. Emellett szerinte sokat ártott az USA hitelességének, hogy Trump „egymás után” barátkozott össze autokrata vezetőkkel vagy hogy fegyvereladásokat ösztönzött háborús bűnökben érintett kormányok számára.”
A HRW szerint Bidennek olyan módon kéne átalakítania az USA közvéleménye emberi jogokról alkotott véleményét, az elkötelezettségét annyira be kellene biztosítania, hogy a későbbi elnökök ne tudjanak ilyen könnyen hátraarcot hirdetni a korábbi hozzáállásnak.
Magyarországon is súlyos gondok vannak
„A szervezet jelentése ezen túl szinte az egész világ, nagyjából száz ország vagy térség 2020-as emberi jogi helyzetét értékelte.Magyarországot sem hagyták ki, szerintük ott is súlyos gondok vannak. Kiemelték, hogy a magyar kormány folytatta a jogállam és a demokratikus intézmények elleni támadásait. Ahogy a független média ellen is, megjegyezve, hogy a médiakiadványok többsége közvetve vagy akár közvetlenül is a kormány irányítása alatt áll. Külön említik a legnagyobb független híroldal, az Index.hu átvételét, ami „a kormányhoz igen szorosan kötődő szereplők kezébe került. Kirúgták a főszerkesztőt, majd lemondott az egész szerkesztőség”. A tudományos szabadság elnyomása kapcsán leírják, hogy az Európai Bíróság szerint törvénytelenül zárták ki az országból a CEU-t, de említik például a Színház- és Filmművészeti Egyetem erőszakos átalakítását is.”
Eddig a lapszemle. Hozzátesszük: Ha ez sem jó hír a kisebbségeknek, akkor nem tudjuk, mi az. Az a tény, hogy ezek a régi-új elvek, a gyökeresen más politikai helyzetben megfogalmazott igények ütköznek a magyarországi gyakorlattal, az orbáni politikával, érdekes és nem könnyű választás elé állítja érdekképviseleti szervezetünket. Hic Rhodus, hic salta!