Maróth Gáspár úgy beszélt hisztériáról, hogy a NATO-nak mindössze két országa maradt, ahol a svéd és a finn NATO-csatlakozást még hagyták jóvá. Az egyik Magyarország.
Hisztériának tartja Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, illetve azt, hogy az Országgyűlésnek mielőbb ratifikálnia kelljen a kérdést – derült ki abból az interjúból, amelyet a politikus adott a Spirit FM Exkluzív című műsorának.
Svédország és Finnország az orosz-ukrán háború, illetve az Oroszország jelentette fenyegetés miatt adta fel a több évtizede őrzött semleges álláspontját, és nyújtotta be a felvételi kérelmet a NATO-ba. Ezt az észak-atlanti szervezet mind a jelenleg harminc tagországának – köztük Magyarországnak jóvá kell hagynia. Az erről szóló kérdésre az államtitkár azzal kezdte, az ügyben a magyar álláspont világos, az Orbán-kormány beterjesztette a parlament elé a svéd és a NATO-csatlakozás ratifikálásáról szóló határozatot, de „Magyarországon kemény parlamenti demokrácia van” nagyon szigorú szabályokkal, amelyeket Nyugaton szoktak kétségbe vonni, megvannak a maga kötelező lépései.
Fura, hogy pont ilyenkor nem dicsérik a parlamenti demokráciánkat, amikor hirtelen egy hisztéria miatt azt szeretnék, hogy huszonnégy óra alatt ratifikáljon a illető parlament – fogalmazott a politikus. Nem gondoljuk, hogy hiszterizálni kellene ezt a kérdést vagy ezen a kérdésen keresztül bármit ebből a konfliktusból – jelezte, hozzáfűzve, ahelyett, hogy bizonyos országok vagy bizonyos emberek „hiszterizálnák” ezt a dolgot, azzal kellene foglalkozni, hogy tőlünk függetlenül is vannak elvarratlan szálak a NATO-ban célzott az államtitkár arra, hogy Törökországnak korábban voltak fenntartásai a svéd és a finn csatlakozási szándék miatt.
Leszavazta a Fidesz-KDNP a vitát a finnekről és a svédekről, Magyarországon kívül már csak egy NATO-tagállam van, ahol nem hagyták jóvá a két észak-európai ország csatlakozását
Ami az állítólagos hisztériát illeti, Magyarországon kívül már csak egy olyan NATO-tagállam van, ahol még nem ratifikálták a svéd és a finn csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez. Ez az a Törökország, amelynek autoriter vezetőjeként Recep Tayyip Erdogan biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva nyíltan vétóval fenyegette meg Magdalena Andersson svéd és Sanna Marin finn miniszterelnök kormányát. Június 28-án egy madridi csúcstalálkozón végül született egy háromoldalú memorandum a török kétségek eloszlatására, de az ankarai vezetés aligha fogja törvényhozás elé vinni a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügyét a 2023. júniusi parlamenti választás előtt. Ennek az oka egyszerűen az, hogy Recep Tayyip Erdogan nem akar puhánynak tűnni.
Az interjúban Maróth Gáspár beszélt arról is, hogy Svédország és Finnország a NATO északi szárnyához csatlakozik, Törökországtól Finnországig egy olyan frontvonal húzódik majd, amelyet katonailag orosz részről nem lehet ellensúlyozni, és az ő értelmezése szerint „hihetetlen túlerő” alakul ki a NATO oldalán, amely hozzásegíthet a konfliktus tárgyalásos rendezéséhez. Kitért arra is, taktikai atomfegyverek léteznek, de egyetlenegy felelős, józan ember sem engedheti meg magának, hogy velük fenyegetőzzön. Az embereknek – mondta – meg kell érteni, hogy ez nem játék, emberek halnak meg, és mindenkinek, aki megszólal, „őrült felelőssége” van, hogy ne eszkalálja vagy gyorsítsa ennek a konfliktusnak a terjedését, hiszen ezeknek a fegyvereknek döbbenetes erejük van. Nem véletlenül vagyunk kérlelhetetlenek a kérdésben, hogy csak és kizárólag a tárgyalásos rendezés lehet a megoldás – jelentette ki az államtitkár.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. október 12-én.
