Az RMDSZ alaposan felkészült a történelmi jelentőségű népszámlálásra – ezt megkönnyítette az a tény, hogy a szövetségi elnök és a legtöbb vezető embere székely. Már csak egy apróságot kell elintézni: hogy a magyar identitás mellett/alatt valahogy fel lehessen tüntetni az almagyart is, vagyis a székelyt. Mert az, hogy nem lehet – mint például a német esetében a szászt, a svábot stb., stb. –, elkerülte a felkészültek figyelmét. Nem tudni, mennyi ívet kell újranyomtatni, de nekünk nem ez volt a fő gondunk, hanem az, hogy nem vehettük át a Maszol jó, primőr összefoglalóját, be kellett érnünk a Transindex későbbi, még jobb összefoglalójával. Hogy miért nem vehettük át? Másodsorban azért, mert a Maszol kiadója Felhasználási feltételeiben ezt tiltja (tehát az összeollózott cikkeit csak a kiadó engedélyével lehet/ne újraközölni), de elsősorban a rettenetes – főleg így, választás előtt –, totál szalonképtelen hozzászólások miatt…

“A BBC olyasvalami, amit az egész világ irigyelve csodál. Így teljesen helyénvaló, hogy a kormány habzószájú őrült tagjai tönkre akarják tenni” – bizonyos szempontból ez a legfontosabb mai cikkünk. Nem azért, mert újabb szög a kelekótya Boris Brexit Johnson politikai koporsójába, még csak azért sem, mert fókuszba állítja az egyik legnagyobb brit csodát, a BBC-t, hanem mert középpontjában Johnson volt főtanácsadója, Dominic Cummings áll, aki a miniszterelnök ellen fordult, „esküre készen”, hogy eláztassa a bírók előtt is, miután az a munkahelyén már elázott, miközben kint a járvány tombolt. De ha már a BBC, a világ legnagyobb – állami tulajdonú, tehát közszolgálati – műsorszolgáltatója szóba került, mi a véleményük druszánk – és, bevalljuk, kedvencünk – kijelentéséről? („A BBC olyasvalami, amit az egész világ irigyelve csodál. Így teljesen helyénvaló, hogy a kormány habzószájú őrült tagjai tönkre akarják tenni”.) Visszatérve Cummingsre: tehát lehet…

„Úriember nem gyárt szójátékot” – mondta Freud Zsiga. Azóta az úriember fogalma sokat változott. Et tu, mi pedofili, Brute!

Hogy Orbán tizenhat éve nem mert kiállni senkivel nyilvános politikai, választási vitára, nem csupán a demokrácia megcsúfolása, de hatalmas ütőkártya otthoni és külföldi ellenzékének kezében – hogy fogja ez az ember viselni idegekkel? (Mi pedig humorral, hogy milyen kifogásokat fejelnek még kapura…) Ugyanakkor emlékezetes, hogy egy újságíró a legutóbbi helyhatósági választás után mégis elkapta, emlékezetes beszélgetés lett belőle:

A világ talán legjobb kézilabdacsapatának talán legjobb kézilabda szakértője dobogóra, sőt döntőre esélyesnek jósolta a magyar válogatottat, annál is inkább, mert az EB-n otthon – a külön erre az alkalomra épített arénában! – játszva vehette a csoportakadályokat. A csapat evolúcióját címek evolúciója jelzi egy igazi nemzeti drukkerportál felületén:
Sikeréhesen várja a magyar férfi kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságot – a csapat álma a legjobb hat között játszani a záró hétvégén

A korábbi kézilabda-világklasszis, Nagy László: „Álmaim között a dobogó szerepel”

Felavattuk! 20.022 néző 2022 első nagy magyarországi sporteseményén

Magyarország – Hollandia: zavarodott játékkal fájdalmas vereség a részben hazai kézi-EB nyitómeccsén

Hősies győzelem: Magyarország – Portugália 31-30!

Izland Hollandiát is legyőzte – nekünk kötelező három góllal verni őket!

Nem sikerült a bravúr, elúszott a hajó: Izland – Magyarország 31-30

A játékosok egybehangzó véleménye az Eb-kiesés után: Ennyi hibával nem lehet mérkőzést nyerni!

Az esélyesség vagy inkább az elvárások terhe? Derűsebb országokban a teljesítménykényszer „alulról” jön, a sportból, legfeljebb társadalmilag meghatározott, politikailag – ideológiailag, „nemzetstratégiailag” – nem. „A gigastadionban gigafájó kudarcot vallott a válogatott. Talán megoldás lehet lebontani, és egy kisebbet építeni. Az legalább nem tesz akkora terhet a nyakakba. Meg akkor, a rombolás után, megint lehet építkezni.” (Népszava) Lehet, mert kell. Innen szép tornát nyerni.

Férfi kézilabda-Eb: Kikapott Izlandtól és kiesett a magyar válogatott

Máshol szigorodnak a járványellenes intézkedések. A Euronews írja meg (többek közt), hogy hétfőn a francia parlament megszavazta az oltási igazolvány bevezetését. „Az új jogszabály értelmében szabadidős intézmények, éttermek, pubok, tömegrendezvények látogatása, távolsági közlekedési járművek használata csak ennek birtokában lesz lehetséges. Ha az alkotmánybírósági fellebbezések gyorsan lezárulnak, a kormány akár január 20. után be is vezeti az igazolványt.” Nálunk, Romániában a folyamat ellentétes, az igazolvány olyan, mint Karinthy pincére: először sokáig nem jön, aztán nem jön egyáltalán. Magyarországról most ne beszéljünk.