Zsúfolt év elé nézünk. 2024 nem csak döntő jelentőségű választások éve számos országban, az Európai Unióban, de olimpiai év is. A XXXIII. nyári olimpiai játékok több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény hivatalosan a 33., ténylegesen – vagyis ha nem számoljuk bele a világháborúk miatt elmaradt játékokat – csak a 30. megrendezett újkori ilyen ünnepség lesz, egyben az utolsó, amelyet Thomas Bach NOB-elnöklete alatt rendeznek.

A képet Russian Olympic Uniform címmel a cseh Reflex cseh magazin közölte, felajánlva orosz sportolóknak az olimpiai egyenruha tervezését. (Hozzánk a facebook-bejegyzés egyik diplomata barátunknak köszönhetően jutott el.) A lehető legbeszédesebb kép, a lehető legbeszédesebb üzenet. Különösen miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) legutóbbi, pénteki döntése szerint indulhatnak orosz és belarusz sportolók a jövő nyári ötkarikás játékokon.

Valamit az előzményekről. A NOB a 2015 júliusi kongresszusán bejelentette, hogy 650 ezerről 250 ezer euróra (2015-ben 77,5 millió forint) csökkentette a rendezésre jelentkezők pályázati díját, valamint azt, hogy a jelentkezők között nem tartanak előszűrést, így minden város versenyben marad a végső döntésig. A pályázó városok közül Boston, Hamburg és Róma után 2017 márciusában Budapest is visszalépett. A NOB végrehajtó bizottsága 2017 júniusában azt javasolta, hogy a 2024-es és a 2028-as nyári olimpia rendezési jogát egyszerre ítéljék oda. A javaslatot 2017 júliusában fogadták el. 2017. július 13-án Los Angeles és Párizs megegyezett, hogy Los Angeles a 2028-as olimpiát, míg Párizs a 2024-es olimpiát rendezi.

A háború miatt az orosz sportolók – meghívásos alapon és az olimpiai ötkarikás zászló alatt – annak ellenére részt vehetnek a játékokon, hogy a NOB felfüggesztette az orosz nemzeti bizottság tagjait. A döntés hivatalos oka, részletesen kifejtve az volt, hogy az orosz szervezet egyoldalúan befogadta az Ukrajnától elfoglalt területeken tevékenykedő sportbizottságokat. Mivel az orosz sportolókat a NOB nem akarta büntetni hazájuk kormányzatának politikájáért, a nemzetközi sportági szövetségek személyenként hívják meg őket az eseményre. Tehát miután az orosz és fehérorosz versenyzőket a háború miatt korábban eltiltották a nemzetközi versenyektől, december elején a NOB megerősítette, hogy semleges zászló alatt és csak egyéniben, de lehetőséget ad orosz és fehérorosz sportolóknak arra, hogy részt vegyenek a jövő évi párizsi olimpián. (Nem indulhatnak olyan sportolók, akik nyíltan támogatták a háborút vagy akik szerződésben állnak a két ország hadseregével vagy nemzetbiztonsági szolgálatával.) Az ukránok és az oroszok egyaránt elítélték a NOB döntését. „A NOB lényegében zöld utat adott Oroszországnak az olimpia felfegyverzésére. A Kreml minden orosz és fehérorosz sportolót fegyverként használ propagandaháborújában. Arra kérek minden partnert, hogy határozottan ítélje el ezt a szégyenletes döntést, amely aláássa az olimpiai elveket” – ezek Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavai.

A véres képekről eszünkbe juthat az abortusz elleni tiltakozás is, amely az egész világot megosztja, nagyjából a liberális-illiberális törésvonal mentén, elég kemény adut jelentve előbbiek számára a választásokon.

Magyarországon hatalmas tüntetés volt a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés világnapján, 2022. szeptember 28-án, jogvédő szervezetek és civilek tiltakoztak a „szívhangos” abortusztörvény-módosítás ellen a Parlament előtt.

Az egyik jelszó ez volt, Pintér Sándor (nem egészségügyi) miniszternek címezve: „Sándor, Sándor, tűnés a pinámból!”