A Political Capital elemzője szerint kérdéses, működhet-e az uniós elnökség alatt is az Orbán Viktortól megszokott kettős beszéd, vagyis az, hogy Magyarország kormánya belföldön erősen Európai Unió-ellenes kampányt folytat, és autoriter intézkedéseket tesz, miközben az uniós elnökség miatt nagyobb figyelem jut Magyarországra. Az Európai Parlamentben továbbra is bizonytalan a kormánypárt helyzete – Hunyadi Bulcsú a Fidesz mozgásából arra következtet, hogy a kormánypárt minden áron el szeretné kerülni, hogy partvonalra szoruljon, a győztesek táborából azonban kimaradni látszik.
Magyarország július 1-én, hétfőn veszi át az Európai Unió soros elnökségét. A kormány kommunikációjából úgy tűnhet, hogy a fél éves elnökség során konszolidáltabb hangnemet szeretne megütni, mint ami általában jellemzi az Európai Unióval kapcsolatos kommunikációját, de a Political Capital elemzője szerint ez nem lesz feltétlenül így. – Azt kommunkálja a magyar kormány, hogy pragmatikus elnökségre készül, a párbeszédre és az európai ügyek menedzselésére koncentrálna, de a magyar elnökség szlogenjéből is látszik, hogy a szurkálódó, provokáló taktikát nem teszi félre. A kormánypárt hónapokig azzal kampányolt, hogy el kell foglalni Brüsszelt, a választói ehhez vannak szokva. Ezért arra számítok, hogy a szokásos kettős beszédet alkalmazza majd a Fidesz, amelyben szétválik a valóság és a retorika, és az ügyek csendes menedzselését színpadi füsttel takarják el – mondta a Magyar Hangnak Hunyadi Bulcsú.
Orbán találkozott Melonival, biztosan nem lesznek egy uniós pártcsaládban – Az olasz kormányfő azt mondta, hogy „Viktorral megismételtük, hogy támogatjuk az ukrán függetlenséget és szuverenitást”.
Az elemző szerint ez azonban az elnökség során több kockázatot rejt majd, mint egyébként. – Kérdés, hogy ez a kettősség mennyire működik majd olyan helyzetben, amikor nagy figyelem irányul Magyarországra. És szinén nagy kérdés, hogy az olyan autoriter lépeseket, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatai a Transparency International és az Átlátszó ellen, tolerálják-e majd az európai intézmények és partnerek – tette hozzá az elemző.
Az Európai Parlamentben a Fidesz helyzete továbbra is bizonytalan, de úgy látszik, hogy nem jutott be a győztesek táborába. Bár Hunyadi szerint objektív mércével mérve a kormánypárt számára nem volt sikertelen az európai parlamenti választás, és még a visszaesés dacára is viszonylag nagy delegációt küldhet a parlamentbe, az viszont kudarcnak tekinthető hogy nem kerültek be a Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportba. Azt a 2021 után kitűzött célt pedig, hogy az ECR és a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoportja között összehozzanak egy tágabb együttműködést, már tavaly nyáron el kellett engedniük. Hunyadi szerint ekkortájt kezdtek el a Fidesz politikusai arra utalni, hogy az elsődleges cél az ECR-be való bekerülés.
– Az objektív győztese a választásnak az Európai Néppárt (EPP) lett, más szempontból viszont az ECR, ami a legnagyobb mértékben tudta növelni a létszámát. Az, hogy nem lehetett tagja a Fidesz ennek a győztes csoportnak, komoly sikertelenség, főleg, ha hozzávesszük, hogy a Fidesz hirtelen nagyra nőtt ellenzéki kihívója, a Tisza rögtön beülhetett az EPP-be, ami komoly fegyvertény nekik – mondja Hunyadi.
A Fidesz egy új képviselőcsoport megalapításával próbálkozik, pedig korábban szó volt arról is, hogy akár az ID-hez is csatlakozhatnak – Az ID-ben részt vevő egyes pártok is hangoztatták, hogy várják a Fideszt a soraikba, most mégis azt látjuk, hogy a Fidesz „saját”, részben közép-európai pártokból álló képviselőcsoport megalapításán dolgozik ahelyett, hogy a könnyebb utat választanák, és az ID-hez csatlakoznának – mondta az elemző, aki szerint ennek valószínűleg az az oka, hogy a Fidesz nem akar a partvonalon kívülinek számító pártokhoz csatlakozni.
– Olyan pártok ülnek az ID-ben, amelyeknek az orosz kötődésére komoly bizonyítékok vannak, köztük több nagyon szélsőséges. Bár az AfD kizárásával ez a helyzet enyhült, de továbbra is partvonalon vannak – mondta Hunyadi. Hozzátette: kérdés, mennyiben fog ez változni. A holland Szabadságpárt ugyanis a holland kormánykoalíció legnagyobb ereje, és Marine Le Pennek pártjának is van esélye arra, hogy megnyerje a francia előrehozott választásokat, és az őszi osztrák választás is hozhatja az osztrák Szabadságpárt sikerét. – Ez valamennyit enyhíthet az ID elzártságán, beljebb léphetnek a partvonalról. Hogy mennyire, az attól is függ, hogy alakul majd a belpolitika ezekben az országokban – vélekedett Hunyadi.
Hosszú távon egyelőre semmilyen lehetőség sem zárható ki szerinte. Elképzelhető, hogy a Fidesz a jövőben az ID-hez csatlakozik, az is, hogy megalakítja az új frakciót, de az is, hogy ez nem sikerül, és független státuszban maradnak a Fidesz képviselői, ami a Néppártból való 2021-es kilépés óta fennáll, és csökkenti a képviselők érdekérvényesítési képességét.
