A környezetvédelmi civilszervezeteket okolja a sóbánya beomlását megelőző munkálatok elmaradásáért Bogdan Ivan gazdasági miniszter, aki szerint a hódpopulációra hivatkozva szabtak gátat a munkálatoknak a környezetvédők, tájékoztat a Digi24. Marton Attila biológus szerint azonban ezek a szervezetek ha akartak sem tudtak volna beleszólni a terület kezelésébe.
A parajdi sóbánya sorsa május hatodika óta kérdéses, amikor a heves esőzések okozta vízszivárgás miatt átmenetileg bezárták, azonban a szivárgásokból pár hét leforgása alatt beömlő víz lett, az átmeneti állapot pedig, egyre inkább úgy tűnik, hogy maradandó veszteséggé válik.
Jelenleg a felszín már több ponton megsüllyedt, a hatóságok pedig evakuálták a veszélyzónába eső házakat. A legsúlyosabb forgatókönyv szerint a bánya mennyezete összeomolhat, árhullámot indítva el a felszín felé, hogy ezt megelőzzék, a helyszínen védőgátat építenek.
A vízügy közölte, hogy a helyzetet a Korond-patak vízhozamának hirtelen megnövekedése, valamint a 2012-ben elkezdett munkálatok félbehagyása okozta. Már 2016-ban is voltak jelei annak, hogy a vízbeszivárgás súlyosbodhat, akkor a bánya elárasztódott, miután a hódok gátat építettek a Korond-patak medrében, és részben elterelték azt.
Közleményekben hárítja a felelősséget és mutogat egymásra a két állami vállalat, amelyik a parajdi sóbánya ügyében illetékes, a vízügy és a sótársaság, a helyiek pedig az RMDSZ helyi és megyei vezetőit is bírálják, illetve a parlamenti képviselőket, szenátorokat, akik szerintük tudtak a veszélyről, mégsem intézkedtek időben. Most azonban egy új csoportra akarják ráhúzni a sósvizes lepedőt, mégpedig a környezetvédőkre.
Ez egy rendkívül bonyolult helyzet Bogdan Ivan gazdasági miniszter szerint, aki kollégái értékelésére hivatkozva elmondta, körülbelül 130 millió lejre lenne szükség ahhoz, hogy teljesen eltereljék a patak medrét, nagy teljesítményű szivattyúkat használjanak a föld alatti víz eltávolítására, majd visszaállítsák az eredeti állapotot, és megerősítsék a bánya járatainak falait. „Jelenleg egy olyan értékelés előkészítésén dolgozunk, amely a turisztikai hozzáférés újraszervezésére és -rendezésére irányul” – tette hozzá.
A felelősség azonban szerinte nem másra hárul, mint a környezetvédőkre, akik megakadályozták az elmúlt három évben a Korond-patak elterelését, az ottani hódpopuláció jólétére hivatkozva. „Számomra ez nevetségesnek tűnik, és nagyon remélem, hogy ebben a Románia számára rendkívül fontos helyzetben az illetékes környezetvédelmi hatóságok felülvizsgálják az ilyen beruházások lehetőségét, mert nekünk szükségünk van erre a beavatkozásra” – mondta a miniszter.
A gazdasági miniszter azt javasolja a környezetvédelmi hatóságoknak, hogy a jövőben ne a hódok élőhelye élvezzen elsőbbséget, hanem az emberek biztonsága és a sóbánya védelme. Szerinte egyértelmű prioritásként kell kezelni a Korond-patak elterelését és a sürgős beavatkozásokat, még akkor is, ha ez a hódpopuláció korlátozását jelenti.
Az környezetvédelmi civilszervezetek 2018-óta nem vesznek részt a természetvédelmi területek kezelésében, és nincsenek eszközeik arra, hogy bármit is megtiltsanak, reagált a kijelentésekre Marton Attila biológus, közszereplő egy Facebook-bejegyzésben. Hozzátette, a sóbánya környékén lévő rezervátumok a Nemzeti Természetvédelmi Területek Ügynökség fennhatósága alá tartoznak, a környezetvédők legjobb esetben csak felhívhatják a figyelmet a környezeti problémákra.
„Bár divatos kifogás a környezetvédelmi civil szervezeteket hibáztatni, nagyon nehéz elhinni, hogy ez elég ahhoz, hogy fedezze a hatóságok mulasztását. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy Hargita megye képviselői és szenátorai, a Hargita Megyei Tanács elnöke és tagjai, Parajd polgármestere és a Helyi Tanács tagjai, és az általuk a Parajdi Sóbánya élére kinevezett vezetőség nézzenek a választópolgárok szemébe, ismerjék el alkalmatlanságukat és tétlenségüket, és azonnal nyújtsák be lemondásukat.” – mondta.
