Katasztrofális koronavírus kezelés, erősödő ellenzék és uniós elszigeteltség: Magyarország autoriter kormányfője bajban van – elemzés.
Orbán Viktornak nem mennek jól a dolgai. Mindenekelőtt van ez az egy szám, amitől Magyarország miniszterelnöke még durva médiapolitikájával sem tud megszabadulni: 2960 koronavírus- haláleset egymillió lakosra vetítve. Ez a kis kelet-európai ország jelenlegi járványügyi adata. Ez a világ legrosszabb adata. A lakosság számát tekintve Magyarországon majdnem tizenhétszer annyi Covid-áldozat van, mint a legutóbbi időben oly súlyosan sújtott Indiában (178). Egy olyan miniszterelnök számára, aki tizenegy éve abszolút többséggel kormányoz, ez rossz bizonyítvány. És ezért van az, hogy a magát illiberálisnak valló politikus, aki többször is kihívta az EU-t a nemzeti különútjaival, most maga is nyomás alá került. Mert tizenegy hónap múlva új parlamentet választanak Magyarországon.
A közvélemény-kutatásokban Orbán Fidesze 48 százalékkal még mindig jól áll. A járvány kitörése előtt azonban a jobboldali nacionalista kormánypárt időnként 56 százalékon állt. Orbán számára azonban sokkal drámaibb az ellenzék újjáalakulása. A miniszterelnök eddig szinte vakon támaszkodhatott arra, hogy a szociáldemokraták és a zöldek, a liberálisok, a polgári demokraták és a szélsőjobboldali Jobbik egymást marcangolják. Most azonban Orbán ellenfelei véget vetettek minden viszálynak, és olyan választási szövetséget kötöttek, amely a közvélemény-kutatásokban a Fidesz szintjén áll. Pedig az ellenzéknek csak egy közös programja van: az “Orbán-rendszer legyőzése”.
Ha hinni lehet Török Gábor budapesti politológusnak, akkor Orbánnak tizenegy év óta először van oka arra, hogy “aggódjon a hatalomban maradásért”. És ennek nem csak a világjárványhoz van köze. Orbánnak még nagyobb gondjai vannak az EU-ban. Március közepén a Fidesznek többéves vita után ki kellett lépnie az Európai Néppártból (EPP). Orbán megelőzte a kizárást a keresztény-konzervatív pártcsaládból, amelyhez a CDU/CSU is tartozik. A magyar, akit egykor Helmut Kohl politikai nevelt fiának tekintettek, ezzel elvesztette a legerősebb uniós állam támogatását. A német konzervatívoknak végre elegük lett Brüsszel elleni támadásaiból és antidemokratikus programjából.
Oroszország és Kína közelsége
Orbán uralkodásának története valóban olyan, mintha a tekintélyelvűség kézikönyvéből vették volna át. A médiát nagyrészt a kormány ellenőrzése alá vonta, megtámadta az igazságszolgáltatás függetlenségét és csorbította az akadémiai szabadságot. A 2015-ös menekültválság óta Orbán Viktor a “keresztény Nyugat védelmezőjeként” tetszeleg, és az uniós jogot megkerülve a megszüntetés határáig szigorította a menekültügyi törvényeket.
Keresztény? A valóságban a Fidesz “feladta a kereszténydemokrata értékeket” – mondta Markus Söder, a CSU vezetője nem sokkal az Orbánnal való szakítás előtt. Akkor már nem volt olyan nagy a félelem az EU-ban az “új jobboldal” kialakulásától, amit a magyarok meghirdettek. Orbán ugyanis most nagyrészt elszigetelten áll Európában. A Brexittel az erős EU-szkeptikusok:a szigetországon belülről kiléptek az Unióból. Olaszországban a jobboldali Matteo Salvini veszített a befolyásából. És repedések mutatkoznak Orbánnak a lengyel PiS-szel kötött szövetségében is.
Tavaly a varsói és a budapesti kormány kemény harcot vívott az Unió jogállamiságra vonatkozó szigorúbb szabályai ellen – és vesztett. Aki nem tartja be a demokratikus értékeket, annak a jövőben bírságra kell számítania. Mindketten fellebbeztek a legfelsőbb uniós bírósághoz. Azóta azonban Magyarország és Lengyelország egyre jobban elhidegült egymástól. Ez mindenekelőtt Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz való közelségének köszönhető, akit Varsó agresszornak tekint. Budapesten viszont a moszkvai székhelyű Roszatom atomvállalat új reaktorok építését erőlteti a paksi atomerőműben. És amikor a Corona-járvány tavaly télen elszabadult Magyarországon, a kormány nagy mennyiségben vásárolta meg az orosz Szputnyik V vakcinát, anélkül, hogy megvárta volna az EU jóváhagyását.
Orbán ugyanakkor Kína közelségét keresi. Ott oltóanyagokat is vásárolt, legutóbb pedig egy kínai elitegyetem építését kezdeményezte Budapesten. Nem sokkal később Magyarország Brüsszelben megvétózott egy Kínát bíráló uniós határozatot. Ez már a végső fordulat a tekintélyelvűség felé? Sok jel utal arra, hogy a futballrajongó Orbán politikai végjátékába lépett. 58 évesen még mindig rengeteg energiát sugároz. De ő már nem az az örökifjú “nagyhatalmú miniszterelnök”, aki még francia elnököket és egy német kancellárt is maga előtt kergetett.
A jövő viszont úgy tűnik, hogy másoké: amilyen például Annalena Baerbock (40), a német Zöldek csillaga. Pártja a legkeményebb Orbán-ellenes irányvonalat képviseli az Európai Parlamentben. A végeredmény egy olyan konfrontáció lehet, amelyben már a “Hungexit” – Magyarország kilépése az EU-ból – sem kizárt.
Címkép: Orbán fotója a Frankfurter Rundschauban
A cikk magyar változata: Újnépszabadság
Megjelent az Újnépszabadságban 2021. május 11-én.
