Összeállítás egy évről-évre, napról-napra fontosabb világnap alkalmából. Szeressük Földünket, a Kozmoszban e kívül nincsen számunkra hely! Összeállításunk frissül!
A Föld napja, április 22. alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” (Wikipédia)
Elsőként álljon itt a történeti áttekintés – van-e rá alkalmasabb forrás, mint a Föld Napja alapítvány? A Föld Napja Alapítvány remek honlapját érdemes nem csak az évfordulón nézegetni…
A Föld Napja története
1970-BEN KEZDŐDÖTT
Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
1990-BEN VILÁGMOZGALOMMÁ VÁLT
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagosodást, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával.
Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐK KÖZÖTT CSATLAKOZOTT
A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.
A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.
Az alapítvány a szemléletformálás érdekében évről évre jelentős külföldi művek, sőt magyar szerzők környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Könyveink közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken, főiskolákon. Az alapítvány eddig több mint 50 könyvet, ismertető füzetet és négy társasjátékot jelentetett meg, többek között 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.
AZ ELSŐ 10 ÉV
A világméretű Föld napja mozgalom 2000-ben volt 30 éves, a magyarországi Föld Napja Alapítvány pedig 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elindítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000-ben még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz, és hívja fel a figyelmet a Föld napján, április 22-én a környezeti veszélyekre. A 2000. évi, félmilliárd embert mozgósító világmegmozduláshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Többek között egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal fordult a jövő nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a romlás természete című könyvével a döntéshozókhoz. Természetesen összefogva több civil szervezettel. Bővebben: Egyetlen nap kevés…
20 ÉV UTÁN IS EGYÜTT
A magyarországi Föld napja mozgalom 2010-ben volt 20 éves. És bár sokat tettünk az elmúlt húsz évben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyűjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.
És ez a változás nem a távoli jövő eseménye. Az éghajlatváltozás már itt van. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és fokozódik a felmelegedés üteme az utóbbi. Tennünk kell, tegyünk ellene együtt, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedést.
Cselekednünk kell, és ebben a Föld Napja Alapítvány is aktívan részt vállal ugyanúgy, ahogyan 20 éven át tette ezt. Vigyázzunk Földünkre, jövőnkre, és tartsuk 2 Celsius-fok alatt a felmelegedést. Figyelje programjainkat és csatlakozzon. Cselekedjünk együtt!
40 ÉVES A VILÁGMÉRETŰ MEGMOZDULÁS
A kezdettől, 1970-től 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 000 szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák „az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek”.
25. – 45. ÉVFORDULÓK ÉVE
2015-ben ünnepli 25. évfordulóját a magyarországi Föld napja mozgalom, és ez a 45. évfodulója a Föld napja világmozgalomnak. Sokat tettünk, de nem eleget – ezért is volt 2014 az eddigi legmelegebb év a Földön a mérések 1900 körüli kezdete óta.
Nincs idő tovább halogatni a cselekvést. 2100-ig szinte teljesen ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz) az IPCC legújabb jelentése szerint, ha el akarjuk kerülni az 5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést. 2015 december – esély a közös cselekvésre, ekkor lesz Párizsban a 196 országot érintő ENSZ-klímakonferencia. Az utolsó esély arra, hogy a világ vezetői a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás problémájára.
Egyetlen nap kevés… Hiába cselekszik ma már több mint egymilliárd ember 192 országban egy napon, a Föld napján a környezetért, élhető jövőnkért. Egyetlen nap kevés. 2015. április 22-től legyen minden héten Föld napja. Rajtad a sor, a változás Te magad légy.
FÉL ÉVSZÁZADA KEZDŐDÖTT – (30.) 50. ÉVFORDULÓ
2020. Újabb 5 év telt el, a mára már önszerveződő magyarországi Föld napja mozgalom 30. évfordulóját ünnepli, és ez az 50. évfodulója a Föld napja világmozgalomnak.
Ez az 5 év volt az eddigi legmelegebb a Földön a mérések 1900 körüli kezdete óta, és a következő 5 még melegebb lesz, ha nem változtatunk radikálisan életmódunkon. Az IPCC szerint 10 évünk maradt, hogy elkerüljük a 1,5 fokos felmelegedést. Sokat tehetünk 10 év alatt, számos ország és város hirdetett klímavészhelyzetet, újra több millió fiatal tüntet világszerte cselekvésre buzdítva, és erre szólít fel mindenkit az Earth Day Network is a Föld napja 50. évfordulóján.
50 éve 20 millió amerikai vonult utcára április 22-én, és sokat elértek. 2020. április 22-én is emeljük föl szavunkat milliónyian, most már világszerte. Hallják meg szavunkat azok a döntéshozók, akik a túlfogyasztásra épülő gazdasági növekedést a környezet, a klíma védelme elé helyezik, pedig tudják, hogy a korlátlan növekedés és a klímavédelem kizárja egymást. Hallassuk a hangunk, és cselekedjünk.
A Föld napja ma már alig érdekel valakit, pedig óriási hatással volt a környezetvédelemre – írja a Qubit, igaz, nagyon fiatalon, és akkor 2018-ban, amikor a cikke megjelent, még nem volt járvány, és másak voltak a politikai körülmények is… De azért lássuk!
Santa Barbara partjainál 1969 januárjában 13-16 millió liter nyersolaj ömlött a tengerbe, miután felrobbant egy olajfúró platform. Gaylord Nelson, Wisconsin állam demokrata párti szenátora ezután kezdeményezte, hogy a következő év április 22-én szerte az Egyesült Államokban egy egész napot szenteljenek a környezetvédelemnek. A pár hónap alatt Earth Day Network néven tömegmozgalommá szerveződő kezdeményezés hatására milliók vonultak utcára a tiszta vízhez és levegőhöz való jogot, az élővilág védelmét garantáló intézkedéseket és törvényi szabályozást követelve.
Az 1970-es első demonstráció címlapot ért a New York Times-ban Fotó: Wikipédia
De milyen hatást gyakorolt a világra az 1990-től nemzetközinek számító mozgalom?
Az amerikai sajtóadatbázisok tanúsága szerint bő másfél évtizedig alig három tucatszor került be a lapokba a Föld napja, aztán az 1980-as évek végén berobbant a közbeszédbe, és a tudományos és politikai diskurzus tárgyává tette a klímaváltozás egyre inkább nyilvánvaló jelenségét. A Quartz elemzése szerint az évtized derekára az éghajlatváltozás vált a környezetvédelemmel foglalkozó hírek kulcsszavává. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásáról szóló, az ENSZ 1992-es éghajlat-változási keretegyezményét gyakorlatban is megvalósító 1997-es kiotói jegyzőkönyv aláírásnak idején már csak az nem tudhatta, hogy nyakán a „climate change”, aki nem fogyasztott semmiféle sajtóterméket – legalábbis az USA-ban.
Az ezredforduló után még inkább az éghajlatváltozás uralta a médiát, miközben a modern környezetvédelem születésnapjának tartott április 22-i akciók egyre kevésbé tüntek ki a hírzajból.
A Föld napjának tudható be, hogy az újraerdősítés, a műanyagszennyezés megszüntetése is a globális közbeszéd tárgyává vált, ahogy az is, hogy egyre több nő került környezetvédelmi kulcspozícióba világszerte. A megújuló energián alapuló ipari, technológiai beruházások, a zöld gazdaság világméretű expanziója szintén az 1970-es kezdeményezés hozadéka, mint ahogy bizonyos értelmezésben a szél- és napenergia sikere is a Föld napjának köszönhető.
*
Karácsony Gergely: Zöld és szociális fordulatra van szükség – ezzel a címmel a Magyar Hang ismerteti az MTI közleményét a Budapest főpolgármestere közösségi oldalán feltett videóról.
A Föld napja alkalmából közösségi oldalán közzétett videójában Karácsony Gergely kiemelte: a klímavédelem, környezetvédelem kérdésében sokat lehet tanulni Ferenc pápától, aki szerint a klímaváltozással és a környezet pusztításával szemben „csak akkor tudunk hatékonyan fellépni, ha egyszerre harcolunk a szegénységgel és a szociális problémákkal is”.
A politikus szerint most, amikor egy éve élünk a járvány árnyékában, és elérhető közelségbe került, hogy az élet visszazökkenjen a rendes kerékvágásba, el kell dönteni, „ott akarjuk-e folytatni, ahol a járvány előtt abbahagytuk, vagy képesek leszünk” változni és változtatni, új normalitást teremteni. „Én ebben az új normalitásban, a dolgok másfajta menetében hiszek” – szögezte le, hozzátéve, fenntarthatóbb és emberségesebb politikára van szükség a világon és Magyarországon is. Úgy vélte, a járvány „halogathatatlanná” tette a rendszerszintű változtatásokat.
Mint mondta, az embert kell a cselekvés középpontjába állítani, az ő biztonságát, egészségét, jólétét és jól-létét, de az „ember” nem jelentheti a kiváltságos keveseket. „Zöld és szociális fordulatra van szükség Magyarországon, mert ez az országunk legjobb esélye” – mondta, hozzátéve, hogy ennek a fordulatnak arról a világnézetről kell szólnia, „amely nem hajlandó elfogadni, hogy a gyerek sorsának el kell dőlnie születése pillanatában, hogy az emberhez méltó élet és az ilyen élethez való esély biztosítása előrébb való, mint az úgynevezett pénzügyi piacok érdeke”.
Úgy vélte, a zöld és szociális szemléletet a nagyvárosokban kell érvényre juttatni, ezt kezdték el Budapesten is. Felidézte, a budapesti klímastartégiában meghatározták, mit kell tenni annak érdekében, hogy 2030-ig a klímaváltozást okozó szén-dioxid-kibocsátást 40 százalékkal csökkenteni lehessen a fővárosban 2015-höz képest, és mérsékelni lehessen a klímaváltozás már elkerülhetetlenül jelentkező hatásait. Hangsúlyozta: a klímavédelem szempontjait minden fővárosi beruházásban érvényesítik, élhető és zöld várost teremtenek, amely a vas és beton helyett az emberekről szól.
*
Szempont ez is: Nem pusztítjuk el a Földet. Valami sokkal rosszabbat csinálunk. A Player.hu régi, 208-as cikke:
A klímaváltozás, a globális felmelegedés és mindezek következménye egyre fenyegetőbb Damoklész kardjaként lebeg az emberiség feje felett. Igen, még azok fölött is, akik nem hisznek benne, ugyanis már régóta nem hit kérdése mindez: az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás okának az ember tevékenységét nevezi meg.
A világ józanabbik és belátóbb fele igyekszik is egyre többet és többet tenni, hogy ezt a folyamatot először legalább bizonyos racionális mértékig lelassítsuk. A világ tagadóbbik fele hazugságnak tartja az egész felmelegedési ügyet. A világ pánikoló fele pedig azt a hangzatos mondatot ismételgeti, hogy elpusztítjuk a Földet. (…)
Nem, hölgyeim és uraim. Nem pusztítjuk el a Földet. Az emberi lakhatásra alkalmas feltételeket írtjuk szép sorban a bolygónkon. A kiszáradás közelébe került tavak, a metánnal teli szibériai jégrétegek fenyegető olvadása, a jégmezők megszűnésével kipusztuló fajok, a túlnépesedéssel túlhasznált készletek, a felmelegedés következtében terjedő vírusok és a levegő összetételének lassú megváltozása mind-mind olyan faktorok, melyek a földi élet kipusztulása felé mutatnak bolygónyi mutatóujjal. Az 1950-es évek óta kihalási eseményként aposztrofálják azt, ahogy pusztítjuk a földi életet; 2007-re a Föld fajainak tíz százalékát pusztítottuk ki direkt és indirekt módon, mostanra pedig 30%-uk sodródott a kihalás szélére. Egyes előrejelzések a következő évszázadra már az ember számára végzetes hatásokat jósolnak, ha ugyanilyen tempóban folytatjuk az élővilág számára káros emberi aktivitásokat. Gáz? Igen, nagyon gáz. És szó szerint.
És igen, lehet, hogy a kihalás felé tartunk, lassabban vagy gyorsabban. Azonban a Földet mi nem tudjuk és nem is fogjuk elpusztítani. A Föld kb. 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, a felszínén cirka egymilliárd év múlva jelent meg az első élet.
Azóta öt nagy tömegkihalás sújtotta a Földet, melyek okai mind-mind eltérőek, de abban megegyeznek, hogy utána teljesen megváltozott a földi élet. Mi, emberek kb. 200-300 ezer éve kezdtük el taposni a felszínét, ami igazán nem sok az előttünk eltelt több milliárd évhez képest.
Szóval a Föld bőven itt volt már előttünk is, és bőven túl fog élni minket, emiatt nem kell aggódni. Köszöni szépen, jól lesz nélkülünk is. Amiatt aggódni pedig, hogy igazából csakis magunk alatt vágjuk a fát… nos, amiatt talán érdemes.
*
Föld napja: választás elé állítja a Párbeszéd Orbánékat
MTI–OS A Párbeszéd közleménye
Parlamenti határozati javaslatot nyújtott be a Párbeszéd a Föld napján annak érdekében, hogy a kormány ne költhesse klímagyilkos célokra az uniós támogatásokat. Nincs kibúvó: Orbánéknak választaniuk kell a fenntartható magyar jövő, illetve a multinacionális iparvállalatok és a Fidesz-oligarchák érdekei között.
Annál, hogy évente csupán egyetlen napon figyelünk oda lakóhelyünk, a Föld szükségleteire, csak az lehet rosszabb, ha egy olyan nap sincs, amikor a fenntarthatóság fontosabb lenne a pillanatnyi haszonnál.
Az Orbán-kabinet 11 éve pontosan ezt a legrosszabb opciót valósítja meg: már a legelső intézkedése, a zöldminisztérium nélküli kormányzati struktúra felállítása is súlyosan jövő- és környezetellenes volt, azóta pedig a sor szinte végtelen, minden egyes napra jut egy merénylet a közterületi növényzet, a nagy tavak, a vízpartok, a Natura 2000 területek vagy a levegőminőség ellen.
Miközben az állami környezet- és természetvédelmet úgymond a takarékos kormányzás jegyében szüntették meg, két kézzel szórják a költségvetési és uniós támogatásokat a legszennyezőbb iparágakra. Mészáros Lőrinc, aki a tulajdonában lévő vállalkozások révén a Mátrai Erőmű törvénytelen, túlárazott eladása óta az ország legnagyobb klímagyilkosa, már az idei, járvány sújtotta évben is százmilliárdos állami támogatásokat söpört be, de akadálytalanul folyik a közpénz a Balaton-part beépítésére, a Duna-menti ártéri erdők pusztításával járó építkezésekre és a legnagyobb karbonlábnyomú iparágak (akkumulátorgyártás, gumiabroncsgyártás stb.) Magyarországra csábítására. Orbánék nemcsak pénzügyi, hanem környezeti értelemben is a jövőt élik föl: az elhibázott befektetési és támogatási politika költségeit még unokáink is fizetni fogják, a
következő nemzedékek örökségéhez tartozó természeti erőforrásokat viszont a kormány már a jelenben tönkreteszi a profit érdekében.
A Párbeszéd meggyőződése, hogy megálljt kell parancsolni ennek az ön- és környezetpusztító ámokfutásnak: az Orbán-kormányt rá kell ébreszteni, hogy nem a 19., hanem a 21. században vannak, amely az óriási ipari üzemek helyett a lokális gazdaságról, a fenntarthatóságról, a megújuló energiáról és a természeti törvények tiszteletben tartásáról szól.
A társadalmi cél pedig nem Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és néhány másik Orbán-kegyenc zsebeinek kitömése, hanem az iható víz, a tiszta levegő, az egészség és a jó életminőség.
Ezért április 22-én, a Föld napján olyan határozati javaslatot terjesztünk a parlament elé, amelyben az Országgyűlés arra szólítja fel a kormányt, hogy az eddigi semmittevés helyett Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházgáz-kibocsátását az 1990. évi szinthez képest; mérsékelje 30 százalékkal az energiafelhasználást; növelje 35 százalékra a megújuló energia részarányát; az uniós Helyreállítási Alapnak legalább a 37 százalékát fordítsa klímabarát célokra;nyújtson vissza nem térítendő támogatást a lakások energiahatékonysági korszerűsítésére; biztosítson átfogó védelmet a közterületi növényzetnek;és minden olyan támogatási formát szüntessen meg, amely ellentétes a klímavédelem követelményével. Pénz – az új uniós költségvetési ciklus támogatásai és a Helyreállítási Alap révén – most bőven lenne arra, hogy élhető országot teremtsünk.
Ha fontos a Fidesznek az ember és a környezet, akkor megszavazzák a határozati javaslatunkat. Ha viszont elutasítják – azért, hogy az Orbán-kormány ezeket az újabb ezermilliárdokat is stadionokra és lebetonozott főterekre költhesse –, akkor mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy 2022-ben a fenntartható jövő érdekében le kell váltani őket.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese
Budapest, 2021. április 22.
