Az Eurostat hétfőn tette közzé azokat a 2021-es adatokat, amik talán a legjobban tükrözik, mekkora a tényleges fogyasztás egy-egy EU-tagállamban. Az egy főre jutó tényleges fogyasztás azt méri, hogy mennyit tud elkölteni egy adott személy egy évben árukra és szolgáltatásokra. Az adatokat a vásárlóerővel korrigálva tették közzé, és így jól bemutatják, hogy melyik tagállamban mekkora az anyagi jólét. A számok nem abszolút értékeket mutatnak, hanem azt, hogy hol állnak az egyes tagállamok, ha az EU-átlagot vesszük 100 százaléknak,
2021-ben is Luxemburg bizonyult a legjómódúbb EU-tagállamnak. Magyarország hátulról a második a sorban a 27 tagállamból, a Szlovákiával megosztott utolsó előtti helyen, és csak Bulgáriában élnek rosszabbul az emberek, mint nálunk.
Ha megnézzük, hogyan változott a tényleges fogyasztás néhány tagállamban, azt látjuk, hogy Magyarország a 2011-es 64 százalékról jött fel a 2021-es 70 százalékra.
A régiós országok körében a következőképpen alakult az EU-átlaghoz mért egy főre eső fogyasztás:
- – Románia 54-ről 82 százalékra erősített,
- – Lengyelország 73-ról 84-re,
- – Horvátország 62-ről 73-ra,
- – Csehország: 76-ről 85-re,
- – Szlovákia: 75-ről rontott 70 százalékra.
Ami a jólét növekedését illeti, Magyarország a 6 százalékpontos erősödésével nagyjából a V4+Románia régión belül kifejezetten gyengén teljesített, Románia viszont elképesztő fejlődésen ment át az elmúlt évtizedben.
Mindeközben a déli tagállamokban:
- – Görögország az EU átlag 87 százalékáról 76-ra,
- – Olaszország 109-ről 97-re,
- – Spanyolország 91-ről 85-re esett vissza.
Tehát amíg a keleti tagállamok elkezdtek felzárkózni az EU-átlaghoz, a déliek elkezdtek ahhoz képest lemaradni.
Egy főre eső tényleges fogyasztás vásárlóerő-egységben (2021)
Az viszont nem mutat meg az egy főre eső fogyasztás, hogy mindez hogyan oszlik el a társadalomban. Lehet, hogy egyes tagállamokban inkább a gazdasági elit fogyasztása húzza fel a számokat, miközben a középosztály és a szegények vegetálnak. Az is elképzelhető, hogy bizonyos országokban hitelekből, eladósodás árán bővül a fogyasztás, sőt az is, hogy a növekvő jövedelmek egy részét nem költik el az emberek, hanem megtakarítják, befektetik, ez pedig nem jelenik meg ebben a statisztikában.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ezek az adatok csak a háztartások által vásárolt áruk és fogyasztások értékét mutatják, az állam által megvásárolt közszolgáltatásokat (pl. az oktatást és egészségügyet) nem.
A szerző a TASZ Regionális Programjának koordinátora. A cikkben nem a TASZ álláspontját fejti ki.
A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!