Több mint egymillió dollárt utalt át a FIFA a katari világbajnokság után a szankció alatt álló orosz kluboknak – állítja a Follow the money (FTM) független holland oknyomozó újságírói platform szombaton megjelent cikkében. A nemzetközi labdarúgó szövetség azokat a klubokat honorálja pénzzel, amelyeknek játékosai a nemzeti válogatottban részt vettek a VB-n, és a holland lap szerint a FIFA most újra ezt fogja tenni, annak ellenére, hogy az USA és az EU szankció alá vonta az orosz csapatok tulajdonosait és főszponzorait. A nemzetközi labdarúgó szövetség ellen emiatt büntetőeljárás indulhat.
Amikor Gianni Infantino, a FIFA elnöke 2022-ben a katari világbajnokságon üdvözölte a világ minden tájáról érkező labdarúgó-vezetőket, azzal dicsekedett, hogy az országos szövetségeknek juttatott kifizetések az ő vezetése alatt a nyolcszorosukra nőttek. A Klubtámogatási Program azokat az egyesületeket honorálja, amelyek a világbajnokság idején játékosaikat a nemzeti válogatott rendelkezésére bocsátják. A 2022-es tornára ez az alap összesen 209 millió dolláros nagyságú volt. Ebből az összegből a szentpétervári Zenit például közel 500 000 dollárt kapott. A klub tulajdonosa a Gazprombank, amely viszont az Egyesült Államok által szankcionált Gazprom olaj- és gázipari vállalat tulajdonában van. A támogatást kapott egyéb klubok között szerepel a Moszkvai Dinamo (361 364 dollár), a Moszkvai CSKA (159 693 dollár), a Kazanyi Rubin (91 253 dollár) és a Moszkvai Lokomotiv (80 303 dollár) is – írja a portál. Ezek a klubok tulajdonosuk vagy főszponzoruk révén nemzetközi szankciók hatálya alá tartoznak.
Az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban lezajlott, és a ma esti döntővel véget érő világbajnokság alkalmával ennek a programnak a teljes kerete már 355 millió dollár. A FIFA-elnök által kiosztott milliók a világ minden tájára eljutnak, többek között azokhoz az orosz klubokhoz is eljuthatnak, amelyek tulajdonosa vagy főszponzora az Egyesült Államok vagy az Európai Unió által kiszabott szankciók hatálya alá tartozik. A FIFA ráadásul saját jogon is az amerikai szankciós jogszabályok hatálya alá tartozik: nemcsak azért, mert a 2026-os világbajnokságot közösen rendezik az Egyesült Államokban, hanem két amerikai céggel kötött szponzori megállapodás miatt is (ezek a Visa és a Coca-Cola), valamint azért, mert a szervezetnek irodái vannak Miamiban és a New York-i Trump Towerben is. Ugyanakkor a FIFA székhelye a svájci Zürichben van, ezért be kell tartania a svájci törvényeket és rendeleteket is, amelyek az Európai Unió szankciós rendszerét követik.
Idén többek között a Szpartak Moszkva is számíthat pénzügyi támogatásra. A klub ugyanis engedélyezte középpályása, Théo Bongonda részvételét a Kongói Demokratikus Köztársaság válogatottjában, amely emlékezetes győzelmet aratott Üzbegisztán felett, és bejutott a nyolcaddöntőbe. A klub tulajdonosa a Lukoil, Oroszország legnagyobb olajvállalata. Ezen felül az orosz labdarúgó szövetség évente körülbelül 2 millió dollárt kap a FIFÁ-tól, annak ellenére, hogy elnöke, Alekszandr Djukov – aki egyben a Gazprom vezérigazgatója is – 2025 januárjában személyesen is felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára.
Volt már precedens arra is, hogy egy nemzetközi vitában a FIFA az orosz oldalra állt. 2025-ben nemzetközi sportbíróság (CAS) egy átigazolási ügyben úgy döntött, hogy a West Ham Unitednek nem kell kifizetnie egy átigazolási díjat a CSKA Moszkvának, mert utóbbi tulajdonosa nemzetközi szankciók alatt van. A FIFA ezt felülbírálva úgy döntött, a klubnak 45 napon belül ki kell fizetnie az adósságát. Markus Mohler svájci büntetőjogi szakértő szerint ez „nem önálló szankciós rendelkezés-megsértés” a klubok részéről, hanem a FIFA által „rájuk kényszerített jogsértés”. Mohler ezt „kényszerítésnek” minősítette, és kijelentette, hogy ez a svájci büntető törvénykönyv szerint bűncselekménynek minősül. Over de Linden szerint akkor vált egyértelművé, hogy a FIFA az orosz klubok oldalán áll és úgy viselkedik, mintha a törvények rájuk nem vonatkoznának. – A szankciók megsértése a nemzetközi szervezett bűnözés egyik formája, és akár hat évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető” – mondta a holland lapnak.
