a hatalom válságáról, Magyar Péter esélyeiről és arról, mit veszített Novák Katalin bukásával a NER
Magyar Péter nem a bizniszt félti, hanem súlyos erkölcsi aggályai vannak a NER-rel szemben, és a megvetés sugárzik belőle, ezért lépett színre – véli Zárug Péter Farkas, aki Nagy Attila Tiborral közösen elemezte az elmúlt hetek politikai fejleményeit. Utóbbi arra hívta fel a figyelmet, Magyar a színre lépésével az ellenzéki térfél polaritását fogja növelni, a március 15-ére bejelentett zászlóbontásnak pedig erősre kell sikerülnie, el kell lopnia a show-t az ellenzéktől. A politológusokkal egyebek között arról beszélgettünk, lerendezettnek tekinthető-e a kegyelmi botrány Novák Katalin és Varga Judit távozásával, válságban van-e a Fidesz, vannak-e olyan vezetők, akiknek hányingerük van a NER-től, eltávolítható-e Rogán Antal, és milyen államfő lesz Sulyok Tamás?
– A Fidesz technikai értelemben néhány hét alatt letudta a kegyelmi botrányt: a tagadástól és mentegetéstől indulva rövid úton eljutottak a vezéráldozatok meghozataláig, Novák Katalin és Varga Judit lemondatásáig. De milyen hosszú az árnyéka ennek az ügynek?
Nagy Attila Tibor: A Fideszt a saját kardjával szúrták meg. A kegyelmezési botrány azért szólt nagyot, mert a családok védelme és a gyermekvédelem a Fidesz politikájának alapelve, Novák Katalin pedig az egyik vezéralakja volt. Érthető a Fidesz célja, hogy minél gyorsabban túl legyen a válságon, és rendezze sorait. Novák és Varga a NER szabályrendszerét követte, és elvitte a balhét, a kormánypárt pedig a politikai ellenfelek ellen a „ti sem vagytok jobbak” narratívát veti be. De az, hogy lesz-e az ügynek folytatása, egyelőre megítélhetetlen. Megválaszolatlan kérdések mindenesetre vannak: ki terjesztette fel a kegyelmi kérvényt, milyen szervezeti problémák vannak a szavak szintjén oly fontos gyermekvédelemben, mi lesz a máig püspök Balog Zoltánnal, fog-e valaki beszélni?
Zárug Péter Farkas: A kormánykommunikációs guruk most abban reménykednek – nem alaptalanul –, hogy a magyar társadalomnak, de még inkább a Fidesz-szavazóknak elég lesz ennyi vezéráldozat. Közjogi és politikai értelemben meghozták a szükséges lépéseket, ám ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a baj elhárult. Hiszen a kegyelmi ügy leginkább egy elszabadult hajóágyúra emlékeztetett. Amerre csapódott, vezető fideszest ütött sorra: Novák, Varga, Balog. Orbán ezekkel a vezéráldozatokkal akarta megfogni a folyamatot. Igen ám, de ez a hajóágyú felborított legalább még egy súlyos tárgyat, amelynek mozgása továbbra is kontrollálhatatlan maradt. Ezt Magyar Péternek hívják. Mindenkit felkészületlenül ért, hogy miközben Varga Judit lemondatásával éppen elvarrnák a szálakat, valaki belülről dühbe gurul, mert abszolút méltatlannak érzi ezt az egész lemondási folyamatot. Mintha azt kérdezné: „Tényleg csak ők a felelősök? Most, hogy napvilágot látott véletlenül, amit elrejteni akartatok, most ti tovább bujkáltok?” A kérdések sorát pedig kiegészíteném azzal: hogyan lehetséges, hogy évi 1500-2000 kegyelmi kérvényből K. Endre ügye ott van abban huszonkettőben – ha a Hunnia-ügy hat kegyelmét leszámítjuk, akkor 1tizenhatban –, ami átmegy a köztársasági elnöknél, és ellenjegyzi Varga Judit? Ráadásul úgy, hogy a napnál is világosabb, K. Endre esetében a döntés arról szólt, hogy visszamehessen a pedofilsegítő a gyerekek közé, hiszen büntetéséből, amit otthon töltött, alig volt hátra valamennyi.
– Tölgyessy Péter a Partizánnak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy Novák Katalinnal és Varga Judittal a Fidesz hosszú távú céljainak legfontosabb alakjait veszítette el, sőt: Novákban még a potenciális Orbán-utódot is felismerte. Erről a felvetésről mit gondolnak, kit veszített a Fidesz Novák Katalinnal?
Z. P. F.: Egy kétciklusos, lojális köztársasági elnököt biztosan, a többi szerintem a politikai sci-fi műfajába tartozik. De legalább ennyire fontos, hogy a köztársasági elnök lemondatásával a Fidesz nyilvánvalóan annak a látszatát is elbukta, hogy a Sándor-palota egy független ága a végrehajtásnak. Persze, aki emlékszik az OV22-es fülbevalóval flangáló Novák Katalinra, annak nem lehettek illúziói, de a cél mégiscsak az volt elnöki építésével, hogy az intézményes függetlenség látszatát mutassa. Ez mára végérvényesen összetört.
N. A. T.: A kormányfő néhány évvel ezelőtt a Tusványoson arról beszélt, hogy a „nemzeti erőkkel” 2060–70-ig biztosan érdemes számolni. Ebből kiindulva a politikai utódlás kérdése igenis napirenden lehet a párton belül, és a botrányig kézenfekvő lehetett Novák Katalin és Varga Judit nevének felmerülése. Nem illik hölgyek éveire utalni, de hadd jegyezzem meg, hogy a legjobb korban voltak, húsz-harminc év még biztosan állt volna előttük. És nem lesz könnyű pótolni őket, hiszen nem sok politikusnő van, aki több nyelven kitűnően beszél, és jó kapcsolatokat ápol a nemzetközi politikai színtér szereplőivel. Volt egy olyan benyomásom, mintha Novák Katalin személyében Szijjártó Péter mellett egy másik külügyminisztere is lett volna az országnak, akinek a dolga, hogy az orbáni politikát elfogadtassa nemzetközi szinten.
Pedig épp Novák működésében már voltak korábban is aggasztó jelek.
– Mint például?
N. A. T.: Az egyik ilyen aggasztó jelnek – így, utólag – a flancolást látom: a 66 milliós zongora, a moziterem, a zene- és sminkszoba a Sándor-palotában. De ennél sokkal kínosabb volt, hogy a hadsereg főparancsnoki posztját is betöltő köztársasági elnök férje alig néhány hét alatt a nulláról alezredesi rendfokozatig vitte. Még ha az urizálást el is nézzük, ez utóbbi már egyértelműen arra utalt, hogy Novák Katalin kinevezése után nem sokkal komolyan elveszítette politikai arányérzékét, mintha elszaladt volna vele a csikó. Innen nézve pedig már nem is annyira érthetetlen, hogyan születhetett meg a kegyelmi döntés.
– Alighogy lemondott Novák Katalin, és K. Endre kegyelmét a kormány nevében ellenjegyző Varga Judit is bejelentette a közéletből való távozását, nyilvánosság elé állt Varga exférje, a korábban a NER pénzügyi vonalán mozgó Magyar Péter, aki alig néhány hét alatt az ellenzéki politikacsinálás első embere lett azzal, hogy szemlátomást besokallt, és ezt világgá kürtölte. Kit és mit látunk?
Z. P. F.: Szerintem a besokallásnál némileg több történt. Magyar Péter azért lépett színre, mert valamit nagyon mélyen erkölcstelennek, méltatlannak és aljasnak tart, és ebből az állapotából kibillenthetetlennek látszik. A rendszer ezért aztán nem tudja úgy kiengesztelni, mint ahogy a valóban besokalló Simicska Lajost kiengesztelte, aki ma is a nyilvánosságtól visszavonulva élvezi a lelépéséért kapott milliárdokat. Magyar Péter más eset: nem a bizniszt félti, hanem súlyos erkölcsi aggályai vannak a NER-rel szemben, és a megvetés sugárzik belőle. Valamit tud, valamiért mélyen érintetté vált azáltal, hogy a volt feleségén szemrebbenés nélkül lép tovább a kormányfő és propagandagépezete. Magyar Péter így egy megtestesült kockázati tényezővé vált: van egy ügy – a kegyelmi botrány és annak kezelése –, ami előre nem látható módon kitermelte ezt a figurát, azt pedig egyelőre nem lehet tudni, hogy ez a személy mekkora valós és hosszú távú kockázatot jelent magára a NER-re nézve. Nyilván azon dolgozik a rendszer, hogy minimalizálja ezt a kockázatot.
N. A. T.: Magyar Péter a kegyelmi botrány egyik mellékhatása, ha nincs ez az egész cirkusz, talán ő sem kerül elő most. De arra azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy mindaz, amit most megfekszi a gyomrát, Orbán részéről már a 90-es években megfogalmazódott: Debreczeni József Antall Józsefről szóló könyvében épp ezt rótta fel a néhai miniszterelnöknek, hogy nem hoztak létre egy nemzeti tőkésosztályt. És, szintén a 90-es években, a pártszékház eladásának zavaros ügye volt az első, amely a Fidesz gazdasági hátországát megteremtette. Nem látunk Magyar fejébe, nem tudjuk, mikor lett ebből a korántsem új jelenségből elege.
– Minapi posztjában Magyar Péter utalt rá, hogy célja a kétosztatú politikai tér lerombolása. Reális-e, hogy egyfajta harmadik erőként jelenjen meg a hazai politikai palettán?
N. A. T.: Megjelenése hatásairól egyelőre csak annyi mondható el nagy biztonsággal, hogy az ellenzéki torta tovább osztódik. Jóslatokba nem bocsátkoznék azt illetően, hogy lehet-e belőle ellenzéki vezér, egyelőre annyit látunk, hogy hasonlóan Márki-Zay Péterhez, ő is a Fideszből kiábrándult, alapvetően polgári értékrendű választókat igyekszik megszólítani. Persze vannak fontos különbségek is közöttük: nagyon máshonnan jönnek, MZP vidéki polgármesterségből próbálja magát felépíteni, míg Magyar a NER belső köréből érkezett a politikai színtérre.
Z. P. F.: Ezzel vitatkoznék, Magyar Péter azért lépett színre, mert egyszerűen a kegyelmi ügy végleg kiábrándította abból, amiben korábban valamiért hitt. Ebben semmi politikai megfontolás nem volt. Szerintem Magyar politikai ténykedésének fő motivációja az, hogy a Partizánnak adott interjúját többmilliónyian nézték meg, valamint az, hogy az influenszer-tüntetésre kimentek 150 ezren – ezt egykori MIÉP-rendezvényszervezőként biztosan állítom. Tehát bebizonyosodott, hogy ennyi embert a jól becsatornázott felháborodás igenis fel tud állítani a fotelből. Ő inkább azokat próbálja megszólítani, akiknek hányingerük van az ellenzéket is magában foglaló teljes politikai rendszertől. Ha innen közelítjük meg a jelenséget, akkor jól látható, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és Magyar Péter azok, akik képesek magukat valódi rendszeren kívüliként definiálni. Aztán hogy ebből lesz-e valódi politikai cselekvés, az a jövő zenéje.
– Magyar Péter március 15-én zászlót bont. Mi az a minimum, amit hoznia kellene?
Z. P. F.: Nagyon nagy a várakozás, de szerintem nincs túl magasan a mérce, ha egy nyeretlen kétévesnél jobban szerepel, az már elég lehet. De benne van a hiba lehetősége is. Lehet, hogy le tudja hívni az Andrássy útra a fotelhuszárokat, de azt nem tudjuk, tud-e szónokolni, van-e személyes szcénakarizmája, van-e programatikus mondanivalója, és hogy azt hogyan vezeti elő. Ráadásul politikai értelemben egy amatőr, legalábbis ennek tulajdonítom, hogy leül azzal a Vona Gáborral vitázni, aki pártja megalapítása óta küzd azért, hogy valaki észrevegye.
N. A. T.: Nem vonatkoztathatunk el attól, hogy Magyar Péterre tömegek tekintenek messiásként, még akkor is, ha ez a messiásra való várakozás kezd alábbhagyni azzal párhuzamosan, hogy az erős antré után elkezdett maszatolni. Én inkább a dinamika megtörésének veszélyét látom, ezért nem lesz elég most egy átlagos szereplés, hanem nagyon jónak kell lenni. Azzal a céllal kell kiállnia, hogy a politikai riválisoktól, tehát elsősorban az ellenzéktől elszívja a levegőt, ellopja a show-t. Emellett pedig ahhoz, hogy egy új politikai erő sikeres legyen, nem elég egy jól elmondott beszéd, kell szervezeti háttér, pénz, jó médiakapcsolatok, politikustársak és nem utolsósorban egy program.
– Magyar Péter magányos farkas?
Z. P. F.: Biztos vagyok benne, hogy jó néhányan szimpatizálnak vele a Fideszben, bizonyára mások is hányingert kapnak a NER-en belül a NER másik részétől. De ők rendszeren belül ölik egymást. Egyelőre még nincs Magyar Péterben annyi, hogy mások is nyíltan mögé álljanak.
– A Fidesz felső köreiben is feltételez olyanokat, akik hányni tudnának a NER-től?
Z. P. F.: Minden hatalmi szisztémára igaz, hogy a rendszerben való lavírozást, megkapaszkodást és kiszorulást folyamatosan az eufória és hányinger dinamikája kíséri. Ez fokozottan igaz az olyan szektásodott szervezetekre, mint amilyen a Fidesz.
N. A. T.: És ezt csak fokozza, ha kevesebb a pénz. Márpedig az uniós források felfüggesztésével ez a helyzet is előállt. Azt nem állítom, hogy Magyar Péter NER-ből való kiszállásához ennek a ténynek bármi köze van, azt azonban igen, hogy mások motiváltságában ez a szempont is közrejátszhat. A feszültség már érzékelhető, legalábbis ennek tulajdonítom Pesty László megnyilvánulását vagy Lázár János és Navracsics Tibor összeakaszkodását. A június 9-ei választások után jobban fogjuk látni, hol tart az Orbán-rendszer a válság felé vezető úton, illetve hogy egyáltalán van-e értelme válságról beszélni. A kegyelmi ügy és Magyar Péter megjelenése most mindenesetre tekinthető válságjelként is.
– Magyar a Fidesz morális romlásának kulcsfigurájaként azonosította Rogán Antalt, akinek – szerinte – távoznia kellene. El lehet-e küldeni Rogánt?
Z. P. F.: Nem.
N. A. T.: Formálisan igen, politikailag már nehezebb az ügy. Rogán hatalomtechnikai szempontból kulcsember, sok bizalmas információ tudója.
– Rogán Orbán mellett az egyetlen nem csereszavatos figura?
Z. P. F.: Orbán Viktor pont a Simicska-ügy kapcsán tette rendbe az alá-fölé rendeltségi viszonyokat a Fideszen belül. Csak olyan szövetségesek lehetnek körülötte, akik az ő primátusát feltétlenül elfogadják. Rogán nem kérdőjelezi meg Orbán mindenek előtti elsőbbségét, de kibérelte a piramisban a főnök alatti alvezéri pozíciót. Ebben a kormányfő is érdekelt, ráadásul Rogán elvégzi a rá bízott munkát. De miért is kellene Orbánnak elengednie Rogán kezét? Mert Magyar Péter ezt mondta? Ugyan! Lehet, hogy Rogán Antalt sokan utálják a Fidesz legfelső köreiben is, de a politikai hatékonyság mindenképp mellette szól, és ez a kulcskérdés, nem a rokonszenv.
N. A. T.: Orbán Viktor hatalmi taktikájának része, hogy egyik miniszter se erősödjön meg annyira, hogy őt veszélyeztesse. Rogánnak ugyan megkülönböztetett ereje van, de ez kizárólag Orbántól eredeztethető, ha megmérnék a népszerűségét, vélhetően elég alacsony lenne. Egyedül úgy elolvadna, mint vaj a napon.
– Milyen köztársasági elnök lesz Sulyok Tamás?
N. A. T.: Sulyok Tamás választása arra utal, hogy a Fidesznek olyan köztársasági elnök kell, akivel nincs gond, aki körül nincs botrány. Nem baj, ha nem szerepel, nem Facebookozik. Az sem baj, hogy senki nem ismeri. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Sulyok egy kényszermegoldás, épp úgy, mint ahogy Áder János is az volt. Ha már így alakult, egy megbízható, feddhetetlen figura, aki várhatóan nem fog akadékoskodni.
Z. P. F.: Sulyok szakmai munkássága egészen az Alkotmánybíróságban betöltött elnöki szerepéig megkérdőjelezhetetlen, impozáns és nagyra becsülendő. De a köztársasági elnökség politikai, nem szakmai pozíció. Talán a szakmai elismertség mellett a népnek is kéne ismernie elnökét, akit még a bejelentéskor a Fidesz-frakció tagjai sem ismertek. Zavartan kerestek rá elnökjelöltjük nevére a telefonjukon, mert nem volt meg a manus nekik. Meggyőződésem szerint jelölése és megválasztása nem is személy szerint róla, hanem a Fidesz hatalmi felfogásáról mond el a legtöbbet.
Sulyok Tamás alkalmas a posztra, még azt is mondom, hogy szakmai kvalitásai alapján akár a legjobbak közé is tartozhat. De ki- és megválasztása teljes mértékben megerősíti, hogy a Fidesz végérvényesen gyarmatosította a Sándor-palotát, és Tamás bátya súlytalan kunyhója szerepet szán neki. Ez Orbán Viktor akaratáról szól.
– Lehet-e jelentősége Sulyok társadalmi megítélésében annak, hogy – mint azt Karsai László és Ungváry Krisztián megírta – apjáról mint a kommunizmus üldözöttjéről beszélt, holott a levéltári dokumentumok ezt épp nem támasztják alá, nyilasszimpatizáns múltjáról viszont árulkodnak?
Z. P. F.: Ennek az ügynek most van némi jelentősége, hiszen a politika már csak ilyen, de ha Sulyok Tamás marad az Alkotmánybíróság elnöke, valószínűleg sosem kerül elő. Én simán el tudom képzelni, hogy tévedésben volt, hiszen ha lenne szégyellnivalója az apjával kapcsolatban, akkor inkább hallgat róla abban az ominózus interjúban, amit most idéznek tőle. Ismerjük a családi oral historykat, amelyek mögé nem megyünk, nem kérdezünk bele, elfogadjuk úgy, ahogy halljuk. A Bayer-ügy miatt ez most érdekes téma, de én nem kételkedem Sulyok jóhiszeműségében.
N. A. T.: Ennek az ügynek a célja egyértelműen a köztársasági elnök hitelességének megkérdőjelezése. Szerintem súlytalan a téma, és ezt eddig az ellenzéki pártok és a kormánytól független sajtó zöme is így kezeli. Egyedül a DK repült rá, de ők eltúlozták a dolgot, túlságosan élesen kezdték el már az elején támadni az új elnököt.
Hiba lenne máris az új köztársasági elnök bukásáról fantáziálni.
Forrás: a Magyar Hang VII. évfolyama 10. számának (2024. március 8–14.) nyomtatott változata.
