Olyan jogszabályt fogad el az EU ezekben a hetekben, amely kiszűri például azokat a vállalatokat, amelyek gyermekmunka, vagy kényszermunka révén állít elő termékeket és értékesít az uniós piacokon. A Fidesz szerint ez indokolatlan adminisztrációs terhet jelent a cégeknek, így ellene szavaztak képviselői.
Egy ruhagyár összeomlása 2013-ban 1129 ember halálát okozta Banglades legsúlyosabb ipari katasztrófájában. Ez csak egy példa arra, hogy milyen körülmények között készülhetnek olyan termékek, amelyek végül jó eséllyel az európai üzletek polcain, majd az európai vásárlók szekrényeiben kötnek ki.
Az Európai Bizottság 2020 februárjában közzétett egy tanulmányt, amely megállapította, hogy az EU-ban jelenleg csak minden harmadik vállalat alkalmaz valamilyen átvilágítási intézkedést, amelyek például elejét vehetnék az előbb említetthez hasonló katasztrófáknak. Ennek a tanulmánynak az eredményeként az Európai Parlament (EP) 2021 márciusában arra szólította a bizottságot, hogy dolgozzon ki egy törvényt, amely hatékonyabban védi az emberi jogokat és az áldozatokat a nem uniós országokban, és egyúttal tiltsa az emberi jogok súlyos megsértéséhez, például a kényszer- vagy gyermekmunkához kapcsolódó behozatalt.
A gyerekmunka egyidős az emberiséggel? – Néhány lelet arra enged következtetni, hogy már a csiszolt kőkorszakban is dolgoztatták a gyerekeket.
A bizottság el is készítette ezt az anyagot, néhány nappal ezelőtt pedig az EP is jóváhagyását adta a vállalati elszámoltathatóság új szabályaihoz. Egy olyan törvényről van szó, amely kötelezi a nagyobb uniós vállalatokat, hogy foglalkozzanak értékláncaik azon aspektusaival, amelyek hatással lehetnek az emberi jogokra, a környezetre és a szociális normákra. Ezek a jogszabályok az EU összes nagyvállalatára vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a tőzsdén jegyzik őket, vagy sem, akárcsak a kis- és középvállalkozásokra, bár utóbbiak több időt kapnának az új normákhoz való alkalmazkodásra.
Az Európai Parlament szerint a kötelező érvényű jogszabályoknak át kell lépniük az EU határain, ami azt jelenti, hogy az unióban 150 millió euró feletti forgalmat bonyolító nem uniós cégekre is vonatkozni fognak ezek a kitételek. Ezzel az EU-ban csaknem 50 ezer vállalat számára lesz kötelező a fenntarthatósági információk gyűjtése és megosztása, szemben a jelenlegi szabályok hatálya alá tartozó mintegy 11 700 vállalattal.
„Európa megmutatja a világnak, hogy lehetséges biztosítani, hogy a pénzügy – a szó szoros értelmében – ne irányítsa a globális gazdaságot” – mondta az erről szóló vitában Pascal Durand, az Emmanuel Macron francia elnök alapította szociálliberáis francia En Marche francia EP-képviselője, a téma előadója.
Ugyanakkor nem ért egyet ezzel a jogszabállyal a Fidesz képviselőcsoportja, nem is szavazták meg a törvényt, amelyet ennek ellenére nagy többséggel fogadott el az EP. A fideszes álláspont szerint ugyanis a parlament az európai munkahelyeket és a versenyképességet sodorja veszélybe mindezzel. Győri Enikő képviselő felszólalásában kijelentette: „Az európai cégekre újabb terheket pakolni békeidőben sem tanácsos, de háború idején, egy újabb válság küszöbén, amikor sokuk a talpon maradásért küzd, óriási hiba.”
A fideszes képviselő konkrét példán érzékeltette a döntés szürreális következményeit: „Joe digitális fejlesztéssel foglalkozó kisvállalkozása a tőzsdén jegyezteti magát. Hiába írunk már 2028-at, Európában még mindig a magas az energiaár, s így az infláció. Joe hirtelen azzal szembesül, hogy évente beszámolót kell készítenie, cége miként járul hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a vízi és tengeri erőforrások és a biológiai sokféleség javításához. Be kell számolnia a munkahelyi erőszak és zaklatás elleni intézkedésekről, a sokszínűséghez való hozzájárulásról, de arról is, mit tesz annak érdekében, hogy tiszteletben tartsa az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatot. Joe összecsomagol és átrakja a székhelyét Ázsiába. Biztos, hogy ezt akarják, tisztelt képviselőtársaim?” – kérdezte felszólalása végén Győri Enikő.
Egy másik Fidesz-képviselő, Schaller-Baross Ernő úgy fogalmazott, hogy pártja nem támogat olyan uniós javaslatot, amely nem szolgálja az európai vállalatok érdekét. „Kiállunk a magyar munkahelyek és családok védelmében” – jelentette ki.
A magyar kormánypárti állásponttól függetlenül a jogalkotás folyamat következő részében, várhatóan még ebben a hónapban a tagállamok is jóváhagyják a javaslatot, amely még idén hatályba is fog lépni. Az új szabályok pedig majd 2024-től, fokozatosan vezetik be.
