A Fidesz által kínált magyarázatok a kormánypárti szavazók személyes tapasztalatait is felülírják – vonta le egy meglepő eredményt hozó kutatás tanulságait Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője.
– A Republikon Intézet felmérése szerint a fideszes szavazók számára kiemelkedően fontos a jogállamiság. Hogyan lehetséges ez?
– A kutatásunk azt vizsgálta, hogy a magyar társadalom mennyire azonosul bizonyos kormányzási elvekkel: a tekintélyelvűséggel, a jogállamisággal, az individualizmussal, a szolidaritással, a haladással és a hagyománnyal. A felsorolt értékek közül a kormánypártiak valóban a jogállamiságot nevezték meg a legfontosabbnak. Ebből is érzékelhető, milyen jól működik a kormányzati kommunikáció. A Fidesz propagandagépezete annyira kiépült, hogy már nemcsak arra reflektál, amit az emberek hallani szeretnének, hanem képes azt is befolyásolni, hogy mi legyen az, amit szeretnének hallani. Adott egy kormánypárt, amely leépítette a jogállamiságot, meghirdette az illiberális államot, erősen koncentrált, antidemokratikus struktúrát hozott létre. Saját szavazói mégis úgy gondolják, hogy a jogállamiság terén, amit ők a legfontosabb kérdésnek tartanak, a kormányuk jól teljesít. Orbánék tökélyre fejlesztették a rendszert. Persze, kis szépséghiba, hogy mindezt a közös pénzünkből tették.
– Kérdés, hogy a kormánypártiaknak milyen fogalmai vannak a jogállamról.
– Itt már nem a valóságról, hanem a Fidesz által kiépített virtuális világról beszélünk. Nyilván lényeges, hogy négyévente választásokat rendeznek, de ezeket én elcsalt választásoknak nevezem, pontosan azért, mert közpénzek százmilliárdjaiból folyik a kormányzati propaganda. A mintegy két és fél millió szavazóból álló fideszes bázist láthatóan az infláció, a gazdasági nehézségek sem rendítik meg. A kemény mag, a nagy kiterjedésű fideszes hívő tagozat szerint Magyarországon tulajdonképpen minden rendben van.
– Azért ez túlzás. Más felmérések azt mutatják, hogy már a fideszesek jelentős része sem így látja.
– Ha a saját gazdasági helyzetük megítélésében el is bizonytalanodtak a fideszes szavazók, az alapvető értékrendbeli, ideológiai kérdésekben – ilyen a jogállamiság – nincsenek kifogásaik. A legnagyobb rombolást pont a jogállamiságban végezte el a Fidesz, felszámolta annak alapjait, az Alkotmánybíróságtól kezdve a számvevőszéken át a médiatanácsig az összes független intézményt elfoglalta. A szavazóbázisának ez nem okoz problémát.
– Egészen biztos, hogy a Fidesz nem képes megteremteni a tökéletes médiabuborékot, a jogállamiságra vonatkozó bírálatok eljutnak a kormánypárti szavazókhoz is. Csak éppen úgy néz ki, hogy azok visszapattannak róluk. Ebből az is következhet, hogy a jogállam témájával nem érdemes foglalkoznia az ellenzéknek?
– Abszolút érdemes. Nem örökre szóló és megváltoztathatatlan dolgokról beszélünk, a politikában bármi, és annak az ellenkezője is előfordulhat. Szerintem sem igaz, hogy a fideszes szavazók teljesen zárt buborékban élnének, a hírekről – legalábbis egy részükről – ők is értesülnek. Az ellenségképgyártás azonban, ami a kormányzati kommunikáció szintén meghatározó eleme, bizonyos értelemben felmenti Orbánékat a felelősség alól. Ha baj van, akkor arról nem Orbán és kormánya tehet, hanem Brüsszel, Soros György, az orosz-ukrán háború. Volt egy másik kutatásunk: megnéztük, mennyiben változott a fideszes szavazótábor összetétele. Azt találtuk, hogy korántsem olyan mértékben, mint sokan hinnék. A Fidesz nem cserélte le a választóit. A szavazóbázis elöregedett, és jóval több benne a nő, mint tizenöt-húsz évvel ezelőtt, de alapvetően ugyanaz az összetétele. Tehát nem a falujában elzárkózó, az információkhoz hozzá nem férő szavazóbázisról van szó. Hanem arról, hogy a kormánypártiak az értékválasztásnál fontosabbnak tartják azokat a szempontokat, amelyeket a virtuális valóságban a Fidesz kitermel számukra. A Fidesz által kínált magyarázatok a személyes tapasztalatokat is felülírják.
– Az elmúlt tizenhárom évben az ellenzék mintha semmivel se jutott volna közelebb a fideszes szavazók lélektanának megértéséhez. Igazságtalan vagyok?
– Ennél rosszabb a helyzet: saját szavazói lélektanát sem sikerült megértenie. Ez a súlyosabb probléma. Az ország nem két és félmillió szavazópolgárból áll, hanem majdnem 8 millióból, ha a határon túliakat is hozzávesszük, akkor még többől. Az ellenzék azt a házi feladatot sem végezte el, amire a kérdésében utalt, de azt sem, hogy megértse a saját szavazói lélektanát, értékrendjét, elképzelését a világról és Magyarországról. Pedig az első feladat ez lenne. A Fidesz világépítéséből annyi tanulságot az ellenzék is leszűrhetne, hogy a politika nemcsak valaminek a tagadása, fel kell mutatni egy másik Magyarországot. Ezzel adós az ellenzéki elit. Az ellenzéki pártok összessége eddig azt az alapfeladatot se tudta elvégezni, hogy a saját szavazóinak találkozási pontokat, kapcsolódási lehetőségeket adjon. Nem felmentésként mondom, de azért is van ez, mert iszonyatosan megosztott, szegmentált, széteső az ellenzéki oldal.
– A Republikon vizsgálata szerint komoly különbség, hogy a kormánypártiak a haladással szemben a hagyományt részesítik előnyben, az ellenzékiek pont fordítva. Ettől eltekintve viszont nincs nagy eltérés abban, hogy a két tábor milyen elvárásokat támaszt a kormánnyal szemben. Közben mégis kettészakadt a társadalom. Lehet, hogy csak mesterségesen gerjesztett konfliktusok miatt alakult ki a szembenállás?
– Azt gondolom, hogy Orbán Viktor személye a meghatározó. A fideszesek számára Orbán az igazodási pont, az ellenzékiek számára az antiorbánizmus. A szétszakadás nem értékek, hanem az orbánizmushoz való viszony mentén történt. „Mi nem akarjuk azt a világot, amit Orbán kínál nekünk” – mondja az ellenzéki szavazó. Sok esetben egyébként meg se fogalmazza, hogy konkrétan mi az, amit nem szeretne. A másik oldalon ennek az ellenkezője folyik, minden úgy jó és úgy igaz, ahogyan Orbán mondja. Ezért is nehéz a párbeszéd. Ilyen alapról indulva nehéz vitatkozni a jogállamiságról, vagy arról, hogy ki mit gondol a gazdasági helyzetről.
Névjegy
Horn Gábor a Republikon Intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. 1994 és 2010 között SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt, 2002 és 2009 között a párt kampányfőnöke, illetve a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormányokban koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár is volt.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. július 25-én.
