A kormánypárt szerint a brüsszeli testület „lopakodva” akarja bővíteni a hatáskörét.
Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós jogszabályról vitázott az Országgyűlés, az ülés 8 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd kivételes eljárásban tárgyaltak a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos uniós rendelettervezetről.
Az MTI szerint az európai ügyek bizottsága országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezte kimondani, hogy szerintük sérti a szubszidiaritás elvét a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet.
Uniós törvényjavaslat készül a sajtószabadság és az újságírók védelmében – Többek között előírná az információforrás titkosságának védelmét, valamint az…
IPI: Az Európai Unió kudarcot vallott, az orbáni propaganda elvágta a magyarokat a valódi demokráciától – Nyilatkozatban támogatja a független magyarországi médiát a…
A testület fideszes alelnöke, Tessely Zoltán állítása szerint a rendelettervezet „újabb bizonyítéka a bizottság lopakodó hatáskörbővítési szándékának”. Mint mondta, „támogathatók” a média sokszínűségére, a véleménynyilvánítás szabadságára, az újságírók védelmére, a sokszínű tájékoztatásra irányuló általános célkitűzések, azonban úgy vélte, a média ügye nem tartozik sem kizárólagos, sem megosztott uniós hatáskörbe. „Az uniós szerződések nem adnak biankócsekket az unió intézményeinek, hogy kényük-kedvükre azt tegyenek, amit akarnak” – közölte, mondván, a bizottságnak csak akkor volna értelme eljárni az ügyben, ha a tagállami szabályozás nem lenne elégséges. A média sokszínűsége Tessely Zoltán szerint abban is megnyilvánul, hogy a tagállami szabályozások is eltérőek, tükrözve az egyes nemzetek „sokszínű hagyományait”. A fideszes politikus „különösen aggályosnak” találta, hogy a tervezetbe több olyan tárgykör is bekerült, amely szerinte közvetlenül a tagállami médiarendszer kialakításába való durva beavatkozást eredményez, ilyen a piacra lépés, az állami források elosztása, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések szabályozása.
Az ellenzéki frakciók ezzel szemben azt közölték, hogy a kormánypártok valójában a média felett gyakorolt hatalmuk elvesztésétől tartanak. A DK-s Arató Gergely szerint a kormánypárti határozat ellentétes a nemzet érdekével, kizárólag a Fidesz pártérdekeit szolgálja. A kormánypártok védik a védhetetlen jelenlegi magyar médiaviszonyokat – mondta.
A fideszes szavazók is az egyik legkormánypártibb médiumnak tartják a „közszolgálati” M1-et – A 21 Kutatóközpont őszi felmérésében vizsgált orgánumok…
A jobbikos Brenner Koloman szerint egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában az emberek úgy alakíthatják ki a véleményüket, hogy valós információkhoz jutnak, és ezek alapján megfontolt, felelős döntést tudnak hozni. Értéksemleges újságírás nincs, az viszont nincs rendben, amit a kormány művelt az elmúlt időben a hazai médiaviszonyokkal – közölte. A Mi Hazánk részéről Novák Előd pedig azt sérelmezte, hogy pártja kevés sajtómegjelenéshez jut, emellett bírálta a Facebook cenzúrájátá. Ugyanakkor legfontosabb célként ő is azt nevezte meg, hogy a magyar médiaügyekben Magyarország, a magyar emberek dönthessenek, és a médiatanácsban ne csak a Fidesz tagjai foglalhassank helyet.
A Media1 ismertetése szerint egyébként az Európai Bizottság által beterjesztett uniós jogszabály a következőket tartalmazná:
- Védené a szerkesztői függetlenséget, emellett előírná az újságírói források védelmének fejlesztését. A médiaszolgáltatóknak biztosítaniuk kellene a tulajdonosi szerkezet átláthatóságát, publikálni kellene az erre vonatkozó információkat és garantálniuk kellene a szerkesztői döntések függetlenségét.
- Szigorúan tiltaná a médiával, az újságírókkal és a családtagjaikkal szemben kémprogramok bevetését.
- Előírnák, hogy a közszolgálati médiumok rendeltetésüknek megfelelően, pártatlanul működjenek, emellett stabil és átlátható kellene legyen a finanszírozásuk, vezetőiket pedig transzparens módon kellene megválasztani.
- A tagállamoknak tesztelnie kellene a médiapiaci koncentrációk médiapluralizusra és szerkesztői függetlenségére gyakorolt hatását.
- Az állami reklámok médiaelosztását megkülönböztetéstől mentessé tenné és új követelményeket támasztana az átláthatóságuk biztosítására.
- A szakmai követelményeknek megfelelő online médiatartalmakat is védené oly módon, hogy nem lehetne azokat indoklás nélkül eltávolítani a nagy online platformokról. Az eltávolítani kívánt, félretájékoztatónak ítélt tartalmakat a platformoknak jelezniük kellene a médiaszolgáltatónak még a törlés előtt, és esetleges panaszaikkal is kiemelten kellene foglalkozniuk.
- Bevezetné a médiaajánlat testreszabásának jogát az eszközökön és az interfészeken.
- Továbbá létrehozná az Európai Médiatanácsot, amely a nemzeti médiahatósági tagokból állna.
Megjelent a Népszava Belföld és Külföld rovatában 2022. december 6-án.
