A háború miatt a keleti határrégiók esetében akár negyvenszázalékos előlegfizetésre is lehetőséget teremt az Európai Bizottság jogszabály-módosító javaslata a 2030-ig elérhető kohéziós politikai források új stratégiai prioritásokra való átcsoportosításának ösztönzésére.
2024 novemberében
A legutóbbi többéves keretköltségvetés elfogadása óta drámaian megváltozott helyzetre reagálva és a kohéziós politikai források meglehetősen alacsony tagállami abszorpciós rátáját kihasználva az Európai Bizottság kedden a kohéziós politika félidei felülvizsgálatának részeként javaslatot terjesztett elő az uniós felzárkóztatási pénzek önkéntes átcsoportosítására öt új stratégiai prioritásra. Ezek: a versenyképesség és az innováció, a védelmi ipar, a megfizethető lakhatás, a szárazság és az árvíz elleni védekezés és az energiaátállás.
Az ukrajnai háború következményeit különösen megsínylő kelet-európai határvidékek bizonyos feltételek mellett akár közel negyvenszázalékos előleget is kaphatnak, az unió pedig a beruházások költségeinek akár száz százalékát is megtérítheti, ha a fent említett öt új stratégiai prioritásra csoportosítják át a számukra elkülönített és még nem elköltött kohéziós politikai forrásokat.
A javaslatot bemutató bizottsági ügyvezető alelnök, Raffaele Fitto szerint a hétéves keretköltségvetés félidejében végrehajtani javasolt korrekció a kohéziós politika célzott módosítását jelenti, de valamennyi tagállam maga döntheti el, hogy élni kíván-e vele.
A bizottság által előterjesztett javaslatok mindenesetre erőteljes pénzügyi és adminisztratív ösztönzőket tartalmaznak annak érdekében, hogy a kormányok és a régiók az új stratégiai prioritásokra csoportosítsák át a még fel nem használt uniós forrásokat, hidat képezve ezzel már a következő generációs, 2028-tól induló kohéziós politika felé.
A javaslat értelmében az öt új stratégiai cél előmozdítását szolgáló beruházások összköltségének harminc százalékát előlegként folyósítanák a tagállamoknak 2026-ban. Ez kiegészülhet további négy és fél százalékos előleggel, amennyiben a tagállamok az új területekre csoportosítják át a rendelkezésükre álló kohéziós politikai források legalább tizenöt százalékát. Az EU keleti határrégióiban a harminc százalékon felül akár kilenc és fél százalékos előleget is folyósítani lehet majd. További ösztönzőként a legalább tizenöt százalékos átcsoportosítást bevállaló tagországok kohéziós politikai programjai esetében egy évvel meghosszabbíthatják a jogosultság határidejét.
A javaslat értelmében az új jogszabály elfogadását követő két hónapon belül a tagállamok kérhetik 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai programjaik módosítását, amelynek elbírálására két hónap áll majd a bizottság rendelkezésére. Brüsszel azt szeretné, ha 2026 januárjától megkezdhetnék az újrafókuszált programok végrehajtását.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna és az Európai Unió biztonsága egyre inkább elválaszthatatlan
A bizottság azt szeretné, ha megkétszereznék a megfizethető lakhatásra fordítható forrásokat, és a nagyvállalatokra is kiterjesztenék a legnagyobb strukturális alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott támogatásokat olyan kulcsfontosságú területeken, mint a védelmi ipar, a stratégiai technológiák vagy az ipar dekarbonizálása. A felzárkóztatási forrásokat az energiahálózatok összeköttetésére és az elektromos járművek töltő-infrastruktúrájának telepítésére is lehet majd fordítani.
A kohéziós politikai források felhasználása a futó többéves költségvetési időszak első felében rendszerint nagyon lassan indul be, hogy aztán a második félidőben felgyorsuljon. A jelenlegi időszakban azonban a szokásosnál is nagyobb késedelem tapasztalható, aminek elsődleges oka, hogy a tagállamok a rövidebb határidejű és kecsegtetőbb helyreállítási források lehívására fókuszáltak, ezért nem jutott elég figyelem és energia a kohéziós politikai források felhasználására.
Magyarország esetében további korlátot jelent, hogy a helyreállítási támogatásokkal és kölcsönökkel együtt több mint húszmilliárd euró uniós transzfert fagyasztott be az EU az úgynevezett jogállami költségvetési feltételességi mechanizmus alkalmazása miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Európa nyolcszázmilliárd eurós újrafegyverkezési terve
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2025 RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty
