A Delbos-Corfield-jelentés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.

A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfield(en) francia zöldpárti EP-képviselő.

A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:

• a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében^[1] foglalt értékekre nézve (lásd az alábbi 12 alfejezetet)
• elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk^[2] szerinti eljárásban
• ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
• felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban^{[j 1]}
• felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.^{[j 2]}

Az indoklás különböző szakértő intézetekre hivatkozva megemlíti, hogy Magyarország nem tekinthető szabad demokráciának.^{[j 3]} A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet 2022. évi sajtószabadság-indexében Magyarország 180 ország és terület közül a 85. helyen áll.^{[j 4]} A Transparency International 2021. évi korrupcióérzékelési indexében szereplő 180 ország és terület közül a 73. helyen áll, és a rangsorban elfoglalt helye 2012 óta folyamatosan romlik.^{[j 5]}

A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.^[3]

Tartalomjegyzék

• 1 Az alkotmányos és a választási rendszer működése
• 2 Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
• 3 Korrupció és összeférhetetlenség
• 4 A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem
• 5 A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is
• 6 A tudományos élet szabadsága
• 7 Vallásszabadság
• 8 Egyesülési szabadság
• 9 Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is
• 10 A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
• 11 A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
• 12 Gazdasági és szociális jogok
• 13 Jegyzetek

Az alkotmányos és a választási rendszer működése

Alaptörvény, jogalkotás:

• A jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége továbbra is aggodalomra ad okot.^{[j 6]}
• Az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból.^{[j 6]}
• A sarkalatos törvények nagy száma (300 fölött), amiket gyakran konzultáció nélkül hoztak olyankor is, amikor azok alapvető emberi jogokat érintettek.^[4]
• 2020. decemberében a 9. alaptörvény-módosítást^[5] veszélyhelyzetben, civilekkel való konzultálás nélkül fogadták el.^{[j 7]}

Veszélyhelyzet (rendkívüli jogrend):

• Határozatlan idejű rendkívüli állapot létezik, amiben a kormány felhatalmazza önmagát határozatlan időre szóló rendeletekkel való kormányzásra.^{[j 8]}
• A Honvédelmi Tanács megszüntetése szükség- és hadiállapot idején, és hatáskörének átruházása a kormányra.^{[j 9]}
• A veszélyhelyzetek részletszabályainak sarkalatos törvényekben történő szabályozása.^{[j 9]}
• A háborús veszélyhelyzet bevezetése a jogrendbe, ami aznap lépett életbe, amikor megszűnt a covid miatti. Ez felhatalmazza a kormányt, hogy addig hosszabbítsa meg a sürgősségi kormányrendeletek hatályát, amíg a kormány meg nem szünteti a veszélyhelyzetet.^{[6][j 10]}

Az Alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosítások:

• A 2013 előtti alkotmánybírósági ítéletek hatályok kívül helyezése.^{[7][j 11]}
• Az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában.^[8]
• Az Alkotmánybíróság megakadályozta a Fudan Egyetem elleni és a munkanélküli segély meghosszabbítására vonatkozó népszavazást.^{[j 12]}
• A magyar kormány egyre többször fordul az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az Európai Bíróság ítéleteit.^{[j 12]}

Az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és magyar bíróságok ítéleteit.^{[j 6]}

A Kúria bírájának joga van az Európai Bírósághoz fordulni, ezért nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani.^{[9][j 13]}

Jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek.^{[j 6]}

Választás:

• A jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre.^{[j 14]}
• A listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek száma (71^[10]) túl sok a választási törvényben.^{[j 15]}
• Az egyéni választókerületek 20%-nál jobban (tényleges 33%-ban) tértek egymástól, és ezt a parlament nem korrigálta, ezzel a saját maga által hozott választójogi törvényt megsértve.^{[11][j 14]}
• A győzteskompenzáció hátrányos helyzetbe hozta az ellenzéki pártokat.^{[12][j 15]}

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának(en) általános be nem tartása, központosítás.^{[j 16]}

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

Az e körben tett megállapítások forrásaiként a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECO).

A jelentés az Országos Bírósági Hivatalt nem tartja bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén.^{[j 17]} A másik probléma pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetősége.^{[j 18]}

A jelentés megállapítja, hogy a jogállamiság terén a 27 EU- és 4 EFTA-ország között Magyarország az utolsó helyen áll.^{[j 19]}

Egyéb:

• A Kúria elnökének parlament általi megválasztása sérti a bíróságok függetlenségét.^{[j 20]}
• Nem történt előrelépés a legfőbb ügyész hivatali idejének meghosszabbítása,^[13] az ügyészek széles körű mentelmi joga és az ügyek alárendelt ügyészektől való elvételére vonatkozó kritériumokban.^{[j 18]}
• A közigazgatási hatóságoknak lehetőségük van a rendes bíróságok kedvezőtlen döntéseit követően alkotmányjogi panaszt benyújtani az Alkotmánybíróságnál.^{[14][j 21]}
• Baka András 2016-os elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság éléről EU-jogot sértett.^{[j 22]}
• A magyar jogrendszer továbbra sem biztosít hatékony jogorvoslati lehetőséget az ésszerű időn túli eljárások kezelésére, továbbá nem nyújt megfelelő elégtételt az ilyen eljárások okozta károk esetén (Gazsó-ügy).^{[15][j 23]}

Korrupció és összeférhetetlenség

• A 2020–2022-es korrupcióellenes stratégia^[16] legtöbb intézkedésének végrehajtását elhalasztották, és nem jelentettek be új stratégiát.^{[j 24]}
• A közbeszerzési eljárások irányítási és ellenőrzési rendszerében súlyos hiányosságok vannak.^{[j 25]}
• A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítésére, és továbbra is elégtelenek a rendszeres ellenőrzések és a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése.^{[j 26]}
• A közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében^[17] hiányoznak az összeférhetetlenségi szabályok.^{[j 24]}
• A magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálásáról nincsenek adatok.^{[j 24]}
• Nincs bírósági felülvizsgálat, ha korrupciós ügyben nem indul meg a büntetőeljárás. A közigazgatás felső szintjein továbbra sem kezelik a kliensrendszer, a kivételezés és a nepotizmus (hatalommal való visszaélés) kockázatát.^{[j 24]}
• az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2020-as tevékenységi jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok(en) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap(en) keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza. Az EU-ban 0,29% a visszatérítések átlaga.^{[j 27]}
• Az Európai Bizottság 2022. április 27-én megindította Magyarország ellen a jogállamisági eljárást, elsősorban korrupciós aggályok miatt.^{[j 28]}

A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem

A nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben (Pegazus-botrány).^{[j 29]}

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2017-es ítéletében megállapította, hogy nincsenek pontos, hatékony és átfogó biztosítékok az indokolatlan titkos megfigyelések ellen. A kormány akkor úgy válaszolt, hogy ehhez jogalkotási reformra van szükség, de ez azóta is elmaradt.^{[j 30]}

A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is

• A Médiatanács függetlensége (jelenleg csak kormánypárti tagja van). A jelentős mennyiségű állami reklámnak a kormánypárti médián keresztül való folyamatos terjesztése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a médiakörnyezetben.^{[j 31]}
• A több mint 470 médium KESMA alatti összevonása a magyar polgárok információhoz való hozzáférésének korlátozását eredményezte. A KESMA-ra fordított pénzeszközöket kormánypropaganda céljára és az ellenzék és a nem kormányzati szervezetek lejáratására használják fel.^{[j 32]}
• A covid-válság az összes európai ország közül Magyarországon súlyosbította legjobban a tömegtájékoztatás szabadságát.^{[j 33]}

Áprilisi választás:

• A hatóságok médiaszabályozó testületekre gyakorolt befolyásolással, a kormánypárti média jelentős állami támogatásával, a kormányról kritikákat megfogalmazó médiumok és újságírók kiközösítésével, az „egyensúly” megteremtése címén aláásták a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét.^{[j 34]}
• A hírközvetítések elfogultsága és kiegyensúlyozatlansága, valamint a fontosabb indulók közötti viták elmaradása jelentősen korlátozta a választók lehetőségét arra, hogy megalapozott döntést hozhassanak.^{[j 35]}
• A választással egyidőben tartott népszavazáson a polgárokat érvénytelen szavazásra buzdító országos NGO-kampány miatt bírságot szabtak ki 16 különböző magyar nem kormányzati szervezetre.^{[j 36]}

Konkrét ügyek:

• A Parlament alakuló ülésén megtagadták több független újságíró akkreditációját. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint ez a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése.^{[j 37]}
• A Klubrádió frekvenciájának az elvétele az uniós távközlési szabályok megsértésével történt, emiatt a Bizottság pert indított Magyarország ellen.^{[j 38]}
• Az index.hu főszerkesztőjének elbocsátása több mint 70 újságíró kollektív felmondásához vezetett a kormányzati nyomás miatt.^{[j 39]}

A tudományos élet szabadsága

• EU-jogot sértett, hogy a CEU-t Budapest elhagyására kényszerítették.^{[j 40]}
• A nemekkel kapcsolatos tanulmányok törlése a mesterképzésekből és a közpénzből finanszírozott szakokról.^{[j 41]}
• A Magyar Tudományos Akadémia automiájának megszüntetése, a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának megsértése.^{[j 42]}
• Újra kell gondolni az állami egyetemek privatizációját a tudományos élet autonómiájának, a tanárok és a diákok jogainak védelme, az intézmények autonómiája és a gondolatszabadság érdekében.^{[j 43]}

Vallásszabadság

Egyházak (pl. a Magyar Keresztény Mennonita Egyház) nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog.^[18]. A törlés alapjául szolgáló, 2011-ben elfogadott egyházi törvényt^[19] a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek nyilvánította.^{[j 44]} A kormány nem hajtotta végre az Alkotmánybíróság ítéletét.^{[j 45]}

Egyesülési szabadság

• A Norvég Alappal történt meg nem állapodás miatt^[20] Magyarországnak 2014–2021 között járó 214,6 millió euró (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatástól esett el, melynek egy részét civil szervezetek kapták volna.^{[j 46]}
• Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények^[21] megbélyegeznek és kriminalizálnak olyan civil társadalmi tevékenységeket, amelyeket egy demokratikus társadalomban teljesen legitimnek kellene tekinteni.^{[j 47]}
• A migránsok jogaival foglalkozó civil társadalmi szervezetek számos akadályba ütköznek, számos civil társadalmi szervezet ellen rágalomhadjáratot folytattak.^{[j 48]}

Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is

• Az Alapvető Jogok Biztosának (ombudsman) besorolását visszaminősítették „B” státuszra (nincs szavazati joga a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségében(en)), mert nem teljesíti hatékonyan a feladatát az etnikai kisebbségekkel, az LMBTIQ-személyekkel, az emberi jogi jogvédőkkel, a menekültekkel és a migránsokkal, vagy olyan fontos emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban, mint a médiapluralizmus, a civil társadalmi tér és az igazságszolgáltatás függetlensége.^{[j 49]}
• A szexuális irányultsággal és a nemi identitással kapcsolatos indokolatlan megkülönböztetés, azok bűncselekményekkel, például pedofíliával való összemosása a sajtóban és egyes jogszabályokban.^{[j 50]}
• A Magyar Országgyűlés elutasította a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény (isztambuli egyezmény) ratifikálását.^{[j 51]}
• A 2022-es választással egyidőben tartott, a gyermekek szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos népszavazás az LMBTIQ-személyek emberi jogainak eszközként való felhasználását mozdította elő.^{[j 52]}
• A 2022-ben megválasztott magyar Országgyűlésben a nők aránya mindössze 14%.^{[j 53]}
• A fogyatékossággal élők nem rendelkeznek önálló döntéshozatali mechanizmussal és autonómiával.^{[j 54]}

A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

A roma kisebbséget a gazdasági és szociális jogokkal foglalkozó fejezet is említi.

• Nincs hatékony, arányos és visszatartó erejű szankció a személyek közötti faji, etnikai és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód kikényszerítésére.^{[j 55]}
• Elterjedt a romák, migránsok, menekültek, menedékkérők és más kisebbségek elleni rasszista gyűlöletbeszéd.^{[j 56]} A gyűlöletkampány a kormány bevándorlás- és menekültellenes kampányának részeként 2015-ben kezdődött.^{[j 57]}
• Továbbra is kezelni kell azokat a strukturális nehézségeket, amelyekkel a romák a közélet és a magánélet valamennyi területén szembesülnek, beleértve az oktatást, a foglalkoztatást, a lakhatást és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.^{[j 58]}
• 2022. július 29-én az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan rasszista nyilatkozatait, amelyek szerint nem akarnak „vegyes fajú néppé” válni.^{[22][j 59]}

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

• A 8 napos határidő alatt a bíróságok nem tudják megítélni a menedékkérelem jogosságát a hatósági elutasító határozat után.^{[j 60]}
• Magyarország nem adta meg rendszeres időközönként a területére gyorsan áthelyezhető nemzetközi védelmet kérelmező személyek számát (lásd kvótaper).^{[j 60]}
• Az illegális menekültek zárt tranzitzónába kényszerítése „fogva tartással” járó szabadságelvonásnak tűnik, és a magyar jogszabályok számos ponton ellentmondanak az uniós jognak.^{[23][j 61]}
• Az uniós joggal ellenkezik a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása azon az alapon, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett a területére, amelyben nem volt kitéve üldöztetésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy ahol megfelelő szintű védelmet biztosítottak.^{[j 60]}
• A magyar rendőrök által a határkerítésen keresztül Szerbia felé visszaküldött személyekkel szembeni rossz bánásmód ellen nincs sem biztosíték, sem jogorvoslat. A hatóságok nem tartják be a visszaküldés tilalmának elveit.^{[j 62]}
• Meg kell szüntetni az úgynevezett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely nem felel meg a valóságnak, és súlyos negatív hatásai vannak.^{[j 63]}
• A menekültügyi rendszer fokozatos megszüntetését következetesen kísérte és táplálta a magyar kormány által elfogadott kemény bevándorlóellenes diskurzus.^{[j 64]}

Gazdasági és szociális jogok

• Nem elég hatékony a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerőpiaci integrációja, lakáshoz és minőségi oktatáshoz jutása.^{[j 60]}
• Komoly aggodalmakat vetett fel az iskolát korán elhagyó, többségben hátrányos helyzetű diákok száma.^{[j 65]}
• Ugyancsak aggodalomra ad okot az állami iskolák vallási közösségeknek való átadása, amely hozzájárulhat a valláson és meggyőződésen alapuló szegregációhoz.^{[j 65]}
• Aggasztó a roma gyermekek folyamatos oktatási szegregációja, a roma és nem roma gyermekek közötti oktatási szakadék, az oktatásban részt vevő roma gyermekekre vonatkozó hivatalos adatok hiánya is.^{[j 65]}
• A munkanélküli ellátások időtartama túl rövid (lásd feljebb népszavazás megakadályozását a kérdésben).^{[j 66]}
• A magyar kormány 2022. február 11-én sürgősségi rendeletben határozta meg a sztrájk idején nyújtandó „szükséges minimális szolgáltatásokat”, és azokat olyan tágan értelmezi, hogy az lehetetlenné teszi a sztrájkot.^{[j 67]}
• A hajléktalanság esetében a szociális biztonsági rendszer a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítja a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntető intézkedéseket hoz.^{[j 68]}

Jegyzetek

1. ↑ 2. cikk: Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.
2. ↑ 7. cikk: egy tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó szabályok.
3. ↑ Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.)
4. ↑ Az is előfordult, hogy kormányrendeletben korlátoztak alapvető jogot, lásd sztrájkjog.
5. ↑ Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása 2020. december 22.
6. ↑ A háborús veszélyhelyzetet csak a kormány szüntetheti meg,(Alaptörvény, 54. cikk (3)) a parlament nem.
7. ↑ Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása, 12. cikk (5), 2013. március.
8. ↑ A jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát a kormány, az országgyűlési képviselők ¼-e, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Alaptörvény, 24. cikk (1) e). Az Alaptörvény 8. módosításakor, 2019. december 13-ától hatályos.
9. ↑ Egy kerületi bíró az Európai Bírósághoz fordult egy kérdéssel. A Kúria a bíróval szemben fegyelmi eljárást indított, mert szerinte a kérdésnek nem volt köze az ügyhöz. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a bírónak joga van az Európai Bírósághoz fordulni, és ezért nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani. Akadályozható-e jogszerűen, hogy a tagállami bíróság kérdéssel forduljon az uniós bírósághoz? – Magyar ügyben döntött az Európai Bíróság! www.jogiforum.hu (2021. nov. 23.)
10. ↑ 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról, 8.§ (1)
11. ↑ A legkisebb választókerület 2022-ben Tolna megye 2. választókerülete volt 58,630, a legnagyobb Pest megye 5. választókerülete 97,639 választópolgárral. A választókerületek átlagos mérete 73,201 fő, a legnagyobb megengedett választókerület (átlag +20%) 87,841 választópolgár lett volna.
12. ↑ 2014-ben a Fidesz 6, 2018-ban és 2022-ben 5-5 mandátumhoz jutott a győzteskompenzáció révén, vagyis ezzel szerezte meg a ⅔-os parlamenti többséget.
13. ↑ Amíg az Országgyűlés ⅔-os többséggel nem választja meg az új legfőbb ügyészt, a lejárt hivatali idejű ügyész hivatalban marad (2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról, 22. § (2)). Ez lehetővé teszi az ⅓-nál nagyobb parlamenti támogatottságú frakció(k)nak a régi ügyész hivatalban tartását tetszőleges ideig.
14. ↑ Így akadályozta meg a kormány a Fudan Egyetemről és a munkanélküli segélyről kiírt népszavazást jogerős döntés és a szükséges 200–200 ezer aláírás összegyűjtése után. Lásd feljebb.
15. ↑ Draskovich Edina: Bírósági eljárások elhúzódása. www.parlament.hu (2018. feb. 14.)
16. ↑ A 2020-2022. közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia. korrupciomegelozes.kormany.hu (Hozzáférés: 2022. szept. 21.)
17. ↑ Ilyenek pl. az alapítványokba kiszervezett egyetemek.
18. ↑ A jelentés nem említi, de a legismertebb közülük Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
19. ↑ 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. net.jogtar.hu (2011. szept. 21.)
20. ↑ Lásd Norvég Alap-ügy.
21. ↑ Pl. a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezetek működésének anyagi támogatását terhelő, azóta az Európai Bíróság ítélete miatt megszüntetett 25%-os különadó.
22. ↑ Rasszista beszédet mondott Orbán Viktor Tusványoson a román hírtévé szalagcíme szerint: Nem éppen pozitív kontextusban emlegetik a kormányfő szavait. nepszava.hu (2022. júl. 25.)
23. ↑ A röszkei és a tompai tranzitzónákban a kormány a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre.