Románia fokozatosan emeli a védelmi kiadásait, uniós hitelből fejleszti a hadseregét, frissíti a katonai infrastruktúráját, és végre befejezné a több évtizede félbehagyott vízerőműveket – ezekről döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán, a Cotroceni-palotában tartott ülésén. Ilie Bolojan ideiglenes államfő szerint mindezek célja, hogy az ország felkészült és versenyképes szereplő legyen az európai védelempolitikában, különösen a NATO keleti szárnyának megerősítésében.
Az ülés legfontosabb döntése, hogy Románia hivatalosan is vállalja: 2030-ig évről évre emeli a védelmi költségvetését. A konkrét vállalást a védelmi miniszter viszi magával a júniusi hágai NATO-csúcsra. A cél, hogy Románia ne csak haszonélvezője legyen a szövetségnek, hanem valódi hozzájárulója is a közös európai védelemnek. A csomag része, hogy az ország egy hosszú lejáratú, kedvezményes uniós hitelprogramban is részt vesz: a SAFE nevű program keretében 40 éves futamidejű, 10 éves türelmi idejű kölcsönt vesz fel katonai fejlesztésekre.
A hitel révén nemcsak új eszközöket szerezhetnek be, hanem megerősítik a hazai hadiipart is. A román állam ugyanis arra készül, hogy a beszerzések jelentős részét a saját iparában, állami és magánvállalatoknál rendelje meg. Már el is indultak a tárgyalások a potenciális partnerekkel, hogy a brüsszeli pályázati feltételeknek is megfeleljenek.
Ezzel párhuzamosan új katonai törvénycsomag van előkészületben, amely lehetővé teszi, hogy a román hadsereg közös manővereket hajtson végre szövetségeseivel. Négy jogszabályról van szó, ezek közül kettőt már elfogadott a parlament, egy a kormány előtt van, a negyediket még a CSAT-nak is jóvá kell hagynia. A cél, hogy nyárra teljes legyen a jogi keret, amely alapján a román hadsereg nemzetközi szinten integráltan tud gyakorolni – akár békeidőben is.
A CSAT-ülésen jóváhagyták a katonai mobilitási terv frissítését is. Ez a dokumentum határozza meg, hogy milyen infrastrukturális beruházások szükségesek ahhoz, hogy a NATO-erők gyorsan és hatékonyan mozoghassanak Románia területén. A mostani frissítés újdonsága, hogy Románia csatlakozik egy új, észak–déli irányú mobilitási folyosóhoz, amely a Balkán felé nyit új útvonalakat. Ennek része egy új Duna-híd is, amely jelenleg a tervezési fázisban van, de a hadsereg mozgathatósága szempontjából kulcsfontosságú beruházásnak számít.
A hadseregen túl is volt stratégiai döntés: a tanácskozáson egyhangú támogatást kapott az a javaslat, hogy a félbemaradt vízerőművek befejezése nemzetbiztonsági prioritás legyen. Ezeket még a rendszerváltás előtt kezdték el építeni, sok közülük 60–90 százalékban már készen van, de évtizedek óta állnak, főleg környezetvédelmi és bürokratikus okokból. Bolojan szerint ha sikerül ezeket végre befejezni, az 10 százalékkal növelné a vízenergia-kapacitást, és jelentősen javítaná Románia energetikai önállóságát, versenyképességét és áramellátásának stabilitását. A tervek szerint májusban véglegesítik a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a munkálatok újraindítását. A cél: két-három éven belül legalább tíz erőművet beüzemelni.
A szerkesztő megjegyzése
Kilencven százalékban kész van, a térképen szerepel, a CSAT legújabb döntése után végleges: hónapokon belül beindulhat a 200 millió euróból egész Erdély energetikáját fellendítő új vízerőmű.
Folytatódhatnak a munkálatok a Maros megyei Ratosnyán épülő vízerőműben, és befejezhetik a projektet, mivel a bíróság a Hidroelectrica javára döntött a Declic és a Bankwatch környezetvédelmi engedély felfüggesztésére vonatkozó beadványával kapcsolatban – jelentette be februárban Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A beruházás már eddig is több százmillió euróba került, és jelentős új erőművet jelent az országos villamosenergia-rendszer számára, egy olyan rugalmas egységet, amelynek nagy szerepe van a csúcsidőszakok fogyasztásának fedezésében és a rendszer kiegyensúlyozásában. A ratosnyai létesítmény 35,2 MW összteljesítményűnek van megtervezve, és évente körülbelül 117 GWh tiszta energiát termelhet. A projekt emellett hozzájárul az ivóvízhálózat kiépítéséhez a Maros mentén és a Mezőség peremvidékén.”
Több mint harmincéves terv valósul meg, viszonylag csendben az utóbbi hónapokban folyamatosan zajlott a háttérmunka, a komplexum építése, amely vízvédelmi szempontból és a marosmenti települések vízellátása szempontjából is meghatározó jelentőségű.
