A brit üzleti lap elemzése szerint a NER politikai befolyása a pénzintézetre óriási veszélyt jelent a magyar gazdaságra. Az MKB és a Budapest Bank egyesüléséről közölt elemző cikket hétfőn reggel a Financial Times, amelyet a 444.hu szemlézett.
A brit üzleti lap elemzése számos fontos megállapítást tesz, ezek közül mégis az a leginkább figyelemre méltó, hogy forrásaik szerint maga Orbán Viktor miniszterelnök utasította az MKB Bankot, nyújtsanak hitelt a vele jó kapcsolatot ápoló szélsőjobbos akkori francia elnökjelölt, Marine Le Pen számára. A lap értesülése szerint a bank vezetése, sőt Mészáros Lőrinc is vonakodott ezt megtenni egy ilyen érzékeny politikai időszakban, végül azonban Orbán akarata érvényesült a hitel ügyében.
Az MKB Bank és a Budapest Bank egyesülésének formális – technikai és informatikai – vonatkozásairól épp nem sokkal az áprilisi választások után adott ki közleményt a Magyar Bankholding Zrt., amelynek az MKB és a Budapest Bank tagintézményei. Ebből az derült ki, hogy az egyesült MKB Bank április 5-től 66 városban, összesen 143 bankfiókkal és 184 ATM-mel szolgálja ki az ügyfeleket. Az egyesülés lezárulásával – írták – újabb mérföldkőhöz ért a magyar pénzügyi piacon meghatározó szerepet betöltő, egységes bank létrehozására irányuló építkezés, aminek következő állomása a Takarékbank integrálása.
A Financial Times által megkérdezett szakértő szerint a Magyar Bankholding – amelynek együttes mérlege 2020-ban az ország GDP-jének mintegy hatodát tette ki – a magyar gazdaság legnagyobb kockázata lesz a jövőben. A cikkben azt is kiemelik a megszólaló szakértők, hogy ha a következő négy-öt évben állami szerződések nélkül is működővé teszik a Bankholdingot, akkor sikeres lehet az óriásbank. A kockázatokat ugyanakkor szaporítja a kormány közvetlen befolyása az új pénzintézet döntéseire, amire épp a Le Pennek nyújtott hitel szolgáltat szemléletes példát.
NER-körök még az egyesülést megelőzően három gigahitelt kaptak a portfolióból:
- A Mészáros-féle Opus Global 130 millió eurót vett fel a Titász megvásárlására,
- a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST 100 millió eurót a Dorottya Hotel megépítésére,
- és szintén a BDPST 14 millió eurós hitel segítségével vette meg az Iberostar Grand Hotelt.
Ez a három hitel összesen csaknem negyedmilliárd euró. A lap által megkérdezett tucatnyi szakértő mind egyetértettek abban, hogy ha ezek a cégek elvesztik az állami szerződéseiket egy Orbán utáni időszakban, az így kieső törlesztések veszélybe sodorhatják a Bankholding többi ügyfelének pénzét. A lap elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy miközben a Bankholding a magyar államon keresztül az Orbán-kormány és Mészáros Lőrinc többségi felügyelete alatt áll, a legnagyobb hiteleket is ezek a körök kapják, ami óriási veszélyt jelent az egész magyar gazdaságra nézve.
Forrás: Újnépszabadság
