Egy halálos áldozatokat követelő közlekedési baleset nem politikai hír. Akkor sem az, ha a vétkes sofőr történetesen politikai szereplő, vagy ahhoz hasonló. Ezért ostobaság lenne bármiféle összefüggést keresni a baleset és az azt megelőző történések között, viszont ha már megtörtént, érdemes felidézni előzményeket, eseményeket.
Bálványos – Tusványos – Sátoraljaújhely
A kissé nagyképűen szabadegyetemnek nevezett bálványosi nyári tábor kezdettől – azaz 1990 óta – a Fidesz rendezvénye. A rendszerváltást követően ez a magyarországi párt volt az első, amelyik ráérzett a határon túli magyarok helyzetéről szóló közbeszédben rejlő választási potenciálra és ennek jegyében született meg a kezdeményezés, amit az akkori román hatóságok még meglehetősen rossz néven vettek. A rendezvény iránti egyre nagyobb érdeklődés miatt a bálványosi infrastruktúra hamarosan szűkösnek bizonyult, így a tábor átköltözött Tusnádfürdőre (innen kapta – kissé erőltetett szójátékkal – a Tusványos nevet).
A szervezők a kilencvenes évek derekán a magyar – román párbeszéd fórumává is szerették volna tenni a tábort, ezért meghívtak élvonalbeli román értelmiségieket is, mint (Gabriel Andreescu, Zoe Petre, Valentin Stan) és kormányzati szereplőket: Ioan Mureşan egykori mezőgazdasági minisztert és Radu Sârbut, az Állami Vagyonalap volt elnökét (aki a Comtim nevű temesvári húsfeldolgozó gyár magánosításáról tartott előadást). Sok román meghívott azonban nem fogadta el a részvételt vagy azért, mert nem akarták, hogy a román szélsőségesek magyarbérencnek minősítsék őket, vagy pedig mert fenntartásaik voltak a Fidesszel és Orbán Viktorral szemben.
A Fidesz hátszelét érezve Tőkés László mindent elkövetett, hogy a tábort az RMDSZ radikálisainak a fórumává tegye. Ennek nyomán nemcsak a román meghívottak koptak ki a rendezvényről, de az RMDSZ meghatározó egyéniségei is (végül már Markó Béla, akkori szövetségi elnök sem vett részt). Így Tusványos egy nyitottnak szánt, párbeszédet, elvszerű vitákat generáló fórumból fokozatosan bezárkózó, köldöknéző, a politikai frusztrációt alkoholba fojtó politikusok performanszába ment át.
Persze, mindig van lejjebb. 2010-es hatalomra kerülése után a Fidesz az RMDSZ-t tokkal-vonóval megvette, így Tusványos Orbán Viktor informális politikai laboratóriumává vált, ahol belengette azokat a téziseit, amelyeket aztán a kormányzati gyakorlatba is átültetett, ennek legjelentősebb példája az illiberális demokrácia fogalma volt, amelyet 2014-ben hirdetett meg a vezér. (Egyébként a koncepciót nem Orbán találta ki, hanem Fareed Zakaria újságíró vezette be a politológiába még egy 1997-ben a Foreign Affairsben megjelent cikkében.)
Aztán homokszemek kerültek a gépezetbe. 2017-ben néhányan belefütyültek Orbán beszédébe, majd az egyik sípoló lövétei lányt (Ladó Andeát) a csíkszeredai magyar konzulátusnak dolgozó fotós, Borbáth Áron a hajánál fogva rántotta a földre. Az eset után Bayer Zsolt újságíró, a Fidesz 5-ös számú tagkönyvének birtokosa a rá jellemző vulgáris stílusban utasította távozásra a Marosvásárhelyi Rádiónak tudósító Parászka Borókát, aki nyilatkozatot kért tőle. Az incidens meglehetősen nagy sajtóvisszhangot kapott, a román tévécsatornák alig leplezett kajánsággal tájékoztattak az esetről.
Ezek után valamivel visszafogottabb és unalmasabb táborozások következtek, majd tavaly a világjárvány miatt el is maradt a rendezvény. Idén, talán biztonsági okokból, a tusványosi tábor szervezői Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem néven Sátoraljaújhelyen szerveztek rendezvényt, amelyen a NER olyan jeles politikusai tartottak előadást, mint Varga Judit, igazságügyi miniszter, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Varga Mihály pénzügyminiszter, Tőkés László, az EMNT elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Tánczos Barna, romániai környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppártnak az RMDSZ listán képviselői mandátumhoz jutott politikusa.
Kristály Lehel
Székelyföldi újságíró. 2013-ban elvált feleségétől Lévay Tündétől, aki még abban az évben hozzáment Tőkés Lászlóhoz, akit 2014 februárjában fiúgyermekkel ajándékozott meg. Kristály Lehel politikai irányultságáról sokat elárul, hogy a Tusványosi Tábor sajtófőnöke, majd a Mandiner és a Ripost újságírója is volt. Bizonyára ettől nem függetlenül 2019-ben kinevezték a KRESMA (Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány) tulajdonába került legnagyobb erdélyi napilap, a Bihari Napló (BN) főszerkesztői tisztségébe. Első intézkedései közé tartozott, hogy kijelentette, jóváhagyása nélkül nem jelenhet meg politikai tartalmú írás a BN-ben.
A baleset
A fentiek ismeretében elmondható, hogy Kristály Lehelnek szolgálati kötelessége volt (amelynek bizonyára örömmel tette eleget) jelen lenni Sátoraljaújhelyen. Miközben innen Nagyváradra autózott, Bihar községben július 25-én szabálytalan előzést hajtott végre, és frontálisan ütközött a vele szemben szabályosan közlekedő Mercedesszel, amelyet egy 38 éves nagyszalontai férfi vezetett.
A Mercedes sofőrje, valamint a hátsó ülésen utazó 6 éves gyerek meghalt. A jobboldali ülésen utazó 34 éves nőt, az elhunyt gyerek édesanyját: a sofőr feleségét, valamint a hátul ülő 15 és 17 éves lányokat súlyos sérüléssel szállították kórházba. A nő sokkos állapotba került gyereke és férje elvesztése miatt, jelenleg pszichológiai tanácsadásban részesül. Kristályt is kórházba szállították, kedden meg is műtötték, az operáció sikerült. A vele utazó 15 éves fia szintén kezelésre szorul, állapota stabil. A rendőrség gondatlanságból okozott emberülés gyanújával vizsgálatot indított Kristály ellen.