Megjelent a kormány 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról.
Bakonyvasút
A Bakonyvasút oldalán nem szoktunk a közösségi közlekedés, a vasúti személyszállítás ügyeitől eltérő dolgokat megjeleníteni, kommentálni, de ami most történik, mindenkire, így ránk is tartozik. Ráadásul a Bakony erdejét, mely nélkül a Bakonyvasút csak egy vasúti pálya lenne a sok közül, közvetlenül érinti. Idézzük:
“A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni.
(2) Védett természeti területen
a) idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 33. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető;
b) őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 10. § (2) bekezdésében és a Tvt. 33. § (5) bekezdésében foglalt korlátozásoktól mentesen végezhető.
(3) Az Evt. 1. mellékletében felsorolt állami erdészeti társaságok által az erdőgazdálkodáshoz szükséges és földmunkával járó közelítőnyom-hálózat hatósági engedély nélkül alakítható ki.
(4) Az Evt. 71/A. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre is alkalmazni kell.
(5) Az Evt. 51. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést cser és nemestölgy főfafajú erdő esetében is alkalmazni kell.
(6) Az erdő felújítása során az Evt. 51. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(7) Az Evt. 1. mellékletében felsorolt állami erdészeti társaságok vonatkozásában – az Evt. 41. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően – erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az erdőgazdálkodásért felelős miniszter ez irányú döntése alapján is sor kerülhet.
(Az Evt. 41. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az erdőgazdálkodó a tevékenység megkezdését legkésőbb 8 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezheti. A bejelentés elbírálása során szakkérdés vizsgálatában közreműködő hatóság az állásfoglalását 3 napon belül adja meg.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.”
Mit jelent ez?
– az idegenhonos fafajok letermelése után nem lesz fafaj-váltás, sőt telepíteni sem kell, majd nő az akác, nyár magától, ha tud,
– az állam 100%-os tulajdonában álló, természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű,
b) természetes, természetszerű és származék erdők
c) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas
erdők a erdőtörvényben foglalt tilalom ellenére mostantól tarra vághatók,
– felfüggeszti a védett természeti területeken jelenleg külön engedéllyel végezhető tarvágás területi korlátját , ami jelenleg típusoktól függően legfeljebb 3, 5 ha.,
– ezen túlmenően a fakitermeléshez szükséges új erdészeti feltáró utak mostantól engedélyeztetés nélkül kialakíthatók, azaz bárhol szét lehet taposni az erdőtalajt, az aljnövényzetet és az ott élő adott esetben védelem alá tartozó élőlényeket is.
A Bakonyban az elmúlt években már e rendelettől függetlenül is intenzív fakitermelés folyt, és folyik ma is. Számos erdőre, erdőrészletre rá sem lehet ismerni. Magyarország az elmúlt két évtizedben sikeresen felszámolt szinte mindent abból a természeti örökségből, ami az élővilágunkból a szocializmus 40 évének elzártsága révén megmaradt. E tekintetben nálunk is a leglátványosabb a rovarok és a kétéltűek állományának pusztulása, amely egyre gyakrabban a madarak fiókanevelésének sikertelenségéhez, éhezésükhöz vezet.
Az utóbbi évtizedben erdőállományunk már nem gyarapodott, az erdők minősége, egészségi állapota tovább romlott. A fokozódó erdőírtás, mely a védett területekre is kiterjed az immár két éve tartó súlyos csapadékhiánnyal együtt számos területen a flóra és a fauna gyorsuló pusztulásához vezet, Magyarország egyre nagyobb területe válik élhetetlenné, gazdálkodásra alkalmatlanná. Eközben szintén 20 év alatt semmi nem történt az éltető víz megtartása, folyóink szétterítése, tavaink vízpótlása, a csatorna- és élővízhálózat bővítése érdekében.
A rendelet hatálya alatt keletkező károk évtizedekre fognak kihatni, sok közülük a klímaváltozás okán már távlatilag sem lesz orvosolható. Mindannyiunk szégyene, hogy az olcsó benzin, repülőjegy, a mindennapos autózás, a légkondicionáló berendezések használata stb. többet ér, mint gyermekeink jövője, ami persze jelen esetben nem csökkenti a kormány tudatos környezetkárosításért való súlyos felelősségét.
Címkép: Bakony
Kiemelt kép: Bakonyi cool-tour hétvége
Forrás: Újnépszabadság
