A reformkorban kevés esélye volt egy tehetséges fiatalnak arra, hogy Magyarországon művésszé váljon, és abból tartsa fenn magát. A közvetlen elődök, id. Markó Károly jórészt Itáliában élt, Broczky Károly Angliában vált ismert festővé.

Ligeti Antal (NAGYKÁROLY, 1823 – 1890, BUDAPEST)

A nagykárolyi származású Ligeti Antal festőművész, a budapesti Nemzeti Múzeum képtárának 1868-ban kinevezett őre 1823-ban született, vagyis egyidőben Petőfi Sándorral, Mezei Józseffel. Ahhoz, hogy közelebbről megismerjük, megszeressük művészetét, ismerni kell a kort, amelyben élt, tevékenykedett.

A reformkorban kevés esélye volt egy tehetséges fiatalnak arra, hogy Magyarországon művésszé váljon, és abból tartsa fenn magát. A közvetlen elődök, id. Markó Károly jórészt Itáliában élt, Broczky Károly Angliában vált ismert festővé.

Romantikus táj

Az Első Magyar Festészeti Akadémia létrehozója (1846) az itáliai, velencei származású Marstoni Jakab, aki előbb Bécsben, majd Budapesten dolgozott. Sokan támogatják Magyarországon ezt az intézményt, köztük József nádor is, de a tanítás meglehetősen konzervatív, abban állt, hogy kilenc teremben több tucat fiatal mintarajzokat másolt a kitaposott középszerűség szigorú korlátai közt.

Ligeti szerencsére nem itt tanult, már egészen fiatalon vonzza a festői pálya, ezért 1845-ben részt vett egy itáliai tanulmányúton. Nápolyban, Firenzében jár, ahol nagy hatással van rá id. Markó Károly festészete. Ligeti elsősorban tájképfestő, a különleges, festői tájak szerelmese, olyan témák keltették fel az érdeklődését, amelyek romantikus hangulatot árasztottak és ugyanakkor kultúrtörténeti vonatkozásik is voltak. Korszerű művész, mert ilyen volt a kor ízlésvilága, ilyenek voltak az elvárások akkoriban a festészettel szemben.

Trencsény vára

Ligeti 1848 tért haza itáliai útjáról. Részt vett a szabadságharcban, utána bujdosásra kényszerült. Sopronban Hekler Antal néven festett arcképeket, egészen addig, amíg Károlyi István gróf befogadta a fóti kastélyába és támogatta művészi kiteljesedését. Az ő támogatásának köszönheti, hogy bejárja Keletet (Egyiptom, Palesztina, Ciprus, Libanon), jár Máltán, Szicíliában és rengeteg vázlattal tér vissza a fóti kastélyba, ahol ezek alapján egymás után készülnek a kiváló alkotások.

Ezeknek köszönhetően neve ismertté válik, már anyagiakban sem szenved hiányt. 1861-ben Pestre költözik, ahol 1968-ban kinevezték a Nemzeti Múzeum képtára őrének. Ebben a minőségében hozzájárult a magyar képzőművészeti élet kiteljesedéséhez, olyan pályakezdő, induló művészeket támogat, mint Munkácsy Mihály, Mészöly Géza.

Nagykárolyi szobra

1890-ben halt meg, ebben az évben rendeztek a Műcsarnokban gyűjteményes kiállítást a munkáiból, mellszobrát Zala György készítette, a Kerepesi temetőben álló síremléke Dónáth Gyula munkája.

A korszerű művészképzés, az első igazi képzőművészeti egyetem, az ún. mintarajziskola Magyarországon 1971-ben nyílt meg Budapesten Keleti Gusztáv irányításával. Ettől az időponttól lehet igényes művészképzésről beszélni Magyarországon, ez ad hatalmas lendületet a magyarországi képzőművészet fejlődésének. Mindez olyan előfutárok nélkül, mint Ligeti és kortársai aligha valósulhatott volna meg, ezért bátran kijelenthetjük, hogy Ligeti Antalra joggal büszke lehet nemcsak a Szatmár megyei Nagykároly, ahol a közelmúltban leplezték le a mellszobrát, hanem az egész térség, az ország.

Sírja