Az Orbán-kormány már közelebb áll Oroszországhoz, mint a NATO-hoz, ezt pedig a szövetségeseink is látják, jelenleg nincs meg velünk szemben a politikai bizalom – mondta Ruszin-Szendi Romulusz a Debrecinernek adott interjújában.
A Tiszában politizáló volt vezérkari főnök arról is beszélt, hogy egy akkora országnak, mint Magyarország, alapvetően négy stratégiai dilemma közül kell választania abban a kérdésben, hogy a védelmét hogyan képzeli el. Az egyik a semlegesség, de ehhez a nagyhatalmak megfelelő garanciája kell, különben nem ér semmit. „A másik lehetőség a tömegpusztító fegyverek birtoklása”, ez számunkra nyilván nem járható út. – A harmadik lehetőség a védelemre az, hogyha teljes spektrumú haderőt működtetünk, de ez nagyon drága – folytatta a politikus. A negyedik változat, ha valamilyen védelmi szövetségnek vagyunk a tagjai, ilyen a NATO.
2035-ig az éves költségvetés 5 százalékára kell emelni a magyar honvédelmi kiadásokat, amire azt mondta Orbán Viktor, hogy tüdőlövéssel ér fel a gazdaság számára. – Aztán gyorsan eladták a hadiipari cégeket a kormányközeli 4iG-nek, hogy kiszervezzék a hadiipart, utána pedig elmentek és megszavazták az 5 százalékot – mutatott rá Ruszin-Szendi, aki a kiszervezést nagyon veszélyesnek nevezte. Szerinte azt kellene elérni, hogy a hadiipar valóban növelje a GDP-t, a Tisza e téren a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, és visszaállítaná állami kézbe a hadiipart.
Szerinte a magyar katonák képességeivel és tudásával nincs baj: „ha a magyar haderőről és a magyar katonák felkészültségéről beszélünk, akkor rendkívül jó állapotban vagyunk”. Amúgy „nem kell attól félnünk, hogy háború lesz. Csak az Orbán-rezsim próbálja erőltetni, hogy itt mi akarunk háborút, miközben éppen ők mondták, hogy a háborúba vezető út nulladik fázisában vagyunk” – tette hozzá. – Háborús veszélyhelyzet Oroszországon és Ukrajnán kívül egyedül Magyarországon van egész Európában. Most úgy tűnik, hogy megint meg akarják hosszabbítani fél évvel. Ez arról szól, hogy 24 óra alatt tudjanak rendeleteket hozni, és ne a parlament előtt kelljen végezni a törvényalkotást. Ez semmi másról nem szól, csak az Orbán-kormány hatalmának a megtartásáról. Nem látok olyan szembenálló felet, aki ma Magyarország ellen szeretne kinetikus akciót végrehajtani. Azt gondolom, hogy ennek minimális az esélye – hangsúlyozta.
A NATO kapcsán arra is kitért, hogy szerinte „nekünk arra kell készülnünk, hogy továbbra is hiteles partnerei legyünk a szövetségnek, és visszaállítsuk a bizalmat”. Katonailag bíznak a magyar haderőben a szövetségesek, de politikailag már más a helyzet, „az Orbán-kormány sajnos közelebb áll Oroszországhoz, mint a NATO-hoz, a szövetségeseinkhez”.
– Meghekkelték a Külügyminisztérium informatikai rendszerét, betörtek a Védelmi Beszerzési Ügynökség rendszerébe, adatokat vittek el. Mai napig nem tudjuk, hogy mi történik, titkosítanak mindent harminc-ötven évre, nehogy kiderüljenek a hibák. De egyszer csak lekerültek az adatok a dark webről. Fizettek értük? Hol vannak az adatok? Visszakaptuk? Ezek a kérdések a szövetségeseknél is kőkeményen felmerülnek. És amikor Ukrajna megtámadja Oroszország légicsapás képességét, akkor a magyar miniszterelnök összehívja a védelmi tanácsot, a külügyminiszterünk pedig azt mondja, hogy ő beszélt Lavrovval. Mi van? Miért nem a NATO főtitkárral beszélt, vagy a német hadügy- vagy külügyminiszterrel, ha tényleg úgy gondolja, hogy ez eszkalálódhat? Miért az orosszal? Ezek a kérdések azonnal felmerülnek a szövetségeseinkben, és ehhez még nem kell titkosszolgálat sem, mert kiteszik nyíltan az internetre. Hányszor találkozott a külügyminiszterünk Lavrovval az elmúlt három évben, és hányszor az összes többi szövetséges tárcavezetővel? Ezeknek a hatására a szövetségesek nem biztosak abban, hogy a jelenlegi magyar kormány lojalitása tényleg a szövetség mellett van, nem Oroszország mellett – sorolta a problémákat, majd így folytatta: „a Tisza erre mondja, hogy a helyünk Európában van, vissza kell állítanunk a bizalmat a NATO-szövetségeseinkkel, mert ott van az érték- és érdekhálózat, ami Magyarországnak Szent István király óta a sajátja”. A Tisza emellett a diplomáciai képzést is újra szeretné gondolni, mert ezeket a konfliktusokat, nézeteltéréseket a tárgyalóasztal mellett kell megoldani, nem fegyveresen.